DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A polgári törvénykönyv új kódexének részletes vitája során egy különösen nagy jelentőséggel bíró és az imént már érintett szabályozáskísérlet, illetve annak mostanáig tartó sikertelensége kapcsán kívánom véleményemet megosztani önökkel és a nyilvánossággal.

(13.00)

Az egyes, személyhez fűződő jogok kapcsán mindenekelőtt kiemelném a gyűlöletbeszéd elleni védelemre vonatkozó rendelkezések elhagyására vonatkozó javaslatunkat, amely az ajánlás 114. pontja szerint vált megismertté, és ehhez kapcsolódnak a 148. és 152. ajánlási pontok is. Ezeket egyébként az előterjesztő támogatja.

Úgy gondolom, nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság döntését követően alapja van, hogy a kifogásolt szakaszokat elhagyni javasoljuk. Ugyanakkor az elmúlt és különösen a közelmúlt eseményei azt mondatják velünk, hogy ismételten újra kell gondolni ezt a kérdéskört, ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságának a terjedelmét egybevetve az emberi méltóság, a jó hírnév, illetve sajnos mára a testi épség és az élet megóvására vonatkozó alkotmányos követelményekkel is.

Csak emlékeztetni szeretnék, hogy az Európa Tanács fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottsága országjelentésében bírálta hazánkat amiatt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának magas fokú alkotmányos védelme miatt nehezített Magyarországon a rasszizmus elleni küzdelem. A bizottság aggasztónak ítéli Magyarországon a közbeszédben megnyilvánuló rasszizmus méreteit.

Az tehát, hogy a gyűlöletbeszéd elleni védelemre vonatkozó rendelkezés elhagyását javasoljuk, nem azt jelenti, hogy nem kívánunk tenni a gyűlöletbeszéd ellen. De ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, partnerek kellenek. Partnerek lehetnek a parlament ellenzéki pártjai, az Alkotmánybíróság, a parlamenten kívüli pártok, szervezetek és az állampolgárok egyaránt. Ennek a partneri együttműködésnek egy ékes példája lehetne, ha a Ház a szükséges minősített többséggel elfogadná azt az alkotmánymódosító javaslatot, amelynek szövege éppen ezekben az órákban válik véglegessé, amely megnyugtatóan szabályozná a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyűlölet keltésére alkalmas tevékenység tilalmának a viszonyát, a tilalom megszegésének a következményeit.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 138. pontja szerinti módosító indítványunkkal egy másik fontos kérdés, a bíróság előtti tisztességes eljárás jogának követelményként történő előírásával ki kívánjuk egészíteni a nevesített, személyhez fűződő jogokat. A javasolt szabályozás az eredeti törvényjavaslatban az ötödik könyv 526. §-aként került volna elhelyezésre, de véleményünk szerint sokkal jobban illik ide, szankciója pedig a személyhez fűződő jogok megsértésének szankciói közé.

Fontosnak és támogatandónak tartjuk a jó hírnév védelmére vonatkozó módosító javaslatunkat is, amely az ajánlás 153. pontjában ismerhető meg. Úgy véljük, hogy a valótlan tény állításával, híresztelésével vagy való tény hamis színben történő feltüntetésével szemben jogvédelmet kell biztosítani, míg a sértő véleménynyilvánítás esetén ez nem minden esetben indokolt.

Mivel a közszereplő fogalma többször is vitákat, eltérő értelmezéseket váltott ki, javasoljuk a közhatalmat gyakorló, illetve a közfeladatot ellátó személy fogalmának alkalmazását is, továbbá, hogy kizárólag a valótlan tény állításával, híresztelésével vagy való tény hamis színben történő feltüntetésével történő jogsértés ellen biztosítson védelmet a törvény a jogsértő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén. A jogsértő alatt természetesen nemcsak a sajtót kívánjuk érteni, hanem mindenki mást, aki a jogsértést elköveti.

Köszönöm támogatásukat és szíves figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu