TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2009. évi költségvetés általános vitájának eddigi szakaszában már nagyon sok véleményt hallottunk, és rengeteg hozzászólás hangzott el. Nem csodálkozom azon, ha az érdeklődők nem tudják, hogy mi is az igaz. Mi sem tudjuk már, hogy melyik változatról van szó, és melyik az, amelyik megvédi az embereket. Azt most hallottuk, hogy a nyugdíjat azért kell elvenni a nyugdíjasoktól, hogy megvédjük őket. A 13. havi illetményt azért kell elvenni a közszférától, hogy megvédjük őket.

Igazából már nem tudjuk, hogy kinek van igaza, a kormánypárti képviselőknek vagy nekünk, ellenzéki képviselőknek. Nem tudjuk, hogy a pénzügyminiszter úr sokadik próbálkozása vajon az ország lakóinak az érdekét szolgálja-e, vagy csak arról van szó, hogy lesz egy költségvetés, amit a média segítségével lenyomnak az emberek torkán. De egyáltalán hihetünk-e valamikor is ennek a kormánynak valamit, hiszen a korábbiakban enyhébb esetben csúsztatás, erősebb esetben pedig hazugság volt minden, ami a kormány környékéről származott.

A mai napon az önkormányzatok fejezeteiről beszélünk, ez került a vita középpontjába, én is erre próbálok néhány gondolatban kitérni, de elöljáróban elmondom, hogy az Állami Számvevőszék véleményét is figyelembe vettem, mert semmi olyat nem szeretnék mondani, amit ne tudnék a valóság próbáján átvinni.

(13.10)

Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ülésén hallhattuk már sokadik alkalommal, hogy nem jó a költségvetés előkészítése, nem vették figyelembe az ÁSZ korábbi véleményét, nagyon sok kritikai megjegyzés volt. A kormánypárt képviselői és a támogatói kör bólogatott, tudomásul vette, aztán leszegett fejjel mentek előre, és szavazták meg a költségvetés általános vitára való alkalmasságát. Nem értettük és nem értjük, hogy hogyan lehet ilyen szkeptikusan hozzáállni ehhez a harmadik változathoz. Én edzettebb embernek számítok már, de mégis azt mondom, hogy a tűréshatár felső fokára jutottunk, amikor halljuk ezeket a hozzászólásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Vajon egyébként minek lehetne nevezni azt, hogy a miniszterelnök a munkahelyek tömeges megszűnéséről szól, arról, hogy kis- és középvállalkozások szűnnek meg, a pénzügyminiszter úr pedig úgy kalkulál, hogy növekedni fognak az adóbevételek? Mondják, vajon minek lehet azt nevezni, hogy az Állami Számvevőszék főigazgatója attól tart, hogy a jelenlegi állapottól is rosszabb lesz az önkormányzatok helyzete, közben a pénzügyminiszter úr úgy számol, hogy növekedni fog a helyi iparűzési adó?! Vajon minek lehet azt nevezni, hogy elvonnak az oktatásból 32 milliárd forintot, és közben "Új tudás" programról beszélnek, és azt hirdetik? Vajon minek lehet azt nevezni, hogy egyre-másra érezzük és tapasztaljuk, hogy leszakadnak térségek, növekedik a jövedelemkülönbség, és ennek mérséklésére a kormány 12,5 milliárd forinttal kevesebbet ad a költségvetésben? De egyáltalán minek lehet azt nevezni, hogy a nyugdíjakból elvonnak 54 milliárd forintot, a rokkantságiból és balesetiből 20 milliárd forintot és további 8 milliárd forintot a hozzátartozói nyugellátásból? Mondják meg, minek lehet egyáltalán nevezni azt, hogy az így is rosszul finanszírozott egészségügyi területen az ügyeleti ellátás díját további 3 milliárd forinttal csökkentik, vagy minek lehet nevezni azt, hogy 19 milliárd forinttal csökkentik a szakellátások finanszírozását?!

Most már világosan látszik, hogy beérett a szociálliberális program, és az országban már alig mernek gyereket vállalni a családok, de adnak még egy utolsó döfést a családoknak. Aki még hezitált, és gyermekáldással akarta a házasság lényegét értelmessé tenni, most kapott egy végleges impulzust: a családi pótlékot közel 14 milliárd forinttal csökkentik, és 3 milliárd forinttal a gyest. Az "Út a munkába" nevű programról beszélnek a programgyártó kisiparosok, közben a foglalkoztatási, a szakképzési és a felnőttképzési támogatásokat 30 milliárd forinttal csökkentik. Lecsökkentik a helyi tömegközlekedés támogatását segítő fogyasztói árkiegészítést 5 milliárd forinttal. Lecsökkentik a helyközi személyszállítás körülményeit segítő hálózatfenntartást 30 milliárd forinttal. Eddig is a vidéket sújtotta minden kormányintézkedés. Most egyértelműen ez a vidékfelszámolási program első lépése, és kedves Országgyűlés, tessenek megérteni, hogy minden gond, megszorítás és elvonás az önkormányzatoknál, a polgármesteri hivatalok ajtaján kopog be. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Így van!)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mondják meg, mit akarnak ezzel az országgal!? Nem tudjuk eldönteni, hogy most ennyire naivak vagy ennyire elvakultak az előterjesztéssel kapcsolatban, vagy ennyire híján vannak józanságnak és a valóságérzetnek. Nem tudjuk, mit akarnak ettől a nyomorult országtól. Az elmúlt hat évben mindent tönkretettek, amihez hozzányúltak. Szétverték az oktatási rendszert, az egészségügyi ellátórendszert, a szociális támogató rendszert. Eladták és kiszervezték a piacokat. Kivégezték a mezőgazdaságot. Padlóra küldték a magyar vállalkozói szférát, kivéve ott, ahol érdekeltek. Eladtak több mint 6000 milliárd forint értékű nemzeti vagyont, és felvettek 18 000 milliárd forint hitelt. Tönkrevágták a közösségeket, szétszakították az országot, lesüllyesztették az elmaradt térségeket, és felturbózták a jövedelemkülönbséget. Leamortizálták a házasság és a család intézményét. Elvadították a fiataljainkat. Le lett silányítva a kultúra, az oktatás és a sport világa. Összeugrasztottak minden társadalmi réteget, generációkat. Megpróbálták szétszakítani a nemzet határokon átnyúló kötelékeit, és mellé megpróbálták lesilányítani az elmúlt években a kereszténység értékeit is. Egy plázajáró, valóságshow-néző fotelmagyarrá akarták zülleszteni az ország lakosságát, és az a szörnyű, hogy részben sikerült is.

Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a költségvetéssel az utolsó dobásukra készülnek, a nagy átverésre, ami arról szól, hogy a pénzügyi válság miatt vannak a problémák, a megszorítások, és persze mindent közösen rontottunk el, kapaszkodjunk ezért össze, és tegyük rendbe. Ez az utolsó nagy átverés. Így kész lenne a mű, és pihenne az alkotó valamelyik általa megmentett bank élén vagy Putyin valamelyik cégének az élén. (Derültség a Fidesz soraiban. - Keller László: Elképesztő!)

Hát nem, tisztelt Országgyűlés, ennek a költségvetésnek semmi köze a pénzügyi válsághoz, a pénzügyi válságnak semmi köze ehhez a költségvetéshez! Egyetlen sor, egyetlen mondat sem igazolja ennek az ellenkezőjét. De milyen köze is lehetne különben a bankárok csalásainak a magyar költségvetéshez? Hogy van az, hogy amikor a banki szféra a korábbi években arról adott tájékoztatást, hogy mindenhol rekordnyereség van, akár Magyarországon, akár a világban, akkor nem hívták az embereket azért, hogy osszuk el azt a rekordnyereséget, mikor most bajban vannak, akkor meg segítsünk, és adjunk hozzá adóforintokat, mentsük meg a banki rendszert?! Mi köze van a magyar adófizető polgárnak a banki rendszer stabilitásához? Talán a mienk lenne? Milyen köze lehet egyébként az önkormányzat iparűzési adójának, a nevelési-oktatási normatívájának mi köze van a pénzügyi válsághoz? Milyen köze lehet a nyugdíjak 13. havi részének vagy a közszféra 13. havi bérének a világgazdasági válsághoz? Mi köze van? Az égvilágon semmi. Vagy melyik rovat szól arról, hogy jó napot kívánok, tessék idefigyelni, 150 milliárd forintot azért kell elvonni a költségvetésből, az önkormányzati szférából, mert világválság van? Ez melyik részen van leírva? Ezt nem olvastam még sehol sem. Nem, tisztelt Országgyűlés, nem erről van szó.

Különben egy ország sincsen a világban, ahol a pénzügyi válságra azzal válaszoltak volna, hogy megvonják a 13. havi juttatásokat a közszférában, vagy elvonják a nyugdíjakat, vagy kevesebb pénz kerül a kórházak finanszírozására. Egy ilyen ország nincsen a világon. Tudják, miről van szó? Arról van szó, hogy egy padlóra vágott ország széthullóban lévő gazdaságának és társadalmának az országát szándékosan tönkrevágó kormány utolsó próbálkozását kellene elszenvednie. Az ország lakosságának kéne megfizetni a hazugság, a hiteltelenség és a gátlástalanság árát.

Tisztelt Hölgyek és Urak! Ha nem tudnák, azokban az országokban, ahol az állam adott támogatást a banki szférának, a tartalékaiból tette, nem az emberektől vette el és adta oda a banki szférának, nem az önkormányzatok rovására tette ezt az intézkedését, nem az egészségügyi ellátás terhére, és nem úgy, hogy ezzel az emberek biztonságát is veszélyeztesse.

Ez a költségvetés a gazdasági és a morális mélység olyan bugyrát hozza Magyarországra, amelyből lehet, hogy nincsen már többé fölállás. A jövő nevében, az ország nevében kérem a képviselő hölgyeket, urakat, sőt ajánlom, ne szavazzák meg a költségvetést.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu