BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vita során már többször szó volt a foglalkoztatásról, a munkanélküliségről, az ezzel kapcsolatos járulékfizetés mértékéről, nagyságáról. Úgy gondolom, ez nem véletlen, hiszen a foglalkoztatás az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai feladat. Hiszen ha valakinek van munkája, akkor biztonságban érezheti magát, van a családnak jövedelme, bevétele, amiből fel tudja nevelni a gyermekét, amiből ki tudja fizetni a távfűtés díját, ki tudja fizetni a többször emelt gázárakat is. De természetesen fontos a költségvetésnek is, hogy minél többen dolgozzanak, minél több legyen a foglalkoztatottak száma, mert minél többen dolgoznak, annál több járulékot és adót fizetnek be a munkavállalók, és annál több adót és járulékot fizet be a munkáltató.

Sajnos, ez egyelőre csak vágyálom, mert a foglalkoztatási adatok és a munkanélküliséggel kapcsolatos adatok nem adnak okot derűre, nem adnak okot arra, hogy azt gondoljuk, javulni fog a helyzet. Ha a tavalyi adatokat megvizsgáljuk, akkor az egész éves adatokat figyelembe véve azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottak száma gyakorlatilag stagnál, a munkanélküliség ugyanakkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján növekedett. És minden régióban növekedett, tisztelt képviselőtársaim. Ez azért megdöbbentő, mert még a közép-magyarországi régióban is, amelyik az ország egyik legfejlettebb régiója a foglalkoztatást, az iparosodást, a szolgáltatást és a kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatásokat is figyelembe véve, ott is nőtt a munkanélküliség.

A tavalyi adatok alapján 427 ezer fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ez 33 ezer fővel több, mint az előző évben volt. Ha az ez évi adatokat figyelembe vesszük - és ne felejtsék el képviselőtársaim, hogy minden egyes adat mögött egy ember, egy család áll, az ő helyzetükről, az ő jövőjükről beszélünk akkor, amikor a törvényjavaslatot megvitatjuk -, a nyár kellős közepén jelentek meg azok a legelképesztőbb és aggodalomra okot adó adatok, amelyek az újságok címoldalán szerepeltek, méghozzá olyan szalagcímekkel, hogy 10 éves csúcsot döntött a munkanélküliség. Bizony ez így volt, hiszen elérte a 8 százalékos rátát sajnos a munkanélküliség, és ez legutoljára 1998-ban történt, mielőtt a polgári kormány átvette az ország irányítását. Innen a 8 százalékos munkanélküliségi rátáról sikerült 5,6 százalékra levinni a munkanélküliséget, sikerült 174 ezerrel több embernek munkát adni abban a négy évben.

Azóta eltelt hét év, és sajnos semmilyen javuló tendenciát nem látunk. Ahogy azt már más képviselő is elmondta, az Európai Unió tagországait tekintve mindössze a 25. helyet foglaljuk el, már ami a foglalkoztatást illeti. Nagyon alacsony, nagyon kevés ez, hiszen nagyon kevés embernek, aki aktív korban van, tudnak ma a vállalkozók munkát biztosítani. Miért van ez? Azért, tisztelt államtitkár úr és kormánypárti képviselőtársaim, mert amit a szakma is évek óta mond, és a képviselőink is évek óta mondanak, nagyon magas az az adó- és járulékteher, amelyik a bérköltségeket, az élőmunkát terheli. Félreértés ne essék, nem a bérek magasak, mert abban is nagyon hátul kullogunk az Európai Unió átlagát tekintve. Nem a bérek magasak, hanem azok a járulék- és adóterhek, amelyek a bérekre rakódnak.

Engedjék meg azok a képviselőtársaim, akik ritkán vagy egyáltalán nem foglalkoznak a járulékbefizetések összegével, illetve ennek nagyságával, hogy elsoroljam, milyen címen fizetnek a vállalkozók járulékot a Munkaerő-piaci Alapba. Fizetik a munkavállalói járulékot, fizetik a vállalkozói járulékot, a rehabilitációs hozzájárulást, fizetik a szakképzési hozzájárulást. És természetesen a munkaadók is fizetik a járulékokat. A tavalyi egész évet tekintve ebből a járulékbefizetésből 367 milliárd forint folyt be. Ugye, nem kevés összeg, tisztelt képviselőtársaim? Most, amikor erről a hihetetlenül nagy összegű adó- és járulékcsökkentésről beszélünk, ami ennek kevesebb, mint a fele. Nem kevés összegről beszélünk. Ennyit fizettek be a munkaadók és a munkavállalók.

Mit kaptak ezért cserébe? A befizetett összeg háromnegyedét a munkaadók fizetik. Nos, ezért cserébe a munkaadók az aktív foglalkoztatási eszközökből, amivel a foglalkoztatást lehetne segíteni, kaptak annyit, hogy még az 50 milliárdot sem éri el az összeg. Ami pedig a munkahelyteremtés támogatását, a munkahelyteremtő beruházások támogatását illeti, a számukra pályázat alapján megítélt összeg alig haladta meg a 2 milliárd forintot. Jól hallották képviselőtársaim, ez még a Munkaerő-piaci Alap bevételének 1 százalékát sem érte el. Nem érte el! Mit kapnak most a munkaadók? Hát sok jót nem. Sok beszédet, káprázatos megnyilatkozásokat, derűs megnyilvánulásokat kormánypárti képviselőktől, minisztertől, államtitkártól, de ez nem lesz elég ahhoz, tisztelt képviselőtársaim, hogy elősegítsék, támogassák a hazai vállalkozásokat, hogy részükre olyan adózási és járulékfizetési környezetet vagy körülményeket teremtsenek, amelyek érezhetően csökkentik ezeket a terheket. Mert ez, amiről ma itt tárgyalunk órák óta, amiről órák óta hangzik el pró és kontra az érvelés, nem hoz olyan eredményt, ami érdemben, érezhetően csökkenő terheket jelent, elősegíti a foglalkoztatás növelését, és elősegíti a munkanélküliség csökkentését.

(14.20)

A rehabilitációs hozzájárulást már említettem - mint a járulékfizetés egyik jogcímét -, amit a munkáltatók befizetnek. Nos ebben a törvényjavaslatban a rehabilitációs hozzájárulás mértékét a jelenlegi háromszorosára emelik. Az eddigi évi 177 600 forint helyett 532 800 forint lesz a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. Államtitkár úr, nagyon fontosnak tartom, hogy a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassák, tudom, hogy az Európai Unióban az ő foglalkoztatásuk eléri a 40-50 százalékos mértéket, tudom, hogy nálunk ez csak 8 százalék körül alakult, szükségesnek és fontosnak tartom, hogy az ő foglalkoztatásukban is változás legyen, méghozzá az ő javukra, de azzal nem tudok egyetérteni, hogy ez a vállalkozások tönkretételéhez vezessen, vagy ahhoz, hogy az eddig 60 fővel működő kft. átalakuljon, és legyen belőle három 20 vagy 19 főt foglalkoztató kft., mert ezt a terhet a jelenlegi adó- és járulékmértékek mellett nem fogják tudni kifizetni a kisvállalkozások. Nem fogják elősegíteni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását, sőt megnehezítik, ugyanakkor a vállalkozásokat is rendkívül nehéz helyzetbe fogják hozni. Nem jó ez így, ezen mindenképpen változtatni kell, mert nem jó az sem, ha az egészséges embereknek nincs munkalehetőségük, és nem jó az sem, ha a megváltozott munkaképességű embereknek nincs munkalehetőségük.

Az sem jó, államtitkár úr, hogy úgy vezették be ebben az évben január 1-jétől a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját, hogy erre gyakorlatilag az égvilágon senki sem volt felkészülve. Nem voltak felkészülve az állami foglalkoztatási szolgálatnál, de nem voltak felkészülve azok az orvosok sem, akiket az új szakértői bizottságba bevontak. És a legkevésbé sem volt felkészülve arra se a vállalkozói szféra, se a szolgáltatásokat nyújtó munkaügyi központok, hogy azoknak az embereknek, akikről úgy döntöttek, hogy innentől kezdve képesek és alkalmasak munkavégzésre, jóllehet évek óta rokkantnyugdíjasként éltek otthon, megfelelő munkát találjanak.

Felteszem a kérdést, államtitkár úr, ha önök ilyen rendkívül szigorúan fordulnak a vállalkozói szféra felé, és ilyen magas rehabilitációs járadékot varrnak a nyakukba, akkor tessék nekem megmondani, hogy az állami szervek, a kormányzati szervek, a minisztériumok, a különböző államigazgatási hatósági feladatot ellátó szervezetek vajon hány megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. Ha ezt olyan nagyon fontosnak tartják, s mivel a rehabilitációs járadék csak a vállalkozókat sújtja, az állami szervezeteket nem, akkor legalább járjanak elöl jó példával. Azt kellene tenni, tudja, államtitkár úr, hogy mondjuk, a munkaügyi központokban, ott, ahol ilyen emberekkel foglalkoznak, ezeknek az embereknek legalább olyan képviselői legyenek, akik értik és segítik az ő problémájuk megoldását.

Tisztelt Államtitkár Úr! Röviden összegezve: ez a benyújtott törvényjavaslat nem segít sem a foglalkoztatás növelésében, sem a munkanélküliség csökkentésében, sem az egészséges emberek, sem a megváltozott munkaképességű emberek munkához jutásában, ezért számunkra ez a törvényjavaslat nem elfogadható.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu