GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A polgárjogi emancipáció, az állampolgárok jogegyenlősége, az ezért folytatott küzdelem több évszázados folyamat Magyarországon és a világban egyaránt. Bő száz évvel ezelőtt hazánkban a nőknek még nem volt választójoga. Hogy egy külföldi példát mondjak: az Egyesült Államokban félszáz évvel ezelőtt még nagyon súlyos diszkrimináció sújtotta a feketéket, és az a polgárjogi küzdelem, amit ott megfigyelhettünk, amit ismerhetünk a történelemkönyvekből, azt mutatja, hogy nem küzdelmek nélküli a polgárjogi küzdelem, nem küzdelmek nélküli a jogkiterjesztés, az emancipáció.

(9.30)

1955-56 tájékáig az Egyesült Államokban egy feketének át kellett adni a helyét a buszon, különben letartóztatták, és nem nagyon tartózkodhatott nyilvános térben együtt fehér emberrel, a fekete gyerekek nem járhattak iskolába együtt a fehérekkel.

Néhány esetet szeretnék felidézni, ami azt mutatja, hogy bizony jogi és időnként fizikai küzdelmek is vezettek ahhoz, hogy a jogegyenlőség ott teljes lehessen. 1955-56-ban történt, hogy egy színes bőrű varrónő nem adta át a buszon a helyét egy fehér embernek, mint ahogy azt a törvények számára előírták. Széles körű tiltakozást indított el az, hogy ezután őt letartóztatták, nagyon komoly vitákat generált ezzel.

1957-ben egy arkansasi középiskolába a deszegregációs kényszer - amit előírtak a törvények - miatt fölvettek kilenc színes bőrű diákot, de a többi diák még akkor megakadályozta, hogy bemenjenek az iskolába, egy légideszant hadosztálynak kellett a diákokat bevinni az iskola épületébe. Egyébként a kilenc tanuló közül egynek sikerült befejezni az iskolát, a többi nyolc az előítéletek miatt, a folyamatos gyalázkodás, ellenségesség miatt fel kellett hogy adja ezt.

1962-ben egy James Meredith nevű fiatal volt az első fekete diák amerikai egyetemen, a Mississippi Egyetemen. Olyan összecsapásokat generált a felvétele, hogy Kennedynek ötezer szövetségi katonával kellett rendet teremtenie az egyetem környékén.

Miért mondom mindezt? Néhány évvel ezelőtt, az elmúlt években gyakorlatilag folyamatosan súlyos atrocitások, időnként utcai összecsapások kísérik azt a meleg büszkeség napi felvonulást Magyarországon, amely egyébként szintén amerikai példa nyomán indult el, szintén a polgárjogi küzdelem része volt. Talán érdemes felidézni, hogy ezek a felvonulások annak idején azért indultak el, mert a rendőrök rendszeresen egész egyszerűen csak összeverték azokat az embereket egyes amerikai nagyvárosokban, akikről tudták vagy feltételezték, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. Tehát a meleg büszkeség napi felvonulás hagyományát ez indította el az Egyesült Államokban.

Magyarországon az elmúlt években azt láthattuk, hogy finoman szólva sem békésen zajlanak ezek a dolgok, ellentétben mondjuk, Madriddal, ahol ez egy egymilliós parádé, ahol nagyon sok, a többséghez tartozó ember is részt vesz egy ilyenen, és kiáll a jogegyenlőség mellett. Egy békés ünneplésről van szó, ahol egymillió ember vonul fel. Magyarország, Budapest inkább Bukaresthez, Belgrádhoz és Moszkvához volt hasonlatos az elmúlt években, ahol komoly fizikai inzultusok történtek, és rendőri erőknek kellett megvédeni a felvonulókat, akik persze nem csináltak semmi mást, mintsem kiálltak a saját jogaik mellett, ami, azt gondolom, egy nagyon helyes és tiszteletre méltó magatartás minden egyes embertől.

Érdemes észrevennünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi zajlik a világban. Most éppen a szexuális kisebbségek jogegyenlőségéről beszélek ebben az ügyben. Az elmúlt egy évtizedben számos, egymástól gyökeresen eltérő tradíciójú és kultúrájú országban, történelmi országban ismerték fel, hogy a modern, szabad társadalom nem létezhet úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de diszkriminálja a szexuális kisebbségeket.

Az azonos nemű párok szabadon házasodhatnak a liberális fellegvár Hollandiában, a szomszédos Belgiumban, a hazánkhoz hasonlóan volt kommunista Csehországban vagy a hazánkhoz hasonlóan erős keresztény hagyományokkal rendelkező Spanyolországban, vagy éppen Kanadában, vagy az Egyesült Államok függetlenségének fellegvárában, Massachusetts államban. A világ számos pontján a regisztrált élettársi kapcsolat létezik: Franciaország, Finnország, a teljes Skandinávium gyakorlatilag, Izland, Izrael, Portugália, Svájc, Nagy-Britannia, Ausztrália egyes területein.

A parlament tegnapi döntésének köszönhetően hamarosan Magyarországon is létezik ez a forma. Ezt szeretném egyrészt üdvözölni a liberális párt nevében, másrészt pedig elmondani azt, hogy meggyőződésünk, hogy mind a polgárjogi, mind az élet minden egyes apró területére kiterjedő emancipáció, jogi és társadalmi emancipáció, az elfogadás folyamata nem állhat meg, erre tart a fejlett világ, erre tart a világ boldogabbik része. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország is tovább fog menni ezen az úton.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu