KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a felszólalásomat elkezdeném, nem nyomtam külön gombot, de Velkey Gábor képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy én elolvastam a törvénytervezet címét is. Ő arra hivatkozott, hogy biztos csak az általános indoklást olvastam el, én a címét is, és szeretném neki felolvasni, hogy mi van a címben: mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről.

Az SPS-törvény címe az egységes támogatási rendszer bevezetéséről szól. Miért? Mert eddig mi volt érvényben? Egyszerűsített területalapú támogatás. Tehát ezek nagyon is összefüggnek, csak a címeket kell elolvasni, és akkor már a részletekről, azt hiszem, nem is kell külön vitatkoznunk.

Elkezdeném a felszólalásomat. A törvényjavaslat az alig több mint egy éve elfogadott 2007. évi XVII. törvény módosítását és kiegészítését jelenti. Mi már a törvény tárgyalásakor is jeleztük, hogy igen terjedelmes törvény, sok olyan dologra tér ki, amit egy rendeletben vagy végrehajtási utasításokban szokás szabályozni. Jeleztük azt is, hogy a szövegezés rendkívül bonyolult, és azok számára, akik mezőgazdasági termelőként alkalmazni lennének kénytelenek, gyakorlatilag érthetetlen. Fenntartásainkat igazolja, hogy alig több mint egy évvel a törvény elfogadása után a tárca máris 49 paragrafust tartalmazó módosításban látta szükségesnek a törvény pontosítását, illetve kiegészítését. Az összesen 82 paragrafusból álló törvény esetében ez még akkor is nagyon sok, ha az előterjesztést bizonyos megváltozott körülmények is indokolják. Megjegyzem, a módosítások közt sok olyan szerepel, aminek szükségességét már a törvény megalkotásakor is tudni lehetett. De ha már így van, véleményünk szerint célszerűbb lett volna egy új törvényt alkotni, mint a tavalyit toldozni-foldozni, s még azzal is meg kellene várni az SPS bevezetéséről szóló törvény sorsát, de erre majd megint később kitérek.

Az előterjesztés tartalmi része két nagy csoportra osztható. Az egyik azért került a javaslatba, mert az időközben megszavazott, de a köztársasági elnök úr által alkotmányellenesnek tartott SPS-törvény végrehajtásához szükséges volt az idevonatkozó jogszabály kiegészítése. A módosítások másik részét az indokolja, hogy a végrehajtás tapasztalatai során olyan körülmények merültek fel, amelyek az előterjesztő szerint jogi szabályozást igényelnek. Megjegyzem, ez az előterjesztés is illeszkedik az eredeti jogszabály alapgondolatához, vagyis olyan szabályokat emel törvényi erőre, amelyeket alacsonyabb rendű, az említett kategóriáknak megfelelő szinten szokás szabályozni.

Rendkívül aprólékosan, mondhatni: ügyintézők napi munkáját meghatározó módon egészíti az eredeti törvényt ez a javaslat. Például tíz új fogalommeghatározást vezet be, amelyet a törvény alkalmazása során használni kell. Feltűnően nagy gondot fordít a szabályozás a monitoringrendszer működtetésére, azaz a támogatást igénybe vevők minél szélesebb körű, minél alaposabb ellenőrzésére, illetve a támogatást igénylők adatainak kezelésére.

Hasonlóan hangsúlyos része a szabályozásnak a támogatások igénybevételének ellenőrzése során alkalmazható szankciók leírása és azok feltételeinek pontosítása. Természetesen elmondható, hogy ezek a pontosítások mintegy szigorítást jelentenek, és lehetővé teszik a támogatottak még szélesebb körű ellenőrzését. A 11. § (3) bekezdés f) pontjának módosításával beemelik a LEADER helyi akciócsoportot a törvény végrehajtási feladatait ellátó szervei közé, ami azért érdekes, mert az Új Magyarország vidékfejlesztési terv pályázatainak elbírálásában jelentős szerepet szánnak ezeknek a többnyire kormány iránt lojális többségű helyi csoportosulásoknak.

(19.50)

A javaslat indoklásában szerepel és egyúttal a beterjesztés alapjául szolgál az SPS-hez kapcsolódó kölcsönös megfeleltetés szabályainak a magyar jogrendszerbe történő beemelése. Ezért érdekes helyzetben vagyunk most, amikor kiderült, hogy az SPS-törvénnyel kapcsolatos aggályaink megalapozottak voltak. A köztársasági elnök úr álláspontja szerint alkotmányellenes, mint tudjuk, véleményezésre megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. Most tehát egy olyan törvényt tárgyalunk, amely hivatkozik egy másikra, aminek egyelőre legalábbis bizonytalan a sorsa, még az is lehet, hogy újra kell tárgyalni.

Ennek pedig reális esélye van. Ugyanis mint a köztársasági elnök úr indokai között szerepel, és olvasta Velkey Gábor képviselőtársam is, a törvény 15. § (3) bekezdése azokat a bázisidőszakokat jelöli ki, amelyeket a történelmibázis-alapú támogatási mérték számításánál figyelembe kell venni. Ezen belül főszabályként a 15. § (3) bekezdés a) pontja a 2006. naptári évet jelöli ki bázisidőszakként. Álláspontja szerint a bázisidőszaknak ez a meghatározása ellentétes a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság elvével, így alkotmányellenes. A törvény ugyanis úgy változtatja meg a támogatásban való részvétel feltételeit, hogy az érintettek korábbi döntéseiknél nem számolhattak az azokból adódó következményekkel, így a támogatási pénzekkel sem, hiába szabályozzuk azokat.

Különösen hátrányos helyzetbe kerülhetnek azok a földtulajdonosok, akik 2007 előtt haszonbérbe adták a termőföldjüket, ugyanis akkor még nem tudhatták, hogy a haszonbérlő fogja megszerezni a támogatási jogosultságot. Ez viszont jelentősen megnehezíti a más haszonbérlővel történő szerződéskötést, de még az ingatlan eladását is. Sérül tehát a tulajdonhoz való jog, de azok a termelők is hátrányt szenvednek, akik 2007 után kezdték meg tevékenységüket, vagy növelték az általuk megművelt, támogatásra jogosító területet. A köztársasági elnök úr véleménye szerint a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve megköveteli, hogy a tulajdonosok és a később piacra lépő haszonbérlők érdekeit érintő szabályozás csak megfelelő felkészülési idő után legyen alkalmazható. Az átmeneti idő tudná csak alkotmányosan biztosítani, hogy az érintettek szerződéses viszonyaikat a megváltozott körülményekhez igazítsák. Álláspontja szerint a törvény 15. § (3) bekezdés a) pontja ellentétes az alkotmány 2. § (1) bekezdésével.

Tehát, mint már említettem, az SPS 2009. évi bevezetése enyhén szólva bizonytalan. Mint a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetése során utaltam rá, a jelen lévő főosztályvezető-helyettes úr azt hozta fel, hogy az SPS bevezetésének egyik előfeltétele a kölcsönös megfeleltetés, de a kölcsönös megfeleltetés SPS nélkül is van. Miniszter úr tavalyi expozéjában - és itt felhívnám Velkey képviselőtársam figyelmét, hogy vegye elő miniszter úr tavalyi felszólalását - azonban még nem így látta. Véleménye szerint az SPS bevezetésének az a lényege, hogy elválasztják a termeléstől a támogatásokat. Magyarország esetében ezen a téren teljes áttérés 2009. január 1-jétől lesz - mondta. Ezért kell gyökeresen átdolgozni a támogatási rendszerünket ahhoz, hogy megfeleljünk az európai uniós lehetőségeknek, és a lehető legkisebb gonddal tudjuk végrehajtani az átállást. A törvényjavaslat indoklásában az SPS bevezetésére való hivatkozás azonban csak az egyik érv a javaslat benyújtására. A másik az, hogy az egy évvel ezelőtt elfogadott, általunk akkor is kifogásolt, pontatlannak és elhamarkodottnak nevezett törvényt rendbe kell végre tenni.

A bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor szintén utaltam már arra, hogy aggályaink vannak a kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának kötelezővé tételével kapcsolatban. A jelen törvényjavaslat előírja az elektronikus ügyintézés kötelezővé tételét, amely, ismerve a gazdálkodók ilyen irányú felkészültségét, enyhén szólva is elhamarkodottnak nevezhető; még akkor is, ha a falugazdászok, illetve hivatali ügyfélszolgálatok segítséget tudnak e tekintetben nyújtani. Aggályunk egészen pontosan a törvényjavaslat 5. § (3) bekezdésével kapcsolatos, amelyik így szól: "Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfeleknek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie."

Ahogy mondtam már, éppen a napokban kérdést intéztem dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter úrhoz: "Mire elég a 9600 bit/szekundum?" címmel, azzal kapcsolatban, hogy az Ormánságban, de másutt is a vidék ellehetetlenítésének utolsó lépéseként a vezetékestelefon- és ezzel együtt az internetszolgáltatás is végveszélybe került, ugyanis a szolgáltató mindössze 9600 bit/szekundumos sebességű adatátvitelt biztosító GSM-készülékeket telepít. Itt kérném szintén Velkey képviselőtársamat meg arra, hogy az ilyen irányú módosító javaslatunkat, hogy ne a 9600 bit/szekundumos sebesség legyen a különböző vidékeken, amivel az internetszolgáltatást nem tudják használni, támogassa, akkor biztos, hogy sikeresebb lesz. Megnéztem a tavalyi szavazást, tavaly az ilyen irányú módosító javaslatomra nemmel szavazott képviselőtársam.

A főosztályvezető-helyettes úr azt az érvet hozta fel, hogy az önkéntes alapon működés is már közel 95 százalék fölötti elektronikus kérelembenyújtási lehetőséget biztosított, azonban az általam említett helyeken 2009-től lesz a sávszélesség a jelenlegi lassú internetelérésnek csupán a harmada, vagyis teljesen használhatatlan. Elengedhetetlennek tartjuk, és nemcsak ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy az elektronikus ügyintézést kötelezővé tevő jogszabályok esetén legyen valamilyen formában garancia az azok betartásához szükséges technikai feltételek biztosítására is. A hátrányos helyzetű térségekben internet nélkül ugyanis a helyi önkormányzatok és más közszolgáltatást végző intézmények és személyek, például a háziorvosok, falugazdászok is képtelenek ellátni feladatukat.

Nehezményezzük azt is, hogy míg a 26. §-hoz fűzött indokolás az ügyintézés egyszerűsítéséről beszél, teljesen nyilvánvaló, hogy ez és egyébként az eredeti törvényben is található jogi szabályozás földi halandók, azaz egyszerű gazdálkodók részére teljességgel átláthatatlan, érthetetlen és használhatatlan. Összefoglalva, mint ahogy annak idején az eredeti jogszabályt sem támogattuk, a jelenlegi törvényjavaslatot sem tartjuk elfogadhatónak az elmondottak alapján.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu