VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rövid hozzászólásom legelején szeretném előrebocsátani, hogy a törvényt általános vitára bocsáthatónak tartjuk. A tervezett módosítások, pontosítások megítélésünk szerint szükségesek, alapvetően helyesek. A módszert azonban, vagyis azt, hogy egy törvényjavaslatban 16 törvényt módosítsunk, egyáltalán nem tartjuk jónak. Többen elmondták ezt már előttem.

Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság kifogásainak rendezése és az EU-s jogharmonizáció ebben a formában tehető meg a legegyszerűbben. Ugyanakkor az egyéb kapcsolt módosítások beléptetését, amelyeket nem kényszerek írnak elő, hanem amelyeket önként emelt bele a kormányzat, azokat helytelenítjük, azokat szerintünk külön kellett volna a Ház elé bocsátani, és egyenként kellett volna vitatkoznunk róla. Már csak azért is, mert nagyon nehéz helyzetben van a szavazáskor minden résztvevő, merthogy nem egymással szorosan összefüggő részelemekről kell szavazni, és ha csak az egyik pici, parányi részelemet is elutasítja a résztvevő szereplő vagy szervezet, jogos kifogások alapján, akkor kényszerűen a teljes joganyag elfogadását kell elutasítania. Ez olyan kockázatokat hordoz, amelyeket szerintünk nem érdemes, nem szükséges felvállalni. Vagyis a módszertannal alapvetően vitatkozunk.

Egyetértünk azokkal a kritikai észrevételekkel, véleményekkel is, amelyek az alkotmánybírósági észrevételek kapcsán a rendeleti szabályozás eltúlzott mértékére és a jogalkotás minőségének problémáira hívják föl a figyelmet. Ezekből az esetekből szerintünk tanulni kell. Tanulni kell az agrárkormányzatnak, és tanulni kell a jogalkotásban szerepet játszó minden szereplőnek, frakciónak is. Ugyanakkor azt érzékeljük ennek a jogszabálynak az olvasása kapcsán, hogy továbbra is megmarad az a gyakorlat, amely a rendeletek szerepét bővíti. Szerintünk minden olyan elemet, amit a törvénybe be lehet építeni, azt be kellene építeni, és a rendeletek számát és jelentőségét csökkenteni kellene. Ez természetesen nem jelentené azt, hogy nincs szükség rendeletekre, de az arány szerintünk eltúlzott.

Most nézzük röviden a konkrétumokat. Megítélésünk szerint az Alkotmánybíróság kifogásaira és az EU jogharmonizációs követelményeire a javaslat megfelelő választ ad. A nem kényszerrel alátámasztott pontosítások többségét szintén elfogadhatónak tartjuk, vagyis a tartalmi elemeket tekintve kevesebb a vitánk. A törvényjavaslat kapcsán azonban egy kicsit szélesebb oldalról közelítve én is szeretnék beszélni - konkrétan az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény a hivatkozási alap, ami itt ebben a jogszabályban is megjelenik - a szaktanácsadás, szakértői tevékenység ügyének kérdéséről, amiről Medgyasszay László is beszélt előttem. Vagyis nem közvetlenül a javaslathoz kapcsolódóan, csak áttételesen. Az itt, ebben a javaslatban megfogalmazott módosítások kényszerből lépnek életbe és érthetőek. A jelenlegi rendszert azonban átalakítandónak, újragondolandónak ítéljük. Úgy gondoljuk különben, hogy az agrár-szakigazgatás, közigazgatás szervezeti átalakítását át kellene tekintenünk, és végig kellene gondolnunk. A szervezeti összevonásoknak megítélésünk szerint akkor van értelme, ha a funkciók helyükre kerülnek, a párhuzamosságok kiszűrése megtörténik, az adminisztratív kiegészítő funkciók ellátása racionálisabbá válik, vagyis a teljesítményhatékonyság nő, a költségek pedig csökkennek. Úgy véljük és azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági szakigazgatási szervek létrehozásakor a végrehajtásba hibák csúsztak, és ezek a hasznok, ezek az előrelépések nem megfelelően történtek meg. Vagyis a pozitívumokat kevésbé látjuk, és úgy ítéljük meg, hogy a költségek csökkentésében, a funkciók összerendezésében, az ellátó feladatkörök ügyében lényeges tartalékok vannak.

Továbbra is szétaprózódott a szervezet, fizikailag egymástól elválasztott egységek vannak. A bürokratizmus nem csökkent, az irányításba újabb szintek kerültek be, ami az ügyintézés idejét növeli és a kockázatokat emeli, nem pedig csökkenti. Az irányítás áttételesebb lett, és még egyszer mondom, az ellátó, kapcsolódó kiegészítő funkciók rendezésében sem látunk érdemi előrelépést.

Nem tartjuk ebbe a rendszerbe illesztetten megfelelőnek a szaktanácsadási rendszer ügyét. Úgy ítéljük meg, hogy a szaktanácsadási rendszer elválasztandó a hatósági tevékenységtől, és ennek a napi jogalkotásban sok zavarát érzékeljük. Minduntalan ugyanis a szaktanácsadási rendszerhez részhatósági adminisztratív, tájékoztatási, egyéb funkciók kapcsolódnak, amelyeknek ellátása nem garantált, és a mindennapokban zavarokat okoz a szolgáltatás igénybevevőinek és a szolgáltatás nyújtóinak is, hiszen a feladataik megítélésünk szerint így nem egyértelműek és nem tiszták.

Mi, liberálisok korábban is egyértelművé tettük, hogy nem tartjuk alapvetően állami feladatnak a szaktanácsadást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyors és érdemi átalakítások, változások időszakában, különösen akkor, ha azt az állam kényszerítette ki, az államnak nem kellene részt vennie a gördülékeny, kiegyensúlyozott lebonyolítás érdekében a tájékoztatás és a szaktanácsadás szervezésében. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez átmeneti időszakra vonatkozik. Az átmeneti időszakok után, a nagy változások után át kell tekinteni a rendszert, és az új helyzetnek megfelelő szabályozást kell életbe léptetni. Még egyszer mondom: szerintünk ez nem történt meg. A szaktanácsadói tevékenység fontos szolgáltatás, ezt el kellene választani a hatósági tevékenységtől. Ellátásában az állam finanszírozóként részt vehet, részt kell vennie, ennek szerepe szerintünk az időben előrehaladva csökkenjen, de nem gondoljuk azt, hogy teljesen ki kell vonulnia az államnak. De azt gondoljuk, hogy a szolgáltatás igénybevevőinek is részt kell venni a finanszírozásban, már csak azért is, mert ezen az alapon válhat számon kérhetővé számukra a szolgáltatás, a nyújtott szolgáltatás minősége és színvonala.

Vagyis összefoglalóan azt mondhatom, hogy a szaktanácsadás rendszerének újragondolását alapvetően fontosnak tartjuk (Dr. Medgyasszay László: Helyes. Így van.), és ebben elvárjuk a kormányzat kezdeményezését. Ezzel a részelemével a hozzászólásomnak nem a vitát szerettem volna generálni vagy vitát indítani, hanem egyértelműen elmozdítani az ügyet abba az irányba, hogy jelenjen meg a szándék és jelenjen meg a kezdeményezés a továbblépésre. Úgy ítéljük meg különben, hogy az ebben a jogszabályban is hivatkozott növényvédő mérnöki vagy növényorvosi kamarák ügyében megfogalmazott szabályozás szemléletében azt a logikát követi, amit mi elmondtunk. Ebben az irányban kellene a teljes rendszert újra átgondolni.

Lezárásként - nem részletezve az egyes részelemeket, a részletes vitában erre ki fogunk térni - alapvetően tehát a törvénytervezetet általános vitára bocsáthatónak gondoljuk. Úgy ítéljük meg, hogy az abban megfogalmazott változtatások sok esetben szükségesek, több esetben helyesek, az egybeszerkesztése azonban kockázatokat hordoz. A részletekről pedig a részletes vitában szólunk majd.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu