VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is azzal szeretném kezdeni, hogy a helyzet szülte lépésről van szó, és úgy gondolom, arra a kényszerre, illetve arra a helyzetre, ami előttünk van, és a magyar felsőoktatás előtt van napjainkban, reális és jó választ adtak az intézmények.

Egyértelmű verseny zajlik, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is a felsőoktatási intézmények között a hallgatókért. Nagyon nem mindegy, hogy a felsőoktatási intézményeink milyen pozícióban, milyen alapon vesznek részt ebben a versenyben, milyen lehetőséget kínál számukra az intézmény képzési iránya és az intézmény által kínált perspektívák a hallgatók tanulása szempontjából, képzése szempontjából és a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából.

Az sem mindegy, hogy egy felsőoktatási intézménynek milyen hatása van a közvetlen társadalmi és gazdasági környezetre, mennyire tudja segíteni az ott folyó gazdasági tevékenységet, az ott folyó egyéb tevékenységeket, a gazdasági szereplők érdekeltségét, nem utolsósorban többek között például a kutatás-fejlesztés előremozdításával, a tőke megszerzésével, megfogásával, új munkahelyek teremtésével.

Meggyőződésem, hogy a Tessedik Sámuel Főiskola számára ez az összeolvadás érdemi előrelépést jelent. A Tessedik Sámuel Főiskola hallgatói többségében a Dél-Alföldről kerülnek ki, többségében abból a térségből, amelyben a főiskola karai és fakultása működik. Ez a térség jó merítőbázis, természetesen az éles verseny a felsőoktatási intézmény egyes karai esetében a hallgatói létszámot tekintve visszaesést eredményezett. Előrelépési irányokat kellett keresnie az intézménynek, és ezeket az előrelépési irányokat a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások bővítésével és az oktatáshoz kapcsolódó egyéb járulékos előrelépéssel, többek között például a kutatás-fejlesztésben elérhető előrelépéssel próbálja megoldani. Úgy gondolom, ez nagyon helyes irány. Nagyon helyes irány, mert egyéb lehetősége ennek az intézménynek a mai versenyhelyzetben nem igazán van arra, hogy színvonalas mesterképzést és színvonalas doktori képzést indítson, a hallgatói számára automatikus utakat kínáljon a felsőoktatás magasabb szintjeire való belépéssel.

A Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem képzési irányai között vannak azonos irányok, megfelelő párhuzamosságok, ami azt eredményezi, hogy a Tessedik Sámuel Főiskola hallgatói lehetőséget kapnak arra, hogy bekapcsolódjanak a Szent István Egyetem által indított mesterképzésekbe és doktori képzésekbe, de ez lehetőséget teremt arra is, hogy ezek a képzések decentralizált módon megjelenjenek a dél-alföldi régióban, megjelenjenek a főiskola jelenleg is működő karain Szarvason, Békéscsabán, helyben biztosítva a továbblépés lehetőségeit. Úgy gondolom, ez az agrárirányú képzésekben, a környezetirányú képzésekben, a műszaki képzési területeken és a gazdasági képzési területeken is érdemi perspektívát jelent.

Feltehetjük a kérdést: miért jó ez az egyesülés a Szent István Egyetem számára? Amikor a Tessedik Sámuel Főiskola létrejött, három önálló képzési irány volt Békés megyében. A főiskola létrejöttét, az érvekkel alátámasztó érvelések minden esetben azt mondták, hogy a három képzési irány együtt egy erősebb, szélesebb képzési profilú, humán erőforrásaiban, gazdasági hatásaiban is erősebb intézményt jelenthet. Nos, a Szent István Egyetem és a Tessedik Sámuel Főiskola esetében ez hatványozottan igaz, hisz ezzel az Alföld legjelentősebb felsőoktatási intézménye jön létre. Mind a két intézménynek erősödik az oktatói bázisa és erősödik a kutatói-fejlesztési potenciálja.

Ezen kívül a Szent István Egyetem számára sem mellékes, hogy a hallgatókért folyó versenyben milyen pozíciókat vehet fel. Ha megnézzük a Szent István Egyetem hallgatói összetételének földrajzi elhelyezkedését, akkor láthatjuk, hogy az ország ezen térségéből relatíve kevés hallgató érkezett az intézménybe, így az Alföldön érdemben erősíteni tudja a pozícióit ez az intézmény, vagyis együtt a két intézmény a felsőoktatási versenyben hatékonyabban és eredményesebben tud részt venni.

Nem mellékes szempont a jelenleg kevésbé keresett Tessedik Sámuel Főiskolához tartozó karok számára megjelenő perspektíva sem, hisz érzékelhető az utóbbi időben, hogy a mezőgazdasági, vízügyi, agrár-, környezetképzések iránti kereslet csökken. A Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem meghatározott képzési irányainak összefogása ezeket a képzéseket versenyképessé tehetik, különösen akkor, hogyha ehhez hozzákapcsolódik az az érdemi fejlesztési irány, amelyet már megfogalmazott a Tessedik Sámuel Főiskola is, amelynek a megvalósulásához rendelkezik szellemi tőkével, és ezt erősítheti a Szent István Egyetem is: a műszaki képzési irány kibővítése az Alföldön, az egyik legsúlyosabb probléma a műszaki felsőoktatás hiánya. Ez a gazdasági képzési irányokhoz a műszaki menedzserképzés erősítésével és a környezeti irányban való képzések esetében az itt megjelenő műszaki képzési irányok tekintetében is egy fontos lehetőség, többek között például a megújuló energiaforrások, az energiatermeléshez kapcsolódó műszaki beruházások, fejlesztések ügyében, ami az Alföld jövőjét tekintve fontos fejlődési, fejlesztési irányt jelentenek.

A jogutóddal való megszűnés tehát meggyőződésem szerint érdemi lehetőség és perspektívanövekedés a Tessedik Sámuel Főiskola számára, a hallgatók számára, az oktatók számára, az intézmény nemzetközi kapcsolatai számára, és érdemi előrelépést lehet feltételezni, lehet elérni ennek következtében a kutatás-fejlesztés, innováció ügyében, emellett a főiskola képzési irányában érintett gazdasági szereplők tőkevonzó-képessége, munkaerőigényének kielégítése ügyében is.

Meggyőződésem, hogy ez egy nagyon jó lépés, ezért indokolt és szükséges támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu