BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 24., 57., 60., 63. ajánlási pontokkal kapcsolatosan szeretnék szólni, de mielőtt ezt megtenném, azt gondolom, azt mindannyian leszögezhetjük, és egyetértünk az erdészetben tevékenykedőkkel is, hogy az erdőben a Teremtő után az erdész az úr; nem a vadász, nem a sétáló turisták, hanem az erdész. Ettől függetlenül világos, egyértelmű szabályozásokra szükség van; mint ahogy a közúti közlekedésben is közlekedik valaki autóval, közlekedik kerékpárral és közlekedik gyalogosan, mégsem feltételezzük azt, hogy a gyalogos csak azért közlekedik, mert az autóst szeretné bosszantani, a kerékpáros pedig azért, mert a gyalogosnak és az autósnak is meg akarja nehezíteni a közlekedési feltételeit. Ennek megfelelően kell érvényre juttatni együttesen a társadalmi, környezeti és gazdasági érdekeket az erdőgazdálkodás területén, és azt gondolom, hogy azt is mindannyian világosan látjuk, hogy a különböző erdőtípusok területén eltérő rangsort lehet felállítani arra vonatkozóan, hogy a gazdasági, a környezeti vagy a társadalmi érdekeknek kell érvényesülnie.

Úgy tűnik, hogy abban is kezd kialakulni az egyetértés és a konszenzus, hogy a Natura 2000-es besorolású területek áttekintésére, felülbírálatára lehetőséget kellene biztosítani, de itt is elsősorban a két tárca együttműködésében, a környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság és az érintett tulajdonosok bevonásával. Nem lesz ez egy egyszerű és könnyű feladat, de ezt el kell végezni. Ettől függetlenül is most tárgyaljuk az új erdőtörvényt, és most kell a világos szabályokat lefektetni ebben a törvényben, függetlenül attól, hogy milyen mértékben fog változni vagy változik-e egyáltalán a Natura 2000-es besorolású területek mértéke és elhelyezkedése az országban.

(10.50)

Amit nagyon fontosnak tartunk leszögezni, és a módosító indítványt is ezért nyújtottuk be: úgy ítéljük meg, hogy ez az együttes hármas szerep, a társadalmi, környezeti és gazdasági szerep az állami tulajdonban lévő erdők esetén, kiváltképpen a természetvédelmi oltalom alatt állóknál, a Natura 2000-es besorolásúnál, a természetes erdőknél, természetszerű erdőknél és a származékerdőknél csakis abban az esetben biztosítható, ha továbbra is állami tulajdonban marad, tehát forgalomképtelen állami tulajdonban marad. Nem értünk egyet azzal, hogy korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe kerüljenek ezek átcsoportosításra, és a későbbiek során haszonbérbe is lehessen adni ezeket az erdőket.

Természetesen más egyéb erdőknél, ahol a gazdálkodási szempont van az élen, azt mondjuk, hogy jó, teremtődjék meg ennek a lehetősége. De mi az erdőkről is úgy gondolkodunk, mint a vízről, a vízbázisainkról: azok közösségi erőforrásunk részét képezik, ezért ez a hármas funkció csak akkor biztosítható, ha továbbra is közösségi tulajdonban maradnak ezek az erdők.

Ezen túlmenően fontosnak tartjuk azt, és a módosító indítványaink is erre irányultak, hogy ha az erdő rendeltetése menet közben változik - változhat, erdő is fejlődik, alakul, egy élő szervezet -, csak abban az esetben lehessen védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000-es besorolású erdőterületen megváltoztatni a rendeltetést, hogyha az eljárásba a természetvédelmi hatóság is bevonásra kerül, és a természetvédelmi hatóság is hozzájárul. Ez egy olyan minimális garancia, tisztelt képviselőtársaim, amelyet elvárnánk, amely, azt gondolom, hogy teljesíthető azon méltányos hozzáállás keretében, amelyet egyébként tanúsítunk a törvénytervezet vitája során.

Ugyanezen megfontolásból a 63. ajánlási pont esetében is ajánljuk tisztelettel mindannyiunk közös figyelmébe, hogy a tulajdonosnak Natura 2000-es területen lévő erdőkre vonatkozó üzemmód esetében alapvetően figyelembe kell vennie azt, hogy az adott élőhelynek kedvező faunát meg lehessen tartani a természetvédelmi helyzetnek megfelelően. Nem nagy kérések ezek, meglehetősen korlátozottak, a vita során mi magunk is átgondoltuk azt, hogy milyen mértékben és milyen erdőtípusokra lehet kiterjeszteni a védelmi funkció elsődlegességét. Azt gondolom, hogy ezen javaslatok által nem korlátozzuk a gazdasági haszonszerzés lehetőségét irreálisan, nem helyezzük irreális mértékben előtérbe a közösségi érdekek érvényesülését.

Még egyszer és befejezésképpen: szabályozásra szükség van, még akkor is, ha az erdészekben megbízunk, mert megbízunk a közúti közlekedésben is egymásban, a kerékpáros az autósban, autós a gyalogosban, de hogyha nincsenek világos szabályok, akkor bizony a későbbiekben nagyon sok félreértés keveredhet belőle. Teszem hozzá, hogy még így is, szabályok megléte esetén is sokszor jogi orvoslatra van szükség.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu