BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Képviselőtársaim! Hallgatva az elmúlt órák vitáját, tudnunk kell, hogy egy sajátos előterjesztés van előttünk. Még az előző pénzügyminiszter úr márciusban nyújtotta be a parlamentnek, és ez a törvényjavaslat mind 2009-re, mind 2010-re tartalmaz adótörvény-módosítási javaslatokat. Ugyanakkor a pénzügyminiszter úr világossá tette expozéjában, hogy valójában a 2009-es törvényjavaslatokat tudja majd a parlament ebben az előterjesztésben is elfogadni, és 2010-re az új kormány saját elképzelését fogja elénk hozni a későbbiek folyamán.

Többen szóvá tették, hogy miért nem a saját javaslataival áll elő. Azt gondolom, hogy mindenképpen vállalhatóak azok a 2009-re előterjesztett javaslatok, és ezt minden további nélkül meg tudjuk vitatni. Gondolom, abban is sokan egyetértettünk, hogy a gazdasági válság újfajta feladatok elé állítja a vállalkozókat, az embereket, a gazdasági élet szereplőit, és erre törekszik ez a javaslat is: meg kell őrizni a költségvetés egyensúlyát, másrészt ösztönözni kell a gazdaságot, jelen esetben az adókkal is és azok változtatásával. Azt is tudjuk, hogy a válság egyúttal lehetőséget teremt, szükségessé is teszi a közterhek és az adózás szerkezeti átalakítását, még ha a források szűkösen is állnak rendelkezésre.

Több képviselőtársunk úgy fogalmazott - és ezzel még egyet is lehet érteni, és gondolom, többen egyetértünk -, hogy olyan módosításokat fogadjunk el vagy terjesszünk elő, ami beleillik egy egységes adórendszerbe, illetve a változtatás lehetőségét is magában hordja. Bármikor, amikor egy ilyen törvényjavaslat a parlament elé kerül, azt gondolom, meglehetősen fontos, hogy a helyzetértékelés pontos legyen. Mondogatjuk régóta - és éppen ezért is fontos lépni -, hogy magasak az adók, amelyek megfojtják a gazdaságot Magyarországon, miközben az állam sokat költ szociális-jóléti szolgáltatásokra, és ha a helyzetelemzés pontos, akkor biztos, hogy efelé kell mozdulnunk, hogy tudjunk lépni ezen a területen.

Azt is látjuk az elmúlt hónapokban, hogy a válság miatt erőteljesen romlik a vállalatok jövedelmezősége, és ennek hatására a vállalati, vállalkozói szektor jelentős létszámleépítésre kényszerül. Úgy látszik azért, hogy az a körülbelül 300 milliárd forintos járulékkönnyítés, amit ez az adócsomag tartalmaz, érdemben tud tompítani ezen. A vállalkozási szektor versenyképességét mindenképpen javítja a járulékok és a tőkét terhelő adók mérséklése.

Ennek során, ha megengedik, egy kicsit számokat is mondanék ebből a törvényjavaslatból, hiszen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló '97. évi LXXX. törvény módosításával is foglalkozik ez a javaslat. A foglalkoztatottság terén Magyarország jelentősen elmarad a régió országaitól - ez is az egyik gondunk -, és mindenképpen a foglalkoztatottság növelését segíti a munkára rakódó terhek csökkentése; ennek mértékének függvényében természetesen, de azt gondolom, hogy jelen helyzetben a foglalkoztatottság megőrzése is elsődleges feladatunk kell hogy legyen.

Versenyképességünk javítása, növelése fontos szempont még az adórendszer átalakításánál, valamint az is, hogy a régiós országok és Magyarország közötti különbség csökkenjen ezen a területen is. A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a javaslat szerint csökken 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig. Ebben az esetben a csökkentés 3 százalékos, azaz a nyugdíj-biztosítási járulék 24, az egészségbiztosítási járulék pedig 2 százalékos lesz. Ha ezt számokban akarom kifejezni, akkor közel 3500 forinttól közel 7200 forintig - egy főre vetítve és havonta - jelent csökkentést és könnyítést a vállalkozói szektorban. Mondhatjuk, hogy ez sok vagy kevés, de hogy csökkentést jelent, nem lehet elvitatni, és a törvénytervezet 2010-re is számol a könnyítések mértékével. Ezzel együtt most, 2009-ben a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után továbbra is a jelenlegi mértékek maradnak hatályban.

Az 5 százalékos járulékcsökkentés, a munkaadói járulék szintén minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapot figyelembe véve 3 százalékról 1 százalékra mérséklődik. Az egyéni és társas vállalkozások esetében ezek mértéke 4 százalékról 2,5 százalékra csökken, szintén a minimálbér kétszereséig. Annak érdekében, hogy a külföldinek minősülő nagykorú személyek egészségügyi szolgáltatásra történő megállapodásainak száma emelkedjen, a havi járulékfizetési kötelezettség csökken, mégpedig a mindenkori minimálbér 50 százalékára, ami az eredeti kötelezettség felét jelenti.

Az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának megtartása érdekében a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított, úgynevezett passzív táppénz időtartamára is vonatkozik a javaslat - 45 napról 30 napra változik -, és egyidejűleg meghatározásra kerül a passzív táppénz egy napra járó összegének felső határa is.

2009-ben a munkáltatói járulékterhek csökkentése mintegy 83 milliárd forinttal segítheti a gazdálkodó szervek talpon maradását és a munkahelyek megtartását rövid távon, és természetesen további lépések megtételével a munkakereset növelését is megcélozza. A járuléktörvényt módosító szabályok alkalmazásának időpontjára főszabályként a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni, azaz a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre még a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Többen megfogalmazták, hogy 2009-ben ezek a járulékcsökkentések nem fogják érdemben csökkenteni a vállalkozói szektor terheit. Úgy fogalmaznék, hogy üzenetértéke van; üzenetértéke van, hogy ez a járulékcsökkentés folytatódik, hogy fontos a versenyképesség növelése, hogy munkahelyeket akarunk megtartani, és munkahelyszámokat akarunk növelni.

Molnár Albert képviselőtársam úgy fogalmazott - és többen megfogalmazták a padsorokban -, hogy az adótörvényekre sok mindent szeretünk ráaggatni, és szeretnénk, ha megfelelne, hogy kiszámítható, átlátható, tervezhető, versenyképes legyen.

(13.30)

A Fidesz padsoraiból fogalmazták meg, hogy egyszerűsödjön, a kivetett adók száma lehetőleg csökkenjen, és feleljen meg ezeknek az elveknek.

Ha megengedik, én még egy kicsit a végrehajthatóságot is szeretném megfogalmazni. Amikor főleg azokban a körökben, akiknek ezekkel az adókkal dolgozniuk kell, ezeket az adómértékeket alkalmazniuk kell, akkor bizony felvetődik, kicsit gondot jelent nekik a 2009. év, hogy félévkor változtatunk. Azért is örülök annak, hogy a 2010. évi adótörvények nem év végén kerülnek elénk, hanem mondjuk, még május hónapban, mert amit akkor esetlegesen a parlament elfogad, még jöhetnek olyan jelzések, amelyek az esetlegesen felmerülő alkalmazást is majd egyszerűbbé teszik, és akkor még arra is lesz mód, hogy akár az ősz folyamán ezeket is figyelembe vegyük.

Összességében és azért, mert a vállalkozói szektorban ez járulékcsökkentést jelent, tudom, hogy ellensúlyozni kell a fogyasztási adók emelésével, mindenképpen alkalmas arra, hogy ezt tárgyalja a parlament, és amikor elénk kerül, akkor mindezt el is tudjuk fogadni. Én ezt ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu