MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az expozéban elhangzott az ügyfél és a Gazdasági Versenyhivatal kapcsolata, az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ügyfeleket képviseli. Én egyéni képviselőként választókat is képviselek, ilyen értelemben azzal kell kezdenem, hogy bizonyos devizahitelek esetében - amelyekről ma egyre többet lehet hallani és látni az írott és a nyomtatott sajtó oldalain - 30-50 százalékos törlesztési növekmény áll elő, még akkor is, ha ez nem tartozik szorosan a tárgyalt első három, számomra legfontosabb szakaszhoz. Le kell szögezni, hogy abba az irányba kellene elterelni a gondolkodást, hogy ez egy vis maior helyzet. A vis maior helyzetért pedig senki nem vonható felelősségre, az előre nem tervezhető, nem tudjuk az eredőjét és azt, hogy hova vezet.

(13.40)

Azt gondolom, hogy ezt a helyzetet egész nyugodtan kezelhetjük így. Ha így vetődik fel ez a kérdés, akkor a jelenlegi devizahitelesek, akik hosszú távú hitelszerződést kötöttek, és nyilván ennek óriási a kockázata mindkét oldalon, legalább azt az esélyt kapják meg, hogy a hitelt nyújtó is valamiféle kockázatot viseljen, és ne csak az egyén, az adós legyen az, aki ennek a teljes terhét viseli. Ma Magyarországon a bankok ezt publikálják és ezt szeretnék. Ez jelenik meg az összes nyilatkozatban. Ennyit szerettem volna előzetesen a sajtóban megjelentekkel kapcsolatban mondani.

Amire nem volt időm az előző hozzászólásban, azt szeretném most egy kicsit bővebben kifejteni, nevezetesen, konkrétan a közvetítőrendszer felügyeletét érintő kérdéseket. Itt a hitelintézeti törvény 78. §-a visszautal a 76. §-ra, a szavatolótőke nagyságára, mértékére vonatkozóan a kitettségszámítás módjára. Ezekben az apróságokban van úgymond eltemetve az a bizonyos, amire itt... - mindannyian tudjuk. Azt gondolom, hogy ezeket a pontokat azért érdemes megnézni, mert a piaci érték fogalma, ahogy a költségvetési bizottsági mondandómban is említettem, és úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, a piaci érték egy virtuális érték. Nagyon sok mindentől függ, függ attól, hogy működik, függ attól, hogy nem működik. Függ attól kereskedelmi egységben, hogy termel, mennyit termel, hogyan termel. Különböző számítási módok vannak erre.

A piaci érték fogalmát egyetlen jogszabály sem rögzíti. Azt, hogy a piaci értéket hogyan kell kiszámolni, már rögzíti, legalábbis egy, a jelzálogtörvényhez kapcsolódó 25/1997-es PM-rendelet, amely döntően lakossági hitelezési körre volt értendő, és itt az a bizonyos három módszer, a piaci összehasonlító, a hozamszámítás és a nettó pótlási érték hármasa adhat egy olyan középértéket, amellyel a piaci érték viszonylag pontosan meghatározható. Ugyanakkor fontos elem ebben az egész rendszerben, hogy ez kényszermentes legyen, mind a két fél, az eladó is és a vevő is szerezni, illetve eladni akarjon, ne legyen semmiféle összejátszás, tehát tisztességes piaci körülmények között történjék. Ezt a néhány dolgot kell véleményünk szerint pontosan megfogalmazni.

Itt már elhangzott, és én a szavatolótőkére újabban nem akarok visszatérni, ez egy banki képlet szerinti számítás, pontosan meg lehet tenni. Egyetértünk vele. Ez 10 százalékos szigorítást jelent egyébként a mai viszonyok között, ez elfogadható.

A harmadik, amivel szeretnék foglalkozni, és itt mások is említették, különösen a fogyasztási hitelekre vonatkozóan. A fogyasztási hitelekre vonatkozó korábbi rendelkezést megszüntette a 2008/48-as EK-irányelv, amely 2008. április 23-án lépett hatályba. Ennek a magyarországi átültetése fog megtörténni a második félévben, a második félévben lehet pontosan szabályozni a 200 euró alatti és a 75 ezer euró fölötti speciális banki szabályokat alkotva, illetve a közbülső sztenderdeket. Ezekre a hitelezési gyakorlatokra, feltételekre vonatkozó szabályokat azért mondom el ilyen részletesen, mert ez már megjelent, látható az uniós magyar nyelvű fordításban a jogtárban. Tehát aki ezzel foglalkozni szeretne, az már most tegye meg.

Ma délelőtt a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Bankszövetség, Jelzálogszövetség, Pénzügyminisztérium és négy párt - Fidesz, MDF és a szocialista, illetve az SZDSZ - együttes beszélgetésén is felvetődött annak szükségessége, hogy már a fogyasztási hiteleket most szabályozzuk, illetve azokat az ingatlanalapú, ingatlanfedezetű hiteleket, amelyekről itt már szó volt. Az idő rövidsége és a kidolgozatlanság okán mi ezt nem javasoljuk. Nem javasoljuk azért sem, hogy ne kerüljön veszélybe az a bizonyos bankmentő csomag, amiért éppen ezt a pénzügyi közvetítőrendszerről szóló, illetve a felügyeletről szóló törvényt hoztuk vagy fogjuk meghozni. Szüksége van ma a nemzetgazdaságnak arra, hogy ezt az 5 milliárd eurót, ha szükség van, akkor igénybe vegye; feltételeket szabott a folyósító.

Továbblépve a törvényen, illetve azon az általános helyzeten, hogy a bázeli bankfelügyelet meghozta a döntését 2001-ben, és mi most 2009-ben eljutunk oda, hogy talán átvesszük majd a fogyasztási hitelek szabályozásánál vagy ezzel fogjuk átvenni, felteszem azt a kérdést, hogy nem kellene-e vajon a nemzetgazdaság vagyonának értékelése kapcsán, a tárgyieszköz-értékelés kapcsán, a banki fedezetértékelés, bármilyen szerződésbiztosító mellékkötelem értékelése, ingatlanalapú értékelése kapcsán egyetemi, főiskolai nappali tagozatos képzést indítani iskolarendszerben. Nem kellene-e vajon olyan ingatlanértékelői kamarának a létrejöttéhez segédkezni, amely a személyes engedélyek kiadásával azt a morális tartást tudná biztosítani ennek a személyi jogot biztosító... - mondjuk, a mérnök, orvos, gyógyszerész, hasonló személyi jogos kamarára gondolok. Hiszen akkor, amikor láttuk, látjuk, emlékezzünk 2003-ban a Baumag rendszerére, az is határmezsgye volt, egy viszonylag rövid időszakos forrásgyűjtéssel egy hosszú befektetést végzett a társaság, hiszen építeni akart, és azt akarta eladni. Ma ugyanebben a helyzetben vannak tulajdonképpen a pénzintézetek, amikor maximum hat hónapos gyűjtéssel szeretnének... - nem tudom, hogy szeretnének-e jelen helyzetben, de ha a forrásgyűjtés rövid és a kihelyezés hosszú, akkor ez jót nem jelent. Tehát ezt az arányt valahogy meg kellene változtatni.

Az, ami a nyilvánosság kérdését érinti, nem véletlen, hogy a bázeli szerződés, a bankfelügyeleti megállapodás, szerződés is arra irányult egyik pillérként, hogy a nyilvánosságot és az ellenőrzést összhangba kell hozni és erősíteni kell. Bármilyen visszaélés megakadályozható a nyilvánosság erejével, ebben biztos vagyok. Ott nem lehet csalni, ahol a feltételek részletesen le vannak írva, ott nem lehet visszaélni, ahol az összes szerződésmódosítási pont meg van magyarázva nem fél évre, hanem lehet, hogy egy évre előre, mert hosszú távra lehet tervezni. Abban biztos vagyok, hogy amikor a Provident ügyfelei aláírják a szerződést, nem mérlegelik, hogy ezekben a szerződésekben tartalmilag mi van - sajnos, hogy nem. Az egy másik kérdés, hogy hogyan engedhető meg hitelek kihelyezése ezekhez a szerencsétlen emberekhez, mert itt már egy spirálba futnak, egy hitelkamatspirál látszik, hogy nem fogják tudni törleszteni, mégis az a bizonyos ügynök, hiteltanácsadó vagy bróker rábeszéli őket, és felveszik.

Azt hiszem, hogy a nyilvánosság lesz az, ami ezt a problémát is meg fogja oldani ebben a témakörben, ami itt a hitelintézeti törvénynél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tevékenységénél vagy éppen a fogyasztási hitelek kérdésénél fel fog merülni. Remélem, hogy módosító indítványokkal, közös megegyezéssel, ha úgy tetszik, a szükség miatt legalább azt a néhány pontot jó szívvel el tudjuk fogadni.

(13.50)

A technikai lehetőségét megteremtettük, hiszen technikailag megnyitottunk minden pontot, pont azért, hogy tudjunk erről beszélni, ha szükséges, akkor további egyeztetésre is nyitottak vagyunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu