DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Először is Bókay képviselőtársam felé szeretnék két mondatot mondani. Az egyik, hogy vannak és voltak is életmódpanelek, amelyeket a KSH és a kutatóintézetek vizsgáltak, hogyan és mint élnek maguk a nyugdíjasok, a kis jövedelműek, meg egyáltalán a szegénység kérdésében rengeteg adatunk van.

Egy biztos, hogy ami a felszínen megjelenik, nem mindig fedi az illető belső életkörülményeit, és fordítva is van: hiszen lehet, hogy valakinek ennél nagyobb nyugdíja van, de ott van egy fogyatékossággal élő unoka vagy gyermek, akit ő lát el, és ott vannak azok a tényezők, amelyek ezt nagyon is befolyásolják.

A másik, amit szeretnék mondani, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatosan alapvető szempontunk, és évtizedek óta mondjuk, kutatjuk, vizsgáljuk: minél hosszabban fenntartani nemcsak a tanuláshoz való lehetőséget, hanem a munka lehetőségét, a szerepvállalást a mindennapi életben. Egészségi állapottal, mindennel összefüggésbe hoztuk ezt már. Igen ám, de a feltételek! Ha a feltételek nem járnak ezzel paralel, akkor egy újabb frusztrációt építünk be, és akkor kiderül az, hogy mi állandóan arra serkentjük az embereket, hogy akkor dolgozzanak, menjenek, vállaljanak munkát, csak éppenséggel nem tudnak; mert egyrészt nincs, másrészt nem alkalmasak arra, amit ajánlanak.

Tehát ezt nagyon-nagyon komoly revízióval kell felülvizsgálnunk ahhoz, hogy ebből értelmes következtetéseket tudjunk levonni. A demográfiai egyensúly kérdése pedig olyan dolog, mint ha bemegyek egy boltba, és azt mondom: boltos úr, tessék már adni egy liter métert. Nem tud adni. Ez a demográfiai egyensúly egy nagyon rossz kontamináció, ezzel nem lehet mit kezdeni, rossz az egésznek a tartalma, a kicsengése és a fogalmazása, úgyhogy ezt tegyük félre egyszer s mindenkorra.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu