KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó nemzetközi szerződés egyúttal tartalmazza egy belső törvényünk módosítását is. Ezt az eljárási rendet, hogy egyszerre tesszük a jogrendünk részévé valamely nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségünket, és ugyanakkor, ha ebből fakadóan egy hazai törvényt módosítani kell, akkor azt egyetlen törvény keretében szavazzuk meg, ezt törvény szabályozza.

Ennek a módosító indítványnak, amit benyújtottam, tehát nem az volt a célja, hogy ezt a rendszert megváltoztassa, hanem arra szerettem volna fölhívni a figyelmet, hogy eljárásrendileg nincs ez rendben a parlamentben. A mai egyeztető ülésen, a parlamenti bizottság ülésén a kormány és a pártok képviselői megállapodtunk gyakorlatilag abban, hogy a jövőben is ugyanígy kell eljárnunk, hogy egy törvényben kell ezt szabályozni, mégis, ha olyan jellegű módosítás van belső törvényben, mint jelen esetben is, hogy érdemben módosít egy belső törvényt, amelynek van gazdasági hatása, vagy adott esetben van alkotmányjogi felvetés a javaslattal kapcsolatosan, akkor nemcsak a külügyi bizottság kapja meg egyedül a jövőben ezt a törvényjavaslatot, mert nem kompetens ezen kérdések megítélésében, hanem rendes menetben a törvényjavaslatot a második részre vonatkozó okok miatt megkapja adott esetben az alkotmányügyi bizottság, a gazdasági bizottság vagy az önkormányzati, az, amelyikre vonatkozik az előterjesztés. Ebben az értelemben tehát azt hiszem, volt értelme ezt a módosítást benyújtani, mert a Ház eljárásának és a jogalkotásnak egy szerintem nagyon komoly kérdésére hívta föl a figyelmet.

Az más kérdés, hogy én azt javasoltam ezen a bizottsági ülésen, hogy függetlenül attól, hogy nincsenek kijelölt bizottságok, ezeket a módosító indítványokat, illetve a második törvényt, a törvényi szabályozást tekintse át az alkotmányügyi bizottság, éppen azért, mert nem biztos, hogy nincsen alkotmányos problémája ennek a megoldásnak, amit ez a törvényi szabályozás tartalmaz. Hogy világosan fogalmazzak: ebben van egy olyan rendelkezés, amely szerint, ha jóhiszeműen jár el a hatóság, abban az eljárásában, amelyben felfüggeszt egy ügyletet, tehát megakadályoz egy ügyletet, akkor nem felel az ebből származó esetleges gazdasági károkért vagy más jellegű károkért. Gondoljunk bele, amikor egy nagyon komoly, többmilliárdos üzlet, tranzakció során fölmerül a hatóságokban egy, a terrorizmushoz kapcsolódó, szervezett bűnözéshez kapcsolódó összefüggés, ezért megállítják ezt a tranzakciót, nem jön létre, ennek következtében az az üzlet többmilliárdos veszteséget szenved, majd a gyanú nem bizonyosodik megalapozottnak, tehát az üzlet megköttethetett volna. Veszteség keletkezett, felelőse a dolognak azonban még sincs, ha igazolható, hogy jóhiszeműen, szakszerűen járt el a hatóság.

Én erre az esetre mondom azt, hogy bizony itt végiggondolandó, hogy valóban itt megállhatunk-e, vagy esetleg rendelkezni kell ilyen esetben arról, hogy mégis akkor kénytelen-e, mondjuk, a magánszemély vagy magánvállalkozás azt a többmilliárdos kárt elszenvedni. Én erre utaltam, amikor azt jeleztem, hogy biztosan nem a külügyi bizottságnak mint egyedüli bizottságnak kell a jövőben az ilyen jellegű kérdéseket megvitatnia, hanem érdemes szakbizottságokhoz küldeni a törvényjavaslatot. Ennyi a kérésem, és kérem a képviselőtársaimat, hogy ilyen jelzésértékkel kezeljék ezt a módosító indítványt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

(18.30)

Forrás: parlament.hu