SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése készítésének feltételei és körülményei ismertek. A magyar gazdaságot a 2006-ban elfogadott konvergenciaprogram végrehajtása közben érte el a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága. E különlegesen pesszimista környezetben nehéz olyan költségvetési javaslatot összeállítani, ami a sok-sok évvel ezelőtt felhalmozódott problémákra tartani tudja az akkor elfogadott ütemet, ugyanakkor kivédi azokat az újonnan jelentkező problémákat is, amelyek pontos hatásait még nem is ismerjük.

Lényegében ennek a kérdésnek a megválaszolásával jutunk el ahhoz a helyzethez, hogy reális-e a költségvetési előterjesztés, helyes célokat tartalmaz-e, s ezek megvalósításához megfelelő eszközöket vet-e be. Azt gondolom, hogy leegyszerűsített formában azt lehetne mondani, hogy a kettes számú változat a válság előtti helyzetre ad választ, a most benyújtott hármas számú változat pedig a válság közbeni helyzetre keresi a megoldást.

Azt gondolom, hogy a helyzet megítélése az, ami különlegesen nehéz feladat elé állít bennünket. Világméretű probléma révén, nem szorítkozhatunk csak a mi megfigyeléseinkre, hanem a fejlett világ eddig tapasztalt eljárásait, sőt segítségét is célszerű igénybe vennünk. Az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és a távol-keleti országokban a kormányok határozottan és gyorsan döntöttek minden olyan eszköz bevetéséről, ami nemcsak nemzetgazdaságuk, hanem a nemzetközi pénzpiacok és a reálgazdaság megóvására irányul.

A válság mélységét a bevetett eszközök sokfélesége és a felhasznált pénz nagysága is mutatja. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarország is akkor jár el helyesen, ha valóban egy mély, strukturált és jelentős károkat okozó válság elhárítására készül fel. Ehhez kell a célokat igazítanunk és ehhez szükséges a felhasznált eszközöket is igénybe vennünk. A célok kitűzésének és az eszközök alkalmazásának igen kicsi a szabadságfoka. Égető szükségünk van arra, hogy minél előbb az eurózóna 2-nek legyünk a tagjai, hogy kitettségünk, támadhatóságunk minél előbb elfogadható szintre csökkenjen.

Az ország növekedési lehetőségei az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben beszűkülnek. Emiatt kisebb adó- és járulékbevételre tehetünk szert, ugyanakkor a hiánycél biztonságos teljesítéséhez viszont a kiadásokat is alaposan csökkenteni szükséges.

(18.10)

A kiadások csökkentésének egyik igen jelentős területe az önkormányzatok támogatása. A helyi önkormányzatok kiadása a korábban benyújtott verzió szerint 3610,9 milliárd forint lett volna, a jelenleg tárgyalás alatt lévő változat már csak 3418 milliárddal számol.

Ennek a kétségtelenül igen radikális kiadáscsökkentésnek legjelentősebb része bérek és járulékok formájában valósul meg. Az előirányzat-csökkenésből 71,8 milliárd forint a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi illetményére, 73,1 milliárd forint, a 2009. évi bérnövekmények fedezetére és 6,9 milliárd forint a törvényjavaslatban a nyugdíjminimum összegének emelkedése miatt az ennek arányában kifizetendő szociális juttatások növekedésére megtervezett összeg.

A benyújtott törvényjavaslatban szereplő előirányzatok közül a nominálbérek tervezett emelésének elmaradása miatti összeggel a javaslat 5. számú mellékletében szereplő központosított előirányzatok - a szociális segélyek és támogatások fajlagos összegének 2008. évi szinten tartása miatt -, a törvényjavaslat 3. számú mellékletében szereplő pénzbeli szociális juttatások, továbbá a javaslat 8. számú mellékletében szereplő egyes jövedelempótló ellátások jogcímeken tervezett előirányzatok csökkennek.

A közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi juttatásának elmaradása mellett a közoktatási hozzájárulások címén csökkentett előirányzat okoz komoly fejtörést az önkormányzatoknak. Például az általános iskolai normatívával az alkalmazott feladatmutató szerint - teljesítménymutató/év - a tényleges kiadásoknak eddig is mintegy 55-60 százalékát finanszíroztuk. Most további jelentős csökkentéssel kell majd beérni.

Nyilvánvaló kényszerből jelentős csökkentést hoz a javaslat a többcélú kistérségi társulások egyes előirányzatainak, valamint a körjegyzőségek egyes előirányzatának esetében is. A csökkentésre vonatkozó javaslatot itt is a magasabb bérhányad indokolja. Ugyanakkor szükséges megemlíteni, hogy a társulások által fenntartott iskola 9-13. évfolyamán a bejáró tanulók támogatása 40 ezer forintról 100 ezer forintra nő.

Az önkormányzatoknak az EU-finanszírozással megvalósuló fejlesztéseinél nincs csökkentésre vonatkozó javaslat. Sőt, itt bizonyos emelkedésről tudunk beszámolni, hiszen például az önerőalap csökkentése vagy a fejlesztésekhez biztosított társfinanszírozás jelentős mértékben emelkedett mind a korábbi verzióhoz képest, mind az elmúlt évhez képest. Azt gondolom, hogy lényegében itt egy kisebb értelemben vett szerkezetváltásnak lehetünk tanúi, hiszen ha a működési költségeket csökkentjük, a fejlesztési összegeket viszont növeljük, ez maga felér egy szerkezetváltással, és a jövő irányába tett jelentős lépésnek minősíthető. Összességében az EU-s fejezeti támogatásokra 312 milliárd forint jut, ebből fejlesztési célra 270 milliárdot irányoz elő a törvényjavaslat.

Megemlíteném még az "Új tudás" programot, az ingyenes étkeztetést, valamint a nyári étkezésre fordított növekedési előirányzatokat, amelyek a jövő érdekében szintén jelentős lépésnek minősíthetők.

Tisztelt Országgyűlés! A csökkentésre megcélzott költségvetési javaslatok elkészültek, és bár szerkezeti átrendeződést csak bizonyos helyzetekben lehet elérni, az biztosan nem igaz, hogy a javaslat készítői fűnyíróelvet követtek. Ugyanis ha végignézzük valamennyi előirányzatot, most már nem csak az önkormányzatok esetében, akkor azt látjuk, hogy különböző mértékű csökkentések és növelések egymást érik. Ennek néhány példáját az előbb is megemlítettem.

Ugyanakkor fontos azt is megemlíteni, amiről a bevezetőben szintén szóltam, hogy egy bizonyos szemléletváltozás következett be, hiszen az úgynevezett 2. számú változat jelentős növekedésekkel számolt, azonban a válság közepette elkészített 3. számú változat jelentős csökkentésekkel volt kénytelen számolni. Azt gondolom, hogy a kettő hatása nem ugyanaz, és az egyik védekezés jellegű, míg a másik valóban egy válság nélküli, kitett országra vonatkozó, szabadon elkészített költségvetés lett volna.

Azok véleményére apellálva, akik mielőbb sürgetik a nagy horderejű strukturális átalakításokat, azt lehet mondani, hogy ezekre valóban nagy szükség lenne. Az önkormányzatok számának csökkentése, területfejlesztési szerepük átgondolása, a költségvetési intézményfenntartás hatékonyságának növelése mind-mind olyan kérdés, amelynek az elodázása csak nehezíti Magyarország helyzetét. A hatékonyságnak az egyik legalapvetőbb kérdése, amikor lényegében azzal áll szemben az ország, hogy kapacitásfeleslegekről beszélhetünk szinte valamennyi ágazatunkban. Így van ez az oktatás területén, az oktatási-nevelési intézmények területén, így van ez a kultúra területén, és így van az egészségügy területén. Lényegében a kapacitások leépítése a hatékony megközelítés első formája.

Túlkapacitált az ország, nem erre a modern életre létrehozott kapacitásokkal rendelkezünk, hanem egy korábbira. Azt gondolom, hogy a leépítésük a hatékonyság első lépése. Ezt követhetik aztán a munkaintenzitással és egyéb más fogalmakkal történő hatékonyságjavítás esetei.

Szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy a magyar költségvetés - a 2. és a 3. változat is - egy igen jelentős lépést tett a modernizáció irányába. Ez pedig lényegében a különböző szolgáltatások igénybevételének önerőkérdése. Amikor a magyar költségvetés abba az irányba mozdul el, hogy a szolgáltatások igénybevételénél önerő szükséges, akkor ez mindenképpen a modernizáció egyik kérdésének vethető fel, a pusztán állami kiadásokból fedezett szolgáltatásellátás egyáltalán nem minősül véleményem szerint egy modern szolgáltató állam felfogásának. Ez egy korábbi időszak kérdését ismétli meg. Ezeknek a kérdéseknek a napirendre tűzéséhez szükséges a jelenlegi költségvetési javaslat elfogadása és végrehajtása.

Az Állami Számvevőszék a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat módosításához tett észrevételeiben úgy fogalmaz: "A forráskivonásra javasolt megoldásokat szigorúan technikai szempontból végrehajthatónak tartjuk." Hát ez a helyzet. Végrehajtható ez a költségvetés. Azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék ezt megerősítette. Nekünk sincs más dolgunk, mint végrehajtani ezt a költségvetést. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu