GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem még egy normál felszólalásra lehetőséget, mert szeretnék pár szót szólni egy olyan kérdésre, ami ebben a vitában eddig még nem igazán lett exponálva. Az államtitkár úr utalt erre, de mi képviselőtársainkkal ezzel különösebben nem foglalkoztunk. Azt gondolom, érdemes egy picikét a nemzetközi kitekintésről is beszélni, és a magyar parlamentnek ezt a meglehetősen alacsony és szűk horizontját, amit kézzel valahogyan így lehetne mutatni, hogy ilyen szemellenzős ezekben a kérdésekben a Magyar Országgyűlés, érdemes lenne egy picit felemelni, kitágítani, és megnézni, hol tart a világ boldogabb, gazdagabb része, amelyhez egyébként annyi más kérdésben mi, magyarok csatlakozni szeretnénk.

Mielőtt erre rátérek, nem akartam ezért külön egy kétpercest, de egyetlenegy mondat erejéig még vissza kell térnem Mátrai képviselő asszonyra, aki a mai ülésen is nagy barátja a statisztikáknak. A mai törvényjavaslatnak természetesen nem tárgya ez a bizonyos örökbefogadási kérdés, de ha majd egyszer arról vitatkozunk, akkor az lesz a kérésem a képviselő asszonyhoz, hogy amikor erről az örökbefogadási kérdésről fogunk vitatkozni - egyébként biztos vagyok benne, hogy egy-két ciklus múlva a Magyar Országgyűlés vitatkozni fog erről is, mint ahogyan Európa és a világ számos országában ez megtörténik -, amikor majd eljutunk oda, akkor vegyük elő azokat a statisztikákat, hogy az állami gondozott gyermekek hány százaléka lesz 18 évesen hajléktalan, hány százaléka lesz 18 évesen munkanélküli, és utána hosszú éveken vagy egész életén keresztül, de ez most egy másik kérdés.

Szóval: a liberális párt a teljes és mindenkire kiterjedő emberi és polgári jogegyenlőség megvalósulása érdekében mindig konzekvensen fellépett, és mindig felléptünk az ellen, hogy az állam bármilyen ürüggyel beavatkozzon a polgárok magánéletébe, intim szférájába. Számtalanszor felhívtuk arra a figyelmet, hogy Magyarországon az itt élő szexuális kisebbségek jogegyenlősége nem biztosított, a rendszerváltás első évtizedének néhány pozitív változását követően Magyarországon az európai és amerikai tendenciáktól eltérően nem folytatódott a szexuális kisebbségek jogainak kiterjesztése. Követeltük többször, hogy az élettársi kapcsolat fogalmát terjesszék ki az azonos nemű párokra, felléptünk azért, hogy az élettársi kapcsolatban élők számára is garantáljuk - ez itt, a vitában többször előkerült - a házastársakat egyébként megillető öröklési, tartási és egyéb jogokat. Kezdeményeztük, hogy törvényi garanciákkal biztosítsuk, hogy a munkahelyén szexuális orientációja miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés; ezt tartalmazta az az antidiszkriminációs törvény, amelyet Mátrai Márta képviselő asszony az előbb szerintem nem pont helyesen értelmezett, amikor ismertette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném javasolni, hogy vegyük jól észre, mi zajlik a fejlett világban körülöttünk ebben az ügyben. Vegyük jól észre azt, hogy az elmúlt évtizedben számos, egymástól gyökeresen eltérő kultúrájú, tradíciójú és történelmű állam felismerte, hogy a modern, szabad társadalom nem létezhet úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de mégiscsak továbbra is diszkriminálja a szexuális kisebbségeket.

Az azonos nemű párok szabadon, heteroszexuális polgártársaik jogait élvezve házasodhatnak éppúgy a liberális demokrácia fellegvárának számító Hollandiában, mint a vele szomszédos Belgiumban, a hazánkhoz hasonlóan volt kommunista Csehországban és a hazánkhoz hasonlóan erős keresztény tradíciókkal rendelkező Spanyolországban vagy a Brit Nemzetközösséghez tartozó Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének egyik fellegvárában, Massachussetts államban is.

(14.00)

A szexuális kisebbségek jogainak kiterjesztése több tucatnyi országban van napirenden. És ha itt Amerikáról beszéltünk, akkor álljunk meg még egy pillanatra. Nagyjából az Egyesült Államok egy tucatnyi államában az elmúlt egy évtizedben hoztak olyan jogi szabályozást, hogy az együtt élő, élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok a másik gyermekét örökbe fogadhatják. Tehát nem eredeti örökbefogadásról van még szó, arra is van példa, de erre, hogy a másik korábbi életében megszületett, általa felnevelt gyermekét az új élettársa, aki történetesen azonos nemű, a nevére vehesse, adoptálhassa, több mint tíz amerikai államban létező jogi szabályozás. De a szexuális kisebbségek jogainak kiterjesztése több tucatnyi országban van napirenden, ahogy ezt mondtam az imént, Kolumbia, Izrael, Írország, Ausztria, Olaszország. Mondom még egyszer, teljesen eltérő történelmű, tradíciójú, kultúrájú országokban folyik erről meglehetősen intenzív, élénk társadalmi vita. A liberális párt természetesen azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarországon is nyerjen polgárjogot ez a kiterjesztő szemlélet, ezért támogatjuk a jogszabályok ilyen irányú módosítását.

Még itt, az általános vita keretében fontosnak tartom leszögezni, hogy az SZDSZ többször hangoztatott, unalomig ismert álláspontja szerint szabadság és jogegyenlőség részlegesen nem létezhet. Nincs részleges szabadság, és nincs részleges jogegyenlőség. Ezek vagy mindenki számára a mindennapokban, az élet minden területén megélhető dolgok, állapotok egy országban, vagy pedig nem beszélhetünk ezek létezéséről. Mint ahogy természetesen részleges tolerancia sincs. Vagy toleránsak és befogadóak vagyunk, vagy nem vagyunk azok. Egy társadalom vagy toleráns és elfogadó, ebben az esetben valamennyi rendelkezésre álló eszközzel fellép a gyűlölet és a kirekesztés minden formája, megnyilvánulása ellen, vagy nem nevezheti magát modern, európai értelemben vett demokráciának.

Magyarországon meggyőződésünk szerint nincs és nem is lehet helye a megkülönböztetésnek, irányuljon az bármely vallási, etnikai vagy éppen szexuális kisebbségi csoporttal szemben. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak ennek a törvénynek az elfogadását is.

S még egy dolgot meg kell említenem. Mert amikor erről a kisebbségről beszélünk Magyarországon 2009 márciusában, akkor nem tehetjük azt meg, hogy egyetlenegy gondolat, egyetlenegy kitérő erejéig nem idézzük azt fel, hogy az elmúlt két évben nyáron mi történt Magyarország fővárosában. Azt gondolom, hogy a Magyar Országgyűlés, a magyar politika, a magyar törvényhozás, a magyar politikai pártok, a képviselők, ha tetszik, tartoznak Magyarország, mondom még egyszer, egyik legnagyobb létszámú kisebbségi csoportjának ezzel azok után, ami tavaly és tavalyelőtt Budapest utcáin történt.

Egészen elképesztő volt, pogromszerű jeleneteket láthattunk a magyar főváros utcáin, ahol embereket csak és kizárólag a milyenségük miatt bántalmaztak agresszív szélsőséges csoportok. Sokat vitatkoztunk akkor. Nekem meggyőződésem, hogy a magyar politika nem mindegyik szereplője tette egyértelművé a viszonyát ahhoz, ami ott és akkor történt. Nagyon sajnáltam akkor, hogy Magyarország és Budapest ebben a kérdésben nem Madridhoz hasonlít, ahol egymillió ember vonul fel. Rengeteg heteroszexuális ember a saját meleg barátaikkal és ismerőseikkel kimennek, kiállnak az ő jogaik mellett, és egy hatalmas fiesta, népünnepély keretében emberek százezrei, néha milliós tömegek vonulnak fel. Ezzel szemben Magyarország Belgrádra, Bukarestre és Moszkvára hasonlított, ahol felfegyverzett rohamrendőrök, hazánkhoz hasonlóan, korlátozottan voltak képesek megvédeni azt a néhány száz, néhány ezer embert, aki felvonult, vállalva saját másságát, kiállva saját jogai mellett.

Nagyon bízom abban, hogy ez a helyzet meg fog változni Magyarországon, de ebben a politikának és a törvényhozásnak komoly felelőssége van. Ezért is mondom a vitában, a részemről zárszóképpen, hogy azt gondolom, a magyar parlamentnek, ha tetszik, van egy ilyen adóssága is, hogy ezen a területen előrelépjen, és jogkiterjesztő törvénymódosítást hajtson végre. Tisztelettel arra kérem valamennyi képviselőtársamat, legyen az konzervatív, szocialista vagy liberális, hogy fontolja meg még egyszer, hogyan viszonyul ehhez a törvényjavaslathoz. Ha a Fidesz és a KDNP képviselői közül vannak többen olyanok, akik egyébként ennek a céljával egyetértenek, és nem vitatják azt, hogy ezek a jogok mindenkit meg kell hogy illessenek Magyarországon, de nem tartják megfelelőnek a leírt jogi szabályozást, tisztelettel kérem őket, hogy nyújtsanak be a törvényjavaslathoz olyan módosító javaslatokat, amelyekről lehet vitatkozni, amelyeket adott esetben meg lehet szavazni, ha azok jobbá teszik ezt a törvényjavaslatot. Ha valóban vannak önök között olyanok, akik azt gondolják - szeretném, ha lennének ilyenek -, hogy erre a jogkiterjesztésre szükség van Magyarországon, akkor kérem önöket, hogy ezeket a javaslataikat nyújtsák be.

A liberális párt, illetve Donáth képviselőtársammal közösen jómagam több módosító javaslatot nyújtottunk be, ezek a melegeket és leszbikusokat képviselő civil szervezetek javaslatait tömörítik. Három témáról van szó. Az egyik a névviselés kérdése; a másik az a kérdés, hogy mi legyen azokkal a párokkal, ahol csak az egyik fél magyar állampolgár, a másik pedig nem; a harmadik pedig, hogy csak kijelölt anyakönyvvezetők előtt lehessen ilyen kapcsolatot létrehozni, vagy szabadon lehessen ezt megválasztani. Ezek a lényeghez képest részletkérdések, de fontos részletkérdések, és ebben a mi magatartásunk az lesz, amit a vita korábbi pontján már javasoltam konzervatív képviselőtársaimnak, hogy nézzük azt meg, hogy maguk az érintettek mit kérnek, mit szeretnének, és egy ilyen típusú, ezeket a kéréseket és követeléseket tartalmazó törvényt szavazzunk meg a végén. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu