DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy egy olyan ágazat, amelyikben nincs válság. Ugyanis a válság a szocialista kormányzás időszaka alatt folyamatosan tart. Itt legfeljebb csak mélyülő válságról lehet beszélni, válságról magáról már nem. Az egészségügy ma az a kopasz gyerek, amelyiket tovább akarnak nyírni. A jelenlegi helyzetben közel vagyunk a teljes káoszhoz, és Magyarországon a betegellátás élethalálharcát vívja. Az általam megkérdezett 17 megyei kórház igazgatója közül 50 százalékuk azt mondta, hogy ő igazából nem menedzser, hanem válságkezelő.

Igencsak tisztelem az ilyen nagyívű szónoklatokat, de vannak tények. Az előirányzattól eltérően 5 százalékos elvonás van a háziorvosi ellátásban, közel 7 százalékos elvonás az anya- és gyermekvédelemben, közel 4 százalékos elvonás a művesekezelésekre szánt előirányzatban, 6,5 százalékos elvonás az otthoni szakápolásban, de csökken a vérellátó szolgálat és a Vöröskereszt költségvetése is.

Uraim! Hölgyeim! Szembe kell nézni a helyzettel; ezek nem számok, hanem betegek. Van közöttük olyan, amelyik direkt beteg. Ha a műveseellátást csökkenteni lehet, azt nem lehet megoldani, hogy egy betegnek, akinek háromszor kell járni művesekezelésre, az ezentúl csak kétszer járjon, mert annak egyenes arányban romlik a vesefunkciója, és csökkennek az életkilátásai. Vagyis az elvonás, ha végignézzük az egészségügyi költségvetést, olyan 4 és 7 százalék között változik, ami azt jelenti, hogy magának az elvonásnak abszolút nincs koncepciója. Azt kell mondanom, hogy a fűnyíróelv alapján történik. Lenyírunk mindenkiből egy kicsit, aztán boldoguljunk, ahogy tudunk. (Babák Mihály: Szeretik a törpéket.)

Ez egy másik problémát vet fel: azt, hogy még víziója sincs a jelenlegi kormányzatnak arról, hogy milyen legyen az egészségügy struktúrája. Ilyen ötletbetörések vannak, és ezeket az ötletbetöréseket évek óta szenvedjük el. Most közlik velünk, hogy nem egy országos egészségbiztosítási pénztár lesz, hanem hét lesz belőle, de megmaradnak a megyei egészségbiztosítási pénztárak is mint szolgáltató egységek valamilyen formában. Azt nem értjük, hogy mire való ez. Ez egyfajta játék azzal a szervezettel, amelyik valamikor igenis működőképes volt. Önök olyan helyzeteket teremtenek folyamatosan, amelyeket a jelenlegi egészségügyi szolgálat korrigálni nem tud, a betegek pedig egyszerűen nem tudják ezt a helyzetet megélni. A jelenlegi szituáció olyan mély és romló állapotot jelent a kórházak helyzetében, amelyek adóssága minimum eléri a 70 milliárd forintot, amit egyszerűen nem lehet átalakítani. És ezt a 70 milliárd forintot önök közé tartozó volt egészségügyi miniszter is egyértelműen bevallja és alátámasztja.

Nem látszik az út. Nem lehet látni azt, hogy ez a gyászos helyzet hová torkollik. Nincs semmiféle elképzelésük a kórházi struktúráról. És van egy nagyon kedvezőtlen jelenség, hogy olyan jellegű privatizáció zajlik az egészségügyben és a gyógyszerellátásban, amelynek a következményei a jelen szituációban beláthatatlanok, és a káosz teljes előszelét mutatják. Ugyanis az a helyzet, hogy rövidesen a beteg önmagára maradva szembekerül az egészségügyi ellátással, és az egészségügyi ellátás nem segíteni, nem támogatni fogja őt, hanem ő fogja valahogy kibekkelni, átvészelni ezt az időszakot, amíg beteg, ha élve tud maradni ilyen körülmények között. (Taps a Fidesz és KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu