DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt néhány hét gondjai után talán nehéz olyan kérdéskörökre figyelmet fordítani, mint a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény előttünk lévő módosítása. Mégis meggyőződésem, hosszú távú fejlődésünk záloga az, hogy ezeken a területeken megtegyük a szükséges intézkedéseket, elvégezzük feladatainkat.

(12.10)

Az önök előtt levő törvényjavaslat elsősorban a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények módosítását tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánkban számos esetben szembesültünk és szembesülünk a határokon átnyúló környezeti hatásokkal, vagyunk azok szenvedő alanyai. Éppen ezért örömmel vettük azt az uniós kezdeményezést, amely a közösségi szintű elektronikus térinformatikai rendszer létrehozására irányul. Ennek megvalósítása érdekében minden tagállamnak egységes térinformatikai rendszert kell létrehoznia. Ennek keretében a különféle elektronikus formában rendelkezésre álló adatokat, illetve az azokat kezelő informatikai rendszereket összekapcsolja, és azt a felhasználók számára hozzáférhetővé teszi. Ilyen adatok lehetnek a természeti, a gazdasági, a települési, illetve a népességföldrajzi adatok. A megfigyelésre, a károk megelőzésére, illetve kezelésére valamennyi tagállam kidolgozta a saját rendszerét, amely önálló adatstruktúrával és adattartalommal rendelkezik. A tagállamok által kezelt téradatok még az egyes tagállamokon belül sem kapcsolódnak egymáshoz minden esetben, az adatok így nehezen hozzáférhetők.

A környezeti állapot hatékony feltérképezéséhez, valamint a környezetet veszélyeztető káresemények kezeléséhez elengedhetetlen az adatok egységes kezelése. Az európai téradat-infrastruktúra, közkeletű nevén, angol nevén az INSPIRE-irányelv azt a célt szolgálja, hogy az Unió tagállamai egységes módon felmérjék és elérhetővé tegyék a saját környezetükre vonatkozó adatállományukat. Amennyiben az irányelv céljai megvalósulnak, mind a hazai, mind pedig az uniós szinten ismertté válnak az elérhető adatbázisok, azok a megfelelő előírások szerint, átalakítások útján a közös rendszerbe illeszthetővé válnak.

A keretirányelv főbb alapelvei a következők: az adatokat egyszer kell összegyűjteni, és oly módon kell azokat a felhasználó különböző kormányzati szintek számára hozzáférhetővé tenni, hogy azok ne hátráltassák a széles körű felhasználhatóságot. Ezen elsősorban kereshetőséget, elérhetőséget, a formátumokat kell érteni. A rendszer tehát lehetővé teszi a téradatok megosztását a különböző téradatkezelő hatóságok, illetve szervezetek között. A tájékozódásnak olyan egyszerűnek és a széles közönség számára hozzáférhetőnek kell lennie, mint ahogy manapság használjuk a különböző navigációs eszközöket útvonalkövetésre.

Az INSPIRE-irányelv előírásait 2009. május 15. napjáig kell a hazai jogrendszerbe beillesztenünk, amit két ütemben tervezünk megvalósítani. Most a javaslatban a térinformációs rendszer felépítését, működését és a rendszeren keresztül elérhető téradat-szolgáltatásokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket határozzuk meg. Az átültetés második ütemeként pedig kormányrendeletben tervezzük szabályozni a szükséges infrastruktúra létesítését és működtetését, valamint az azokhoz kapcsolódó technikai jellegű előírásokat.

A környezetvédelmi törvény módosításának másik lényeges eleme a környezetügy tervezési rendszerének megújítása. A hatályos törvény szerint a környezetvédelmi tervezés alapja az NKP és az azzal összhangban álló regionális, megyei és települési környezetvédelmi programok. Az ezekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát és megújítását, az első és második NKP végrehajtásának tapasztalatait az európai uniós tagsággal összefüggő új szempontok és követelmények, valamint a társadalmi, gazdasági környezet változása teszik szükségessé. A módosítás az országos, regionális, kistérségi és helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítését, összehangolását szolgálja új, kötelezően készítendő környezetvédelmi terv előírása nélkül.

A módosítás két fontos kérdés megoldását biztosítja. Pótolja egyrészt a regionális és megyei környezetvédelmi programok kidolgozásáról szóló 1995 óta hiányzó törvényi előírásokat, módosítja, kiegészíti a települési környezetvédelmi program elkészítésére, tartalmára vonatkozó előírásokat. Célunk az, hogy ezek a programok tükrözzék a fenntarthatósági elvekre épülő integrált, rendszerszemléletű környezetpolitikai megközelítést. Az új törvényi rendelkezések a már meglevő önkormányzati programokat alapul véve bővítik a települési környezetvédelmi program témáit, rögzítve, hogy a programot a település adottságaival, sajátosságaival összhangban kell kidolgozni. A megújuló tervezési rendszer továbbá megfelelő segítségül szolgálhat más, átfogó területi tervek, illetve a fejlesztéspolitikai tervezés számára.

A természeti értékeink iránt felelősséget érzők számára a természetvédelmi törvény módosítása kapcsán két szabályozási területre szeretném felhívni az önök figyelmét. Nagy eredményként értékelem, hogy "akadálymentes égbolt" elnevezéssel a KvVM, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint az áramszolgáltatók már olyan megállapodást kötöttek, amelyre Európában még nem született példa. Az áramszolgáltató vállalatokkal közösen végrehajtott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az egész ország területén nagy számban kerülnek átalakításra a védett, fokozottan védett, illetve az Európai Közösségben jelentős madárfajok egyedeinek életét veszélyeztető szabadvezetékek és tartóoszlopok. A törvénymódosítás ennek szellemében megteremti a jogi alapját annak, hogy az újonnan létesülő vezetékek révén ne növekedjen tovább a veszélyes, átalakítandó vezetékszakaszok hossza, mivel e szakaszokat már csak madárbarát-megoldással lehet kivitelezni.

A törvénymódosítás lépéseket tesz a fényszennyezés elleni küzdelem terén is. A fényterhelés korunk egyik komoly, globális, országos, regionális és helyi környezeti problémája. Az utóbbi években Európa-szerte, így hazánkban is ugrásszerűen megnőtt a mesterséges megvilágítás, amely a védett természeti területeket is érinti. A fényszennyezés megzavarja a védett állatfajok élőhelyét, veszélyezteti a vándorló egyedek életét és a helyi populáció fennmaradását is. A módosítás a fényszennyezés káros hatásainak csökkentésére, kiküszöbölésére új védelmi előírásokat vezet be a védett természeti területeken.

Amint az az elmondottakból is látszik, több lényeges módosításra tettük javaslatot a környezetvédelem és a természetvédelem területén, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és azt követően elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu