DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első könyv tekintetében négy ajánlási pont tartalmazza az előterjesztett módosító javaslatokat, és ebből hármat a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz képviselőcsoportja - Rubovszky György képviselő úr, Mátrai Márta képviselő asszony, Vitányi István képviselő úr és jómagam - által jegyzett formában terjesztettünk elő.

Az ajánlás 1. és 2. pontjaiban lévő módosító javaslatok a törvényjavaslat céljával kapcsolatosak. A törvényszöveg valóban a törvényjavaslat céljáról beszél, pontosabban: a törvényjavaslat szabályozási tárgyköréről a legáltalánosabb értelemben. Az ajánlás 3. pontjában pedig egy nagyon fontos alapelv feltüntetésére teszünk javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a módosító javaslatok, amelyek a legáltalánosabb értelemben érintik a polgári jogot, jelképértékűek, nemcsak abból a szempontból, hogy mit kívánunk megvalósítani, hanem mintegy előrevetítik az egész törvényjavaslat jelenlegi állását. Az általam említett módosító javaslatok kapcsán nem lehet nem beszélni erről a helyzetről. Ennek a részletes vitának úgy kezdünk neki, tisztelt képviselőtársaim, hogy előttünk egy kétkötetes - mutatom (Mutatja.) - ajánláshalmaz áll 959 jelentésponttal.

(11.20)

Ez azt jelenti, hogy a több mint 300 módosító javaslatot az Országgyűlés szakmai apparátusa 959 pontra bontotta, ennyi ponton érintik a módosító javaslatok a polgári törvénykönyvet, és ha figyelembe vesszük, hogy egyes pontokon belül többirányú részletek is megjelennek, akkor nem túlzás arról beszélni, hogy messze több mint ezer ponton kívánják a képviselők módosító javaslatukkal ezt a törvényt módosítani. Ez önmagában igazolja azt a tudomány részéről a vita kezdete óta folyamatosan hangoztatott véleményt és az ellenzék részéről is folyamatosan hangoztatott véleményt ebben a vitában, hogy ez a törvényjavaslat nem érett meg a döntéshozatalra. Vitatkozni lehet róla, de nem biztos, hogy itt ez az Országgyűlés mint fórum alkalmas arra, hogy a szakmai problémákat a tudományosság és a szükségesség igényének megfelelően tisztázza.

Vitázni lehet róla, de döntésre jutni - és ezt előre látnunk kell - aligha. Márpedig a tervezés, a mi munkánk tervezése értelmében valamikor március végén, április elején megtörténnének a módosító javaslatokról a szavazások, ha jól vagyok tájékozva. Ha figyelembe vesszük, hogy egy több mint tízéves időszak óta foglalkozunk valamilyen szinten, és foglalkozik legnagyobb részt a tudomány ennek a kódexnek az előkészítésével, majdnem tízéves volt a kodifikációs bizottság munkájának időszaka, akkor azt mondhatnám, hogy az utolsó pillanatokban vagyunk, az utolsó pillanatokban, amikor több mint ezer ponton akarjuk még ezt a törvényjavaslatot javítani.

Szeretném hozzátenni: nemcsak mi akarjuk, hanem a kormány bizottsági nyilatkozatai és egyéb nyilatkozatai értelmében is sok száz ponton szorul ez a javaslat módosításra. Ezt azért kell hangsúlyoznom - mármint azt, hogy a kormány hogyan viszonyul a módosító javaslatokhoz -, mert talán a tájékozatlan és felületes szemlélő azt mondhatná, hogy kérem szépen, bizonyára az ellenzék kritikátlan javaslatok tömegével öntötte el ezt a törvényt, de nem így van. Ezeknek a módosító javaslatoknak nagyon jelentős része a kormány oldaláról, a kormánypártok oldaláról származott, és minden valószínűség szerint ott van mögötte a kormány felkérése is, hiszen tudjuk, a dolgok bizonyos mértékig így működnek.

Tehát a kormány és a kormánypártok is számos hibát látnak abban a nyersanyagban, ami előttünk van, hiszen sok javaslatot támogatnak. A kormányoldalról előterjesztett javaslatokat csaknem teljes egészében támogatja a kormány, de nagyon sok ellenzéki javaslatot is támogatnak a kormányoldalról, a kormánypárti képviselők, illetőleg maga a kormány is, ami mégiscsak alátámasztja azt, hogy maga a kormány is látja, látnia kell, hogy a törvényjavaslat ebben a formában messze nem fejeződött be, messze nem lehet róla azt mondani, hogy készen vagyunk a munkával.

Ennek kapcsán talán egy kis kitérő, de jellemző, hogy csak helyesírási hiba kijavítására - a vesszők jó helyen történő elhelyezésére, és, vagy, hogy szavak megfelelő kialakítására vagy pedig olyan probléma rendezésére, hogy a semmisség nem azonos a semmiséggel - több tucat módosító javaslat jelent meg, amit a kormány támogat, ellenzéki oldalról is, kormánypárti oldalról is.

Szabad legyen itt is elmondanunk, szóba hoznunk azt, hogy Vékás Lajos professzor úr, akadémikus, aki ennek a majd' tíz évig dolgozó kodifikációs bizottságnak az elnöke volt, több kormány bizalmát élvezve ez a bizottság folyamatosan működött ciklusokon átívelően 1998-tól egészen múlt év tavaszáig, nyaráig; Vékás Lajos professzor úr a minap, az elmúlt napokban levélben fordult Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez, és kérte az Országgyűlés elnök asszonyát, hogy ezt a tárgyalási módot így ne folytassa az Országgyűlés, mert reménytelennek látja azt, figyelemmel az előterjesztett módosító javaslatokra is, hogy ebből a hatalmas kódexből egy koherens, rendezett, konzisztens törvényjavaslat fog kikerekedni. Az Országgyűlés elnöke a házbizottság elé vitte ezt a levelet, majd az alkotmányügyi bizottság elé került, sőt úgy tudom, a tegnapi napon az alkotmányügyi bizottság Vékás Lajos professzor urat meghallgatta. Mindazonáltal úgy tűnik, ez a jelzés hatástalan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Óriási a felelősségünk, mert egy olyan kódexet alkotunk, amelyet a magyar jogtörténetben százévenként vagy mondjuk, zaklatottabb időszakokban ötvenévenként alkot az ország parlamentje, és olyan viszonyokról van szó, hogy tényleg visszatérjek az ajánlási pont 1., 2. pontjára, idézem: amely a személyek és más jogképességgel felruházott jogalanyok valamennyi személyi, valamennyi családi és valamennyi vagyoni viszonyát átfogják. Egy ember, egy állampolgár szempontjából szinte mindenről ebben a törvényben van szó, szinte mindenről, ami az emberek életét, a mindennapi életét befolyásolja, de nagyon fontos döntéseiket is 80-90 százalékban ez a törvény szabályozza, és ennek a törvénynek a mai napig nincs meg a tudományos legitimációja, nem fogadja el a szakma.

A minisztérium két konferenciát is tartott, ahová meghívták a tudomány képviselőit és másokat, érdek-képviseleti szerveket, képviselőket is, és ott kiderült, hogy a tudomány képviselői rendre, 80-90 százalékban - nemcsak Vékás Lajos professzor úr, hanem mások is - aggályok sorát hozták fel a törvényjavaslattal szemben. Azért minket ennek arra kell intenie, nagyon gondoljuk meg, hogy mit teszünk. A részletes vitában itt most, amikor módosító javaslatokról fogunk beszélni, nem fogjuk tudni ezt a problémát megoldani. Természetesen kötelességünk a részletes vita végigvitele, és fontosnak tartjuk ellenzéki oldalról is, hogy a legizgalmasabbnak látszó kérdésekről itt beszéljünk, vitatkozzunk, mert nagyon sok kérdésben megjelennek az ütköző álláspontok, bár messze nem a teljesség igényével, ezt szabad legyen megjegyeznem.

Tehát mintegy előrebocsátva az ellenzék, pontosabban a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját ebben a vitában, hiszen az ő nevében beszélhetek - de szerintem minden frakcióra igaz lesz, amit mondok -, mi azt tudjuk vállalni, mert ennél több szerintem az erőnket, képességeinket és lehetőségünket meghaladná, mi azt tudjuk vállalni, hogy példálózó jellegű módosító javaslatokról úgy beszéljünk, hogy ezen módosító javaslatok példálózó bemutatását tudják megvalósítani, messze nem a teljesség igényével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. és 2. pontjában a törvény eredeti szövege akként rendelkezett, hogy ez a törvény megállapítja a személyek és jogképességgel felruházott más jogalanyok vagyoni, személyi és családi viszonyait, majd a következő módosító javaslatom pedig a 2. § (2) bekezdésében szintén egy hasonló rendelkezést érint, amely a törvényjavaslat tárgyát tartalmazza. Most a törvényjavaslat eredeti szövegét idézem, azt a szabályt, amely arról szól, hogy a vagyoni, személyi és családi viszonyokat szabályozó egyéb törvényeket e törvénnyel összhangban kell értelmezni.

Módosító javaslatunk itt a nagy szabályozási tárgykörök sorrendjének az átcsoportosítására irányul. Azt javasoljuk, hogy ne a vagyoni viszonyokat említsük első helyen, hanem a személyi viszonyokat és a családi viszonyokat.

(11.30)

Ez értékválasztási kérdés, alapvető - hogy mondjam? - filozófiai megközelítésű és ilyen fontosságú, üzenetértékű megfogalmazás ügye, hogy első a személy, az első az ember, ezt követi fogalmi értelemben a család, és a vagyon csak ezután következhet. Ez a mi számunkra, Kereszténydemokrata Néppárt számára alapvető értékválasztási kérdés, így tehát azt javasoljuk, hogy a szabályozás úgy szóljon, hogy megváltoztatott sorrendben előbb említse a személyi, aztán a családi és végül a vagyoni viszonyokat mint a törvényjavaslat nagy szabályozási tárgyköreit és célját. Hozzá kell tennem, hogy ebben a kérdésben sikerült egyébként a kormány támogatását elnyernünk, és az alkotmányügyi bizottság is támogatta ezeket a módosító javaslatainkat.

Ha pusztán erről szólna a törvény, és itt véget érne, akkor azt mondanám, hogy teljes a konszenzus közöttünk, de sajnos, mint látni fogják az elkövetkezendő órában, nagyon sok olyan probléma van, ahol a konszenzustól messze állunk.

A 3. számú ajánlási pontban nagyon fontos alapelveknek a beemelését javasoljuk az új polgári törvénykönyvbe, nevezetesen: a most hatályos Ptk.-ban meglévő két olyan fontos alapelvet, amelyet a jelen tervezet furcsa és érdekes módon nem tartalmazna. A egyik a törvényes érdekek védelméről szóló alapelv, a másik pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás elve. Mind a két alapelv olyan alapelv, amely a polgári jogi, magánjogi viszonyok szempontjából meghatározó súlyú. Az 1959-ben elfogadott és most hatályos polgári törvénykönyvben is benne van, s úgy gondoljuk, semmi sem indokolja, hogy ez ne kerüljön a jelen törvénybe is beemelésre, hiszen ezek az elvek - és itt talán egy mondattal külön hangsúlyt is adnék a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, amely mellőzhetetlen - nem hagyhatók ki, nem felejthetők ki egy magánjogi kódexből.

Érdekes módon ezt a módosító javaslatot viszont már a kormány sem és az alkotmányügyi bizottságban a kormánypárti képviselők sem támogatták. Kérjük képviselőtársainkat, változtassák meg ezt az álláspontjukat, és támogassák ezt a módosító javaslatunkat is.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu