DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Két olyan alkotmánybírósági döntés kötelezné munkára és döntés meghozatalára az Országgyűlést, amely döntések a választójogot, a választási rendszert érintik. Az egyik alkotmánybírósági határozat, amiről képviselő úr is szólt, az arányosság kérdéseivel foglalkozik, de van egy másik alkotmánybírósági határozat is, amely szintén alkotmányos mulasztást állapított meg, ez a külképviseleti szavazás kérdéseit érinti.

Ahogy ezt képviselő úr is elmondta, az Alkotmánybíróság 2005-ben hozott határozatában azt mondta ki, hogy a választókerületek aránytalansága ellentétes azzal az alkotmányos követelménnyel, ami szerint az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, illetve hogy a területi választókerületekben megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.

(9.20)

A másik alkotmánybírósági döntés pedig arra a helyzetre világít rá, hogy azok a választópolgárok, akik a külképviseleti szavazás napján Magyarországon tartózkodnak, de a magyarországi szavazás napján külföldön, nem élhetnek választójogukkal. Mind a két alkotmányos problémára megoldást kellene találni.

Vitatkoznék kicsit képviselő úrral, frakcióvezető-helyettes úrral néhány kérdésben. Az egyik, amit az arányosság megítéléséről mondott; úgy fogalmazott, hogy a két párt érdeke más az arányosság kérdésében. Először is úgy gondolom, hogy az arányosság nem valamelyik párt érdeke, hanem a magyar választópolgárok érdeke, hogy egy választás lehetőleg minél inkább arányos legyen. A kormány egyébként töretlenül ezt az elvet képviseli. E mondatával amiatt is vitatkoznék, mert az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatot, amit egyébként a mai ülésén fog tárgyalni az Országgyűlés, csak egy pártszövetség nem helyesli, mind a Szocialista Párt frakciója, mind a Szabad Demokraták frakciója és az Országgyűlés demokrata fórumos képviselői is valami hasonló megoldásban gondolkodnak.

Azt mondta el képviselő úr, hogy a kormánytól várják el, hogy lépjen. A kormány épp azzal lépett, hogy ezt a törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek, hiszen ez a törvényjavaslat mind a két alkotmányos problémára megoldást nyújt, megszünteti az egyéni választókerületeket, és a területi listáknál pedig azt a szabályt javasolja, hogy az egyes választások előtt kell megnézni, hogy az adott megyében mennyi a választópolgárok száma, és ennek megfelelően kell kialakítani minden választásra, hogy hány mandátum szerezhető meg az adott megyében. Miután egyfordulós választást javasol, ezért a másik alkotmányos problémára is megoldást ad, hiszen a külképviseleti választásokat az országgyűlési választás napján, amikor Magyarországon is szavaznak a választópolgárok, ugyanaznap meg lehet tartani.

Két törvényjavaslatot nyújtott be a kormány: az egyik, ami a választójogi szabályokat módosítaná, és a másik pedig az alkotmány módosításával adná meg ehhez az alkotmányos alapot. Mi úgy gondoljuk, hogy a kettőt csak együtt lehet elfogadni. Nem szeretnénk, ha az Országgyűlés azzal, hogy esetleg csak az alkotmánymódosítást fogadná el, egy újabb alkotmányos mulasztás lehetőségét teremtené meg.

Nagyon gyorsan ki fog derülni, hogy ez a megoldás élhet-e, hogy meg tudjuk-e győzni a legnagyobb ellenzéki pártot és szövetségesét ennek elfogadására. Ha nem, akkor valóban legalább azokban a kérdésekben el kell kezdeni a négypárti tárgyalásokat, nincs értelme annak, hogy a kormány úgy nyújtson be javaslatot, hogy ebben nem tudtunk előre megegyezni. Valóban sürget az idő. (Az elnök csenget.) Nem lenne méltányos, hogyha a választás előtti utolsó napokban fogadna el törvényt az Országgyűlés. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu