FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a blokkban több módosító indítványt jegyzek több képviselőtársammal. Három témakörben szeretnék érvelni. Az egyik, amely a módosító indítványaink egész filozófiáját áthatja, a bevezetés dátuma. Vajon most kell-e, 2009-ben, ilyen felkészületlenül, ilyen időszakban bevezetni, amikor az Európai Unió súlyos kritikával illette az egész agrártámogatási rendszert, amely, mint tudjuk, valószínűleg bíróságon fog végződni. Erre a rogyadozó rendszerre építjük rá a még teljesen ismeretlen rendszert.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség két változatban javasolja, hogy ne 2009-ben kerüljön bevezetésre ez a rendszer. Az egyik változat az Unió által megengedett maximális határidő kitolása, a 2013-ban való bevezetés, a másik változat 2010. Nem titkolom, minden parlamenti frakció megkapta az Agria Fiatal Gazdálkodók Szövetségének gondolatmenetét a beterjesztett törvényjavaslatról. A sok-sok megfontolandó javaslat közül az egyik az volt, hogy legalább egy évvel halasszuk el, álljon már talpra az egész rendszer, ismerje meg bérlő és tulajdonos, hogy milyen viszonyok között működik majd a következő években az agrártámogatási rendszer, ennek függvényében kössék meg a magánjogi szerződéseket, minden egyebet. Tehát tisztában legyen azzal mind a két fél, hogy mi következik be. Nos, ezen indítványaink közé tartozik a 14., a 18. és a 20., illetve a többi, dátumot módosító indítvány is ezeket jelzi többek között.

Indítványaink egyik lényeges pontja azonban, amit európai uniós kifogás illet, az, hogy vajon jogosultak-e azok a támogatást igénylők a földhasználatra, akik jelenleg bejelentették, hogy ők a földet használják. Ezért a 23. számú indítványunkban azt javasoljuk, hogy minden évben, amikor valaki bejelentkezik támogatási jogosultságra, igazolja, hogy annak a földnek ő jogos használója. Vagy azért, mert tulajdonos, akkor nagyon egyszerűen, tulajdoni lappal, vagy azért, mert a földnek bérleti vagy egyéb jogon, szívességi vagy bármilyen jogon használója, akkor pedig a tulajdonos vagy tulajdonosok is igazolják ezt le, például a bérleti szerződéssel. Na most, ezt a kormány elutasította.

Ehhez súlyosan kapcsolódik az a véleményem szerint az európai joggyakorlatban egyedülálló magyar álláspont, amit Gőgös Zoltán minden földhivatal vezetőjének eljuttatott a múlt héten. Láthatólag azzal a kérdéssel nem tudnak megbarátkozni, de megoldani sem, hogy mit tegyünk az osztatlan közös tulajdonokkal, ha egyszer netán le kell igazolni a földhasználónak, hogy jogosan használja-e a sok-sok tulajdonos által birtokolt, nagy területű termőföldet. Erre már most megpróbálnak előreszaladni, pedig az uniós vizsgálatnak jelentős része és buktatója is lesz, tartok tőle, ha ezt nem tesszük rendbe. Ezért Gőgös Zoltán előreszaladva, nagyon rafinált fordulatokkal azt állítja, és erre egy tájékoztatást ad minden fővárosi és megyei hivatalvezetőnek, hogy "földhasználati nyilvántartási eljárásban nem követelhető meg, hogy a földhasználati bejelentéshez a haszonbérlő valamennyi tulajdonossal aláírt szerződést csatoljon". (Örvendi László József: Ilyen nincs!)

Magyarul arra utasítja a földhivatalokat, hogy ha néhányan valamit aláírtak, osztatlan közös tulajdonosok sokasága közül valakik, akkor azt fogadják be, és igazolják le, hogy ők jogos földhasználók. Ők ezt egyszerű szótöbbséggel is elégségesnek találják. Tartok tőle, hogy ha ez netán jogszabályon alapulna, akkor sem állná ki az alkotmányosság próbáját. De így, hogy államtitkár úr gondolt valamit, és ezt leírja az összes megyei és a fővárosi földhivatal vezetőjének, majd pedig a levél legvégén, ez a csattanója, azt mondja, levezetve az érthetetlent, hogy őszerinte miért jogos az, ha csak néhányan bejelentik a földhasználati jogosultságot: "Jelen levelemben foglaltak az önálló jogalkalmazóként eljáró földhivatali eljárást illetően kötelező erővel nem bírnak, és nem jelentenek hivatkozási alapot."

Tessék mondani, akkor miért tetszett ezt írni? Akkor miért nem fogadják el a 23. számú indítványunkat, amelyben azt kérjük, hogy legyenek szívesek, jelentsék be az igényükkor azt is, hogy vajon milyen jogcímen jogosultak ők a támogatás megigénylésére? De láthatólag önök nem azért utasítják el, mintha ez egy rossz felvetés lenne, hanem azért, mert tudjuk, hogy a másfél-kétmillió hektár osztatlan közös tulajdon jelenlegi használói nem tudnának elszámolni a jogosultsággal. És itt visszajön az összes probléma, amiről ma este beszélünk, hogy ki milyen jogcímen, kinek a földtulajdona után jut hatalmas értékű vagyoni joghoz. Úgyhogy kérem képviselőtársaimat, hogy esetleg ezt a 23. indítványt, majd amikor a parlamenti szavazásra kerül sor, támogassák.

Azt gondolom, hogy egy technikai indítványt is érdemes megfontolni a sok-sok elméleti mellett. Ez a 19. számú indítványunk. Már csak azért is, mert rossz tapasztalataink vannak arról, amikor a kormány önhatalmúlag állapít meg valamilyen egységértéket. A 19. számú módosító indítvány azt javasolná, hogy miután ki kell osztani a támogatási jogosultság egységértékét euróban, mégpedig az első alkalommal történő kiosztásnál, ezt a kormány úgy szeretné megtenni erre a törvényjavaslatra alapozva, hogy majd a határozat indoklásában tájékoztató adatként közli. Mi ezt nem szeretnénk, mert akkor úgy járnánk, mint a jelenlegi gazdák, akiktől jogtalanul elvettek 25 milliárd forintot a földalapú támogatásból, ezért egyértelműen azt kérjük, hogy határozatban állapítsák meg ezt az értéket.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu