JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Lengyel képviselőtársam által elmondottakhoz hozzá kell fűzzem, abban maximálisan egyetértünk, hogy ezt a folyamatot be lehet nagyon szépen mutatni, elegáns, jól hangzik. Az a javaslatom, fontoljuk meg, kezeljünk mindent a maga helyén. A maga valóságában és a maga szakszerűségében járjunk el, és akkor nem lesz olyan gond, hogy hogyan végzi a munkáját a vadász, az erdész, az erdőgazda, hanem tudjuk azt nagyon jól, hogy a jó vadász - én nem vagyok vadász, de a jó vadász - pontosan tudja, mit jelent az, hogy az állomány minőségét fegyverrel javítja, leveszi azt, ami nem oda való. A jó erdész pontosan tudja, hogy mikor kell a fát kivágnia, pontosan tudja, hogy mikor kell újratelepíteni. Tehát az erdőt kezelni, ápolni kell, van erdőhasználat.

Én azt gondolom, hogy az Orosz Sándor képviselőtársam által elmondottakra hivatkozva is nem kell az erdésztől félteni az erdőt, mint ahogy a gazdától sem a földet. A legjobb természetvédők azok, akik a természettel együtt élnek, szimbiózisban élnek. Azt gondolom, hogy képviselőtársaim is egyetértenek abban, hogy ez az erdőtörvény hivatott többek között a nagyon sok módosító indítvánnyal - amit nyilván még a mai nap folyamán néhányan beadnak, mi már megtettük a magunk részéről - valóban képessé tenni a magyar erdész-, a magyar vadász-, a magyar természetvédő-társadalmat, hogy a saját, valamennyiünk javára, boldogulására tudja ezt a hatalmas nemzeti értéket hasznosítani.

Az a meggyőződésem, hogy itt még a részletes vitában sok komoly, nehéz vitánk lesz, de megvívjuk. Nyilván... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - elnézést, elnök úr, egy mondatot, mert be kell fejezzem -, tehát nyilván valamennyiünk feladata és felelőssége, hogy a közös nevezőt megtaláljuk.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu