KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ötödik napja hallgatom a Fidesz padsoraiból azokat az előre megírt szövegpaneleket, amelyeket, úgy látszik, minden fideszes képviselőnek el kell mondania.

De ne haragudjanak, elégnek kellene lenni abból, hogy Magyarország gazdaságát, a magyar társadalom fejlettségét önök csak egyszerű politikai haszonszerzés miatt Pakisztánhoz meg nem tudom, milyen országhoz hasonlítják. Ebből elég szerintem, képviselő urak! A nemzeti öntudat nem lehet ilyen alacsony szinten, ahogy most önök fogalmaznak. Ötödik napja teszik ezt az országgal. Önök pontosan tudják azt, hogy ennek az országnak a gazdasága, ennek az országnak az államháztartása egészen addig - és még most is persze, a gazdaságra értem -, ameddig az a világválság és annak következményei nem érték el a határainkat, teljes mértékben rendben volt. (Kontur Pál: Miről beszélsz?) Arról beszélek, képviselő úr... (Kontur Pál: Mióta kormányoztok, és csődbe vittétek az országot! Miről beszélsz?) Pont azt akarom megmagyarázni, képviselő úr! Kérjen szót, és utána mondja el a véleményét! (Kontur Pál: Ebből elég! Ebből elég! Nem kell folyamatosan hazudni!)

Szó sincs arról, hogy itt akár 2008. október 9. előtt bármilyen csődhelyzet lett volna. Azzal a hiánnyal, ami folyamatosan fennállt 2006-tól kezdődően, ezt az országot minden további nélkül lehetett finanszírozni. Ez a hiány teljesen normális hiány volt. Nem ez volt a gond, tisztelt képviselőtársaim. Az volt a gond, hogy az amerikai piacról elinduló, jelzálogpapírra épülő pénzügyi válság gyakorlatilag olyan helyzetet teremtett, hogy mindenki megfontolja azt, hogy hova fektet be, és egyáltalán befektet-e. Éppen ezért alakult ki ez a helyzet; nem azért, mert az állam vagy akár a gazdaság állapota valamilyen csődhelyzetet mutatott volna.

Majd a további kétpercesben visszatérek rá.

Forrás: parlament.hu