DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-szövetség számára fontos a lehető legszélesebb körű egyetértés a kábítószer-probléma hazai kezelésével kapcsolatosan. A szövetség kiemelten fontosnak tartja az együttműködést a politikai élet szereplői között is a kábítószerhelyzet javítása érdekében, és ezért is vállalta az együttműködést az eseti bizottság munkájában. Vannak azonban olyan pontok a jelentésben, amelyek nem visznek közelebb a drogprobléma megértéséhez, nem visznek közelebb a hatékony cselekvés feltételeinek megteremtéséhez. A konszenzusnak nem lehet az ára a problémák érdemi feltárásának elmaradása, elhallgatása.

A bizottságban elhangzott, hogy olyan új drogstratégia megalkotása szükséges, amely tartalmazza a legjobb nemzetközi gyakorlatok által feltárt, tudományosan megalapozott ismereteket. Valójában fogas kérdés a legjobb nemzetközi gyakorlat meghatározása. Ennek a problémának a feloldásában segíthet a népegészségügyi megközelítések használata, az úgynevezett egészség-hatásvizsgálatok alkalmazása. A hazai drogstratégia elkészítésekor érdemes megnéznünk az EU drogstratégiáját 2005-től 2012-ig, mert például annak 25. pontjában foglaltak nagyon is használhatók a magyar drogstratégiában. Ez a keresletcsökkentés területén határoz meg prioritásokat.

Mivel a nemzetközi gyakorlatok is nagyon eltérőek, és bevezetésük előtt mindenképpen szükséges, hogy egy független szakértőkből álló delegáció tekintse meg azokat, a nemzetközi gyakorlatok értékelésekor és adaptálhatóságuk vizsgálatakor szükséges minden esetben vizsgálni a célcsoportokra gyakorolt hatásokat, de ugyanilyen módon a közvetett hatásokat is, amelyek nem a célcsoporton, hanem más csoportokon, esetleg a társadalom széles rétegein jelentkeznek. Ez egy olyan fontos kormányzati feladat, hogy a drogstratégia parlamenti szavazása előtt szükséges a tervezetnek a szakma és a társadalom előtt nyilvános vitára bocsátása, és széles társadalmi egyeztetéssel kell elvégezni.

A bizottság tárgyalta a költségvetés kérdéseit, vizsgálta a hazai források pályázati úton történő felhasználását is.

(12.00)

Megállapítható, megállapítottuk, hogy a közkiadások évek óta csökkenő támogatási összegeket tartalmaznak, ami folyamatos alulfinanszírozást jelent a drogproblémák kezelése számára. További dilemma a fenntarthatóság kérdése. A prevenciót tartósan hazai forrásból kellene finanszírozni - mert ha például nem lesznek uniós alapok erre a célra, akkor nem lesznek prevenciós programok sem? A drogfogyasztás hazai növekedése aggodalommal töltötte el a bizottság tagjait, és azonnali, az eddigieknél hatékonyabb cselekvési program megvalósítását sürgették a kezelési programok elérhetőségének, minőségi paramétereinek javítása érdekében.

A bizottság aggodalmát fejezte ki a kapacitáscsökkenésekkel előállt helyzet tarthatatlanságával és szó szerinti életveszélyességével kapcsolatban. Megfelezték a járóbeteg-ellátásban a fix díjat, számos ellátó a létfenntartás határán egyensúlyoz. Némelyik csak virtuális, és csak azért nem zárták be, mert a tvk-ját elviszik a rendelőintézetben működő más szakmák. Mint említettem már, megszűnt az Országos Addiktológiai Intézet, az OPNI, a Schöpf-Merei Kórház, ezen intézmények bezárásával a kormány gyakorlatilag lefejezte a magyar pszichiátriát. A drogbetegek fekvőbeteg-ellátási mutatóit nehéz lenne megállapítani, mert a finanszírozás érdekében a drogbetegek más, kedvezőbb finanszírozású kódokat kapnak. Ezért például depresszióra jelentik le az addiktológiai betegeket, mivel ezért magasabb finanszírozás jár. Pedig az addiktológiai beteg ellátása komplexebb és drágább kezelést igényel.

Az Egészségügyi Minisztérium szakértői egyetértettek abban, hogy a járóbeteg-ellátás esetében az egyes beavatkozások alacsony pontértéke jelent problémát, szükséges lenne a beavatkozások körének bővítése a korai kezelésbe vétel érdekében, elsősorban a preventív és a megkeresést szolgáló, illetve a hozzátartozókkal végzett munka vonatkozásában és a pontszámok emelését illetően. A kezelés célja pedig a drogfogyasztói viselkedés drogmentessé való átalakítása. Viszonylag sok adatot hallunk arról, hányan kerültek kezelésbe, ugyanakkor nagyon kevés adatunk van arról, hogy mi a kezelések kimenete, milyen eredményes a kezelés ma Magyarországon. Javasoljuk, hogy a drogbetegeket és más szenvedélybetegeket ellátó járóbeteg-ellátás finanszírozásának átalakítása rövid határidőn belül kezdődjön meg, és tűzzünk ki új határidőt az új rendszer bevezetésére, mivel a késlekedés odavezethet, hogy már nem lesznek intézmények, amelyeket finanszírozni lehetne.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény életbelépését követően 16 ágynövekedés jelentkezett, ez két új szolgáltató befogadását jelentette, azonban 15 ágy befogadása még most is várat magára. Fontos lenne a gyermekpszichiátriai kapacitást úgy növelni, hogy droghasználó és magatartászavarokkal küzdő gyermekeket is tudjon fogadni. A rehabilitációs otthonokban működtethető rehabilitációs foglalkoztatás felkészíti a gyógyuló drogbetegeket a munka világába való beilleszkedésre. A foglalkozatást alkalmassági vizsgálatnak kell megelőzni. Nehézséget okoz az alkalmassági vizsgálat lassúsága, hónapokig kell várni rá, fontos lenne ezen változtatni, mert mire elkezdődik, a szóban forgó kliens már ki is került a rendszerből. A finanszírozás tekintetében az 1,2-es szorzószámot a rehabilitációs otthonokban vissza kell állítani 1,4-es szorzóra. Komoly probléma a szakemberképzés és a szakemberhiány. A bizottsági ülésen elhangzott az egészségügyi tárcától, hogy olyan differenciált rendszert szeretnének bevezetni, ahol kifejezetten a hiányszakmák választását ösztönözné a rendszer. De hogyan beszélhetnek a minisztérium munkatársai szakemberpótlásról, amikor a meglévő szakemberek munkáját is lehetetlenné tették?

Míg a HIV-fertőzöttségi adatok az országban viszonylag kedvezőnek mondhatók, a hepatitis C-fertőzöttségről ugyanez nem mondható el. Hiszen egy felmérés szerint a VIII. kerület intravénás felhasználói körében 70 százalékos a hepatitisfertőzöttség. Nem jelent meg kellő súllyal a bizottság jelentésében az ártalomcsökkentő programok, beleértve a tűcsereprogramok szakmai tartalmainak ismertetése, az általuk alkalmazott szakmai eljárások, protokollok kérdése, így nem tudtuk lemérni ezek hatékonyságát. A bizottságban szakértői véleményként hangzott el, csak megismétlem, javasolt az Egészségügyi Világszervezet által előírt önkéntes szűrési és tanácsadási rendszer bevezetése, a kábítószer-fogyasztók HIV-, AIDS-, hepatitis B-, C-szűrésére, valamint rendszeres tüdőszűrésére és az erre vonatkozó adatgyűjtésre az intravénás drogfogyasztók körében nagy hangsúlyt kell fektetni. Az utcán lévő szerhasználókat motiválni kellene a szűréseken való részvételre, élelmiszer- vagy más csomaggal a szűrésen részt vevők számára. Mindezen feladatokat a következő nemzeti drogstratégiának és cselekvési tervnek is tartalmazni kell.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost
Móring József Attila váltja fel.)

Felvetődött, hogy a bentlakásos drogterápiás otthonokban volna mód arra, hogy a hepatitisoltás mindhárom beadását intézményen belül oldják meg úgy, hogy az ÁNTSZ biztosítaná az oltóanyagot azoknak a klienseknek, akik még nincsenek beoltva. A büntetés-végrehajtás irányítói már a '90-es évek első felében kidolgozták a maguk kábítószer-elleni stratégiai tevékenységük tervezetét. Problémának tartotta az SZDSZ szakértője, hogy a szubsztitúciós kezelés hiányzik a börtönökből, mivel a BVOP egy 2001-es határozata megtiltotta a metadon tárolását a büntetés-végrehajtási intézetekben. Ezt a javaslatot nem tudjuk előzetes szükségletfelmérés és elemzés nélkül támogatni. Gondoljuk-e, hogy minden börtönben metadont kellene osztogatni? Azt hiszem, hogy nem. Az azonban bizonyos, hogy a börtönökben a drogprevenció és a kezelés területén előrelépések szükségesek.

Elhangzott már, de megismétlem, a bizottság a prevenciót kiemelt területként kezelte, és megállapította, hogy a jelenlegi összegekből nem lehet célzott, magas kockázatú csoportokra irányuló prevenciót és iskolai programokat csinálni. Átfogóbb szemléletre van szükség az iskolai nevelési koncepciók egészében. Fontos prevenciós eszköz az értékelvű társadalom, a nevelés, a pozitív szórakozási lehetőségek. A prevenció eszköze ugyanakkor a hozzáférés, a fiatalok környezetében végzett marketingtevékenység korlátozása is. Sokan és sokszor hivatkoznak arra, hogy a kereslet mindig megteremti a kínálatot a maga számára. De azt elfelejtik, hogy a marketing és a kínálat önmagában is képes jelentős keresletet generálni egy termék iránt. Ez alól a kábítószer sem kivétel.

A kormány feladata pedig az egészséget támogató, drog nélküli környezet, iskola, munkahely, szórakozóhely biztosítása és támogatása. Ezek ugyanis a leghatékonyabb eszközei a kábítószer-használat megelőzésének és visszaszorításának. Szükséges megemlíteni azt a tényt, hogy a kannabiszszármazékok tiszta hatóanyag-tartalma növekedő koncentrációt mutat. Ennek eredményeként ez a szer az általa kifejtett hatás tekintetében szinte teljesen megváltozott. A magyar rendőrségnek a kannabiszproblémát a jelenleginél sokkal hatékonyabban kell rendeznie.

Megállapítható a jelentésből, hogy nemcsak a kezelésben, hanem a kínálatcsökkentésben is kapacitáshiány keletkezett, két főosztály összevonása valójában kapacitáscsökkentés volt. A nyomozati eredményesség gyakorlatilag csak Budapestre korlátozódik, a megyékben már nincsenek valójában működő, speciális kábítószer-nyomozók, csak olyanok, akik a feladataikat más területekkel kell hogy megosszák. A kokain hazánkat is érintő nemzetközi kereskedelme emelkedést mutat, ezért a szakirányú bővítés szükségessé válna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tartjuk elégségesnek egy nemzeti drogstratégia értékelésekor a dokumentumelemzéseket. Át kell tekinteni, mennyiben csökkentette a drogfogyasztást, a függők arányát a drogfogyasztók körében, hogy a tűcsereprogramokból hányan jutottak el kezelésre, és el kell végezni a drogterápiás otthonokban kezelt betegek nyomon követő vizsgálatát a kezelés eredményességére vonatkozóan, illetve azt, hogy az ártalomcsökkentés mennyiben csökkentette a hepatitis C- és HIV-fertőzést Magyarországon. Össze kell vetni azt, hogy 2000 és 2008 között összesen mekkora összegű támogatást fordítottak drogkoordinációra, keresletcsökkentésre, kábítószerbűn-üldözésre és igazságszolgáltatásra. Ezen felül milyen egyéb források álltak e célok rendelkezésére, úgy előbbinek, mint utóbbinak milyen konkrét eredményei vannak? Hány bűnszövetkezetet számoltak fel? Hány kereskedőt tartóztattak le, ítéltek el? Mennyi kábítószert foglaltak le? Ezekre a kérdésekre a jelentés nem ad választ.

Az viszont tény, hogy az elmúlt évben nagymértékben romlott a drogbetegek ellátáshoz való hozzáférésének a joga.

(12.10)

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kérte, hogy a jelentés tartalmazza a megszüntetett OPNI és Addiktológiai Intézet visszakerülését az ellátórendszerbe, valamint azt, hogy a drogstratégia megvalósulásához a kormány biztosítson elegendő költségvetési forrást. Ezek hiányában a jelentést és a hozzá kapcsolódó határozatot elfogadni nem tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu