FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy megakadályozzuk Turi-Kovács képviselőtársunkat abban, hogy elhagyja az üléstermet; én is az ő hozzászólásához szeretnék egypár gondolatot hozzáfűzni.

"Két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értékeket, hogy az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre." Ezt az Alkotmánybíróság 14/1995-ös határozatából idéztem, mely határozat megállapítja az azonos neműek érzelmi közösségben való együttéléséhez fűződő jogi elismerés tényét, amely hosszú ideje artikulálódik a magyar társadalomban.

Az Országgyűlés 2007 decemberében a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény megalkotásával kísérletet tett arra, hogy mind az azonos, mind pedig a különneműek együttélését jogi relevanciával ruházza fel. Ismert mindnyájunk számára az Alkotmánybíróságnak e témában hozott határozata, amely egyrészt azért nyilvánította alkotmányellenesnek a törvényt, mert a jogalkotó és maga a törvény homogén csoportként kezelte a különböző és az azonos nemű személyek párkapcsolatait. Az Alkotmánybíróság ezzel egyidejűleg kimondta azt is, hogy az azonos nemű személyek számára, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányába a házastársakhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként való kezelésüket biztosítja.

Mindebből arra következtethetünk, hogy az azonos neműeket a jog- és esélyegyenlőségből következően a különneműekkel azonos szinten illeti meg az együttélési formák jogi védelme. Ez a törvényjavaslat az alkotmánybírósági határozat nyomán ennek megvalósítására törekszik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu