BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában is próbáltam elkerülni, hogy az oktatási rendszerünk vitáját a szociális törvény módosítása kapcsán újra lefolytassuk. Nem abban van köztünk különbség, tisztelt Kontur Pál képviselőtársam, hogy ne tartanánk egyformán fontosnak, hogy a gyerekek tanuljanak. Abban van különbség, hogy ezt milyen eszközzel lehet eredményesen elérni. Önök teljesen biztosra veszik, hogy ha megvonunk valamilyen anyagi lehetőséget a szülőktől, akkor mindjárt oda fogják hajtani az iskolába a gyerekeiket. Még azt sem zárom ki, hogy egy csomó szülő tényleg megpróbál ebbe az irányba elmozdulni, csak abban nem vagyok biztos, hogy a kényszerrel odavert gyerekek tanulnak és eleget tanulnak az iskolában ahhoz, hogy mindaz a helyzet ne álljon elő, amit el akarunk kerülni.

Amikor a Fidesz kormányon volt, bevezette az iskolalátogatási támogatást a családi pótlék helyett. Van benne tapasztalatunk, hogy igazából nem vált be. A liberálisok sokkal inkább az ösztönzés eszközével szeretnének élni. Sokkal inkább odavonzza az iskolába a gyerekeket például az, hogy ott ingyen enni kapnak, mert otthon esetleg nem kapnak enni. De váltig hangsúlyozom, hogy itt két különböző dolgot keverünk össze. Ha egy családnak nincs jövedelme, nincs munkája, nem tud miből megélni, mert lakni, fűteni, táplálkozni a családnak is kell, akkor nem lehet az iskolalátogatási kötelezettségben mutatkozó fegyelmezetlenségek okán a családtól elvenni azt a szociális támogatást, ami nélkül egyébként éhen halnak, meg sokkal inkább elindulnak a kényszerbűnözés útján.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu