BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az ajánlás 22., 23., továbbá a 27. és a 44. pontjához kívánok rövid indoklást fűzni. Az előttem szóló Czomba képviselő úr már említette, hogy a közcélú munkavégzés ne kizárólag 30 napos legyen, hanem ennél több. Szeretném a segélyezettek vagy a munkavállalók oldaláról ezt a kérdést megvilágítani, egyben kérem államtitkár urat, hogy fontolják meg, amikor majd a támogatott javaslatokról dönt a kormány, a következőt. Ha valaki csak egy hónapig dolgozhat a közcélú munkavégzésben, az égadta világon semmire nem jogosítja, azon túlmenően újra visszakerül a segélyezetti körbe. Ha viszont 180 napot dolgozhat valaki, az azt jelenti, hogy bekerülhet a munkanélküli-ellátórendszerbe, és ez a számára sokkal kedvezőbb, mintha ismét csak a szociális ellátórendszerbe kerülne vissza.

Ez az ott dolgozóknak mindenképpen a javát szolgálná, és egészen biztos, hogy ennek több értelme lenne, mint annak, hogy havonta új és új emberek kerülnek be ebbe az ellátásba, ugyanakkor semmiféle olyan munkaviszonyuk nem keletkezik, ami jogosulttá tenné őket különböző ellátásokra. Ugyanezt a célt szolgálja a 23. ajánlási pontban Béki Gabriella javaslata is, csak ő 90 munkanapot javasol. Azt kérem az államtitkár úrtól, hogy fontolják meg, és a 180 napos javaslatot támogassa a kormány.

A 27. ajánlási pontban azt javasoljuk képviselőtársaimmal együtt, hogy a településeken működő kisebbségi önkormányzatokat is vonja be a közfoglalkoztatási feladatok ellátásába, illetve a közfoglalkoztatási terv elkészítésébe. Hallatlanul fontos dolognak tartanánk, ha erre sor kerülhetne, hiszen ne ellenük készüljön ez a terv, hanem az ő segítségükkel, javaslataikkal, együttműködésükkel, mert ebben az esetben sokkal könnyebben megoldhatók azok a neuralgikus problémák, amelyek évek óta sújtják azokat a településeket, ahol tömeges a munkanélküliség, és ahol tömegesen élnek az emberek rendszeres szociális segélyből.

A javaslatunk arra is kiterjed, hogy ez a közfoglalkoztatási terv maradjon az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében, ne kelljen ezt megküldeni az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak. Képzeljék el, képviselőtársaim, azt a helyzetet, amikor mondjuk, 3 ezer önkormányzat rázúdítja ezt a tömegű dokumentációt az Állami Foglalkoztatási Szolgálatra, amelyik ha hallgat, akkor gyakorlatilag jóváhagyja. Eleve nem értek egyet azzal, hogy miért kell egy ilyen tervet bármilyen szervezetnek megküldeni. Egy önkormányzat képviselő-testülete fel van hatalmazva arra, hogy vagyoni ügyekben járjon el, hogy a saját költségvetéséről rendelkezzen, hogy önálló rendeleteket alkosson, és ezt semmiféle jóváhagyásra nem kell megküldenie sehová. Kizárólag a közigazgatási hivatalnak van arra jogosítványa, hogy törvényességi szempontból ezt felülvizsgálja.

Árulják már el nekem, mi indokolja ezt a bürokratikus eljárást, miközben folyamatosan azt a szándékot mondják el nekünk a kormány különböző tagjai vagy a miniszterelnök, hogy a bürokráciát csökkenteni kell, le kell építeni, egyszerűbbé kell tenni a feladatok megoldását. Ha ezt komolyan gondolják, akkor kérem, vegyék fontolóra a javaslatunkat, és a kormány szíveskedjék azt támogatni.

A 44. ajánlási pontban arra teszünk javaslatot, és ezt rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ne kapjon segélyt az a szülő, akinek a tanköteles korú gyermeke a tankötelezettségének nem tesz eleget.

(21.20)

Tisztelt Államtitkár Úr! Évek óta súlyos probléma az, hogy vannak olyan gyermekek, akik a szülői felkészületlenség vagy felelőtlenség miatt nem fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat. Megengedhetetlen, hogy évente ezrek és ezrek kerüljenek úgy ki az iskola falai közül, hogy nem fejezik be a nyolc általános iskolai tanulmányt, nincsen, amire alapozhatnának, nincs, amire építhetnék akár a szakmunkásképzésben való részvételt, akár a középiskolai tanulmányaik folytatását. Hogyha ezen változtatni akarunk, akkor ennek a módosító javaslatnak a támogatását kérjük a kormánytól és a képviselőtársainktól. Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu