HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita előző szakaszában elég hosszan tulajdonképpen a zárszámadásról beszéltünk, és most, az utóbbi néhány percben valódi kérdések is felvetődtek. Ezért én hadd mondjam azt, hogy valóban, nemcsak a tegnapi vitanap, hanem ma az adótörvények tárgyalása és a költségvetés is valódi értékválasztásokat fog tükrözni. És itt vannak valódi viták, szakmaiak, és mögötte persze mindig előkerülnek a politikai viták is, de én szakmai vitákat és értékválasztást szeretnék néhány helyen kiemelni.

Például ilyen értékválasztás, ami a tegnapi és a mai vitában többször előkerült, ez pedig az, hogy a foglalkoztatás növelésében kik a legesélytelenebbek, hol és milyen eszközökkel lehet segíteni. És én ebben az ügyben először hadd mondjam azt, hogy borzasztóan fontosnak tartom megerősíteni azt a tényt, amit számtalan kimutatás mond, és mit Szabó Zoltán képviselőtársam már elmondott, hogy nálunk nem általában van probléma a foglalkoztatásban, hiszen a legrászorultabbak pontosan a legalacsonyabb iskolai végzettségűek, akiknek a helyzetét még az is tetézi, hogy általában vidéken laknak, ahol egyébként is nehezebb a munkához való hozzájutás. Itt rettenetesen fontos az ő minőségi képzésük és helyenként a munkaerőpiacra való visszajutásuk érdekében új módszerek bevetése, a foglalkoztatás eléréséhez a pedagógusoknál ez nagyon fontos. Ezért először hadd emeljem ki azt, hogy a felsőoktatási tandíjkedvezményt nemcsak családtagok, hanem bárki érvényesítheti a mostani program szerint, de a pedagógusoknak odaítélt ösztöndíj adómentessége ugyanúgy nagyon fontos lehet, hiszen pontosan arra ösztönzi őket, hogy új tudásokat, új módszereket sajátítsanak el, hogy segíteni tudjanak a legrászorultabbaknak.

Azt is mondanám persze, hogy a tudás területéről, az oktatásról nyilván fognak még képviselőtársaim szólni, én a kulturális területről hadd hozzak néhány, szerintem nagyon fontos változást. A kulturális területet érinti például az adómentes tevékenységi kör pontosítása. Idetartozik az, hogy a nonprofit, különösen egyházi szervezetek esetén a tagjaik felé végzett tevékenységek tekintetében a továbbiakban már nem feltétele az adómentességnek, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezzenek, sokkal inkább meghatározó a tevékenység mibenléte.

(13.50)

Aztán egy másik téma: a népi iparművészeti alkotók, az általuk értékesített népi iparművészeti termékek is adómentességet élvezzenek. Erről azért nagyon fontos beszélni, mert a tavalyi évben egy nagyon érzékeny, a piaci pozíciók tekintetében különleges termékcsoportról és az értékeket őrző alkotói körről volt szó, tehát az adótörvényeken is túlmutató, értékválasztó társadalmi hatása van. 2008 elején - elsősorban az európai jogharmonizáció miatt - megszűnt a népi iparművészek zsűrizett termékeinek adómentessége. Az akkor kialkudott, megmaradt lehetőség csak a közhasznú szolgáltatás formájában végzett tevékenységet hagyta meg a kedvezményes körben, ami a vidéken szétszórtan dolgozó népművészek esetében nagyon sok helyütt nehezen volt megszervezhető. Az amúgy is szűkülő piaci lehetőségek mellett ez továbbnehezítette az ő helyzetüket.

Az előző évben a korrekció érdekében összefogott a szakma, a Hagyományok Háza és az ágazati szakmai apparátusok és szervezetek is, hogy rugalmasabb megoldást találjunk közösen. Ennek eredménye mutatkozik meg most az előterjesztésben. Egészen pontosan úgy lehetett megtartani a most már az európaival összhangban megfogalmazott szabályozást, hogy a népi iparművész minősítéssel rendelkező adóalany a közszolgáltatóval esik egy tekintet alá, ennek megfelelően ha a törvényben megfogalmazott feltételek szerint értékesíti a termékét, ez 2009. január 1-jétől adómentessé válik.

Itt adódik egy párhuzam, amire fel szeretném hívni a figyelmet: az értékőrzés mellett a kulturális terület összekapcsolódására a turizmussal. Fontos, hogy a turizmust mint a vidéket ismét helyzetbe hozó vagy egyszerűen a közösségek megerősítését szolgáló falunapok, fesztiválok kínálatában ne az olcsóbb, rossz minőségű, hanem a valódi értéket képviselő, a hagyományok őrzését és a mai használat lehetőségét egyaránt kínáló termékek jelenjenek meg. Így tudják erősíteni az egyedi kínálatot, a változatos élményt a hazai és külföldi látogatóknak. Ez a terület egyébként tényleg a kultúra és a gazdaság összekapcsolódását segítő, a vidéki örökség megőrzését támogató és egyben alkalmanként a vidék számára munkahelyeket teremtő lehetőség is a falusi vendéglátással, az alternatív foglalkoztatási lehetőségekkel együtt.

Tény ugyanis - bár erről is hangzott el más szám ma itt a Házban -, hogy a turizmus mint ágazat kiemelkedő eredményeket produkált az elmúlt évben. Hadd mondjak adatot ennek alátámasztására. Minden idők egyik legjobb összforgalmi eredményét produkálta a turisztikai ágazat 2007-ben. A belföldi éjszakák száma először lépte át a 9,8 milliós határt. És mi éppen ennek a folyamatnak a továbberősödését, az eredmények megtartását, a minőségi kínálat növekedését szeretnénk elérni.

Szeretném még két más területre is felhívni a figyelmet. Az egyik a helyi adók esetében alkalmazható szabály, amely szerint az iparűzési adó alapjából le lehet vonni a kutatás-fejlesztés közvetlen költségeit. Ez ösztönözheti új, innovatív és környezetbarát technológiák kifejlesztését ugyanúgy, mint más vállalkozásfejlesztő hatású, helyi alapanyagokhoz, helyi tudáshoz, piaci környezethez alkalmazkodó termékkör kialakítását és ezzel áttételesen a foglalkoztatás növekedését is.

Még egy változás, amit fontosnak tartok kiemelni a járulék tekintetében: a jövőben az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is csak egyszer kell megfizetni, ha a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó több vállalkozásban is személyes közreműködő. Ez a változás ismét olyan tevékenységek esetében jelenthet pozitívumot - oktatás, kultúra, egészségügy -, ahol a kereseti viszonyok általában nem túl kedvezőek, ezért egy-egy munkavállaló a megélhetés biztosítása miatt több helyen is kénytelen dolgozni.

Már a tavalyi évben is fölmerült a felhasználási céljuk szerint fontos kis adókkal kapcsolatos egyszerűsítés. Most egy ehhez igazodó szabályt is találunk a tervezetben. A jövőben a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapját is a társadalombiztosítási járulékalap fogja képezni. Ezzel jelentősen egyszerűsödni fog a foglalkoztatók adminisztrációja. Tehát nem tudtuk megoldani teljes egészében a kis adók kérdését, mert tavaly is a tárgyalás egyik szakaszában lett volna megegyezés, de amikor egy új alap tekintetében kellett volna átírni a kis adókat, ez már azoknak sem tetszett, akik a megrendelést adták.

Végül egy olyan területről szeretnék szót ejteni, ahol fontosnak tartom és még egyszer megfontolni kérem a változás szükségességét. Ez pedig a civil szervezeteknek nyújtott pénzbeni adományokhoz kapcsolódó kedvezmények lehetősége. Amíg az szja területén nincs változás, a pénzbeni adományokhoz kötődő kedvezményekben a társasági adóztatásban változást találunk. A közhasznú szervezeteknél különösen egy-egy fontos ügyet, mint például a szűkös keretekből gazdálkodó gyűjtemények, kulturális értékek őrzését vagy a különböző mentális, szociális támogató hálózatok pénzbeni támogatását valódi hasznosságúnak gondolom. Az ilyen területen tevékenykedő közhasznú szervezetek adományhoz kötődő kedvezménye szerintem jó gyakorlat, és csak hosszú távon alakítható át veszteségek nélkül. Ennek megfontolását javaslom akkor, amikor ezen a területen módosító javaslat megfogalmazását tartom szükségesnek, és kérem a kormányzatot is más megoldások keresésére a civil szféra támogatása kapcsán.

Mindemellett szeretnék egy utolsó és most már nem az oktatás-kultúra területén, hanem az én választókerületemben helyi jelentőségű ügyet is felvetni. A bortermelők az eddigi 2 litert meghaladó kiszerelésű borokkal szemben már a félliterest elérő kiszerelésű borokból származó bevételekre is alkalmazhatják az őstermelői szabályokat. Ez nálunk, Tolna megyében, Szekszárd környékén, a borvidéken jelentős változás. És általában az őstermelőkre és egyéni vállalkozásokra vonatkozó értékcsökkenési leírási szabályok enyhítése, ezzel összefüggésben követhetőbb bevételi, költségelszámolási, nyilvántartási szabályok egyszerűsítése szintén pozitívan érintheti választókerületem termelőinek, vállalkozóinak mindennapjait. Hiszen ez volt a cél, hogy legyenek az adótörvényben valódi értékválasztások; azokat a területeket preferáljuk, amelyek hosszú távú kihatásában segíthetik a foglalkoztatást, és néhány ilyet azért találtam ebben a tervezetben.

Köszönöm figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu