ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! A javaslatoknak az a sorsuk, hogy először meg kell tenni őket, hogy vitatkozni lehessen róluk. Azt gondolom, ilyen értelemben most vagyunk időben: miniszter úr egy javaslatot, egy ajánlatot ismertetett, és most kezdődik el annak az időszaka, amikor ennek a szakmai és politikai kérdéseit, részleteit meg kell vitatnunk, meg kell beszélnünk.

Miről is van szó? Képviselő asszony utalt a magyar oktatási rendszer hagyományaira, s ebből kiemelt egy hagyományt. De hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy úgy van, ahogy képviselő asszony maga is mondja: az oktatási rendszer a hagyományai szerint is mindig vegyes oktatási rendszer volt, amelyben volt szerepe a községi önkormányzati intézményfenntartásnak, és volt szerepe az állami szabályozásnak, az állami intézményfenntartásnak is. Eötvösön túl érdemes a Klebelsberg-féle hagyományt is megnézni, azt megtekinteni, hogyan hozott létre egységes hálózatot Klebelsberg az addigi széttagolt oktatási rendszerből.

Azonban elsősorban arra van szükség, hogy ne prekoncepciók, ne előzetes elképzelések alapján közelítsük meg ezt a kérdést, hanem vizsgáljuk meg azt, hogy milyen megoldások szolgálják az egyes érdekeket, a tanulók, a diákok, a pedagógusok, az iskolák érdekeit. Mert biztosan nagyon hasznos és fontos vitát tudunk arról folytatni, hogy mekkora is ez a forráskivonás, mikor történt forráskivonás és mikor történt forrásbővítés a közoktatásban. Bizonyára képviselő asszony mint szakpolitikus is jól tudja, hogy 2000-től 2006-ig folyamatosan növekedtek a közoktatás forrásai, nominálértékben közel a kétszeresére, de reálértékben is a másfélszeresére, mégsem tapasztalta egyikünk sem azt, hogy az iskolafenntartók, önkormányzatok dolga sokkal egyszerűbb lett volna.

Képviselő asszony is jól tudja, hogy a fenntartóknak mindezekre, az erős szakmai kontrollra, a megfelelő szakmai háttér biztosítására, a szakértők igénybevételére ma is megvan a lehetőségük. Az a kérdés, azt kell megfontolni, hogy ha figyelembe vesszük, hogy az önkormányzati reformhoz sajnálatos módon nem sikerült kétharmados többséget szerezni - éppen önöktől nem sikerült a kétharmados többséget megszerezni -, akkor a jelenlegi fenntartói rendszerben, a jelenlegi önkormányzati jogok mellett milyen lehetőség van arra, hogy növeljük az állam szerepét, hogy erősítsük azt a típusú feladatot, amellyel az állam az iskolarendszer egységét garantálhatja. Mi azt mondjuk, ennek nem az a módja, hogy elvesszük a fenntartók jelenlegi jogait, nem az a módja, hogy megregulázzuk a fenntartókat - mert semmi értelme nincs az önkormányzati iskolafenntartásnak, ha az önkormányzati iskolában is az állam akar mindent megmondani -, hanem lehetővé tesszük, hogy létrejöjjön egy olyan iskolarendszer, egy olyan kiegészítő eleme az iskolarendszernek, amelyben az állam mint fenntartó határozza meg a feltételeket. Nem többel és nem erősebb jogosítvánnyal, mint ahogy azt ma egy önkormányzati vagy egyházi fenntartó teszi. Azt mondjuk, legyen választási lehetősége az önkormányzatnak abban, hogy a saját oktatási feladatát önálló intézményfenntartással vagy egy állami intézményen keresztül valósítja meg, és legyen választása a szülőnek, hogy az önkormányzati intézményt választja vagy a garantált minőséget nyújtó állami intézményt.

Azt hiszem, ez jó és helyes helyzet, olyan, amelyben úgy erősödhet meg az állam irányító szerepe, hogy nem vesz el másoktól, úgy erősödhet meg a közoktatási rendszer egysége, hogy nem szűnnek meg a helyi kezdeményezések, nem szűnik meg az az autonómia, amit képviselő asszony is értéknek tekint. Szeretném azt is tisztázni, hogy itt az állam nem jelenik meg a saját intézményében erősebb jogosítványokkal, mint bármelyik fenntartó; olyan mértékig szabályozza a kerettantervet, a pedagógiai programot, mint ahogy azt bármelyik fenntartó megteszi.

Sokat beszéltünk és sokat egyeztettünk itt a parlamentben is arról - képviselő asszony is többször felvetette -, mit kell tennünk azért, hogy egyben tartsuk az oktatási rendszert. Mi most erre kínálunk egy lehetőséget, kínálunk egy eszközt. Azt kérem képviselő asszonytól is, hogy ezt a szakmai tudásával, előítélet-mentesen és elfogulatlanul vizsgálja meg, beszéljük meg együtt azokat a részleteket, amelyeket joggal kérdez képviselő asszony, hiszen amikor felvetünk egy javaslatot, akkor természetesen még előttünk áll az a szakmai munka, hogy ennek minden részletét kidolgozzuk. Joggal mondaná azt az ellenzék és a szakma, ha most letettünk volna egy kétszáz oldalas javaslatot, hogy hol vesszük figyelembe a szakma véleményét. Most kezdődik ez a folyamat. Miniszter úr ma kezd tárgyalni a szakszervezetekkel ebben a kérdésben, aztán folytatjuk a tárgyalásokat minden szakmai szervezettel és a fenntartókkal, de szeretnénk erről tárgyalni a politikai erőkkel is. Nagyon biztató volt az, hogy mind az MDF, mind a Fidesz pozitívan állt hozzá ezekhez a javaslatokhoz, tárgyalási alapnak tekintette őket. Azt kérem, hogy a KDNP is legyen partner ebben a folyamatban, és remélem, hogy fogunk tudni jó szakmapolitikai megoldásokat találni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

(9.50)

Forrás: parlament.hu