DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségű, mivel teljesen új elvi és szakmai alapokra építi fel a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét, figyelemmel ezen adatok különleges védelmének indokoltságára.

Az új szabályozás elsősorban arra tekintettel került kialakításra, hogy az Alkotmánybíróság a hatályos bűnügyi nyilvántartási törvény több rendelkezését alkotmányellenesnek találta, ezért azokat 2009. június 30-ai hatállyal megsemmisítette. Ugyanakkor a törvényjavaslat az alkotmányos követelményeknek való megfelelésen túl a jogalkalmazásban felmerülő, így a korábbi szabályozásból vagy éppen a szabályozás elmaradásából eredő problémákat is orvosolja, emellett pedig a kor követelményeinek megfelelő technikai feltételek kialakítását is célul tűzi ki, hiszen mit sem érne önmagában az alkotmányos és szakmailag is megfelelő szabályozás, ha az a gyakorlatban végrehajthatatlan lenne.

A törvényjavaslat alapvető újítása, hogy a bűnügyi nyilvántartás eddigi egységes szerkezetét több részre bontja, így kialakításra kerül a bűnügyi nyilvántartási rendszer, amely jellege, valamint adattartalma alapján két elkülönülő egységből áll, a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásokból. A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása lényegében az egyes nyilvántartásoktól különálló személyazonosító adatokat tartalmazó törzs létrehozását jelenti. A személyazonosító adatok ilyen jellegű elkülönült elhelyezésének kifejezetten garanciális okai vannak, illetve az adattakarékosság célját szolgálja, nevezetesen, hogy ugyanannak a személynek a személyazonosító adatai párhuzamosan több nyilvántartásban ne szerepelhessenek. Az adatok meghatározott módon történő frissítése pedig a naprakész és pontos adatszolgáltatást biztosítja. Ezek a szabályok összességében az érintett jogainak lehető legmagasabb szintű védelmét szolgálják.

A fényképekre, illetve az azokból képzett arcképmásokra vonatkozó szabályozás teljes átalakításának legfőbb indoka az, hogy a hatályos törvény alapján rögzített fényképek nyilvántartása nem tölti be a rendeltetését. A fényképek jelenleg ugyanis papíralapon, nehezen feldolgozható formátumban vannak nyilvántartva. Erre tekintettel a törvényjavaslat a fényképek nyilvántartására vonatkozó szabályokat úgy alakítja ki, hogy azokat a személyazonosító adatokhoz kapcsolódóan helyezi el. Emellett a fényképek rögzítése a jövőben egységes módszerrel, elektronikusan történik, így azok elektronikus úton felhasználhatóvá, továbbíthatóvá válnak.

A bűnügyi nyilvántartási rendszer másik részét maga a bűnügyi nyilvántartás képezi, amely további, egymástól teljesen elkülönült, egymással össze nem kapcsolható egységekre tagozódik, így magában foglalja a bűntettesek nyilvántartását, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartását, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartását, valamint a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartását.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiektől teljesen különálló szakértői nyilvántartásként kerül kialakításra az ujj- és tenyérnyomatokat, valamint DNS-profil adatokat tartalmazó nyilvántartás. Ebben a szakértői nyilvántartásban a különböző adatok elkülönítve szerepelnek aszerint, hogy azok nyilvántartásba vétele egy büntetőeljárás megindításához vagy egy jogerős, bűnösséget megállapító ítélethez köthető, illetve hogy egy bűncselekmény helyszínén vagy egy elkövetési tárgyon kerültek rögzítésre, és nem köthetők egyetlen konkrét személyhez sem.

Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a szakértői nyilvántartásokhoz kapcsolódó, az Alkotmánybíróság által is jelzett hiányosságot pótol azzal, hogy a nyilvántartásba bekerülő minták mintavételi rendjét az eddigi rendeleti szint helyett immár törvényi szinten szabályozza.

Az előbbi két nyilvántartási egység mellett harmadik nagyobb egységként kialakításra kerül az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, amelynek létrehozása az Európai Unió átültetést igénylő kötelező aktusa miatt indokolt.

Fontos újítása a törvényjavaslatnak, hogy a különböző nyilvántartások tekintetében, figyelemmel arra, hogy az azokban található adatok felhasználása csak szakértői tevékenység útján lehetséges, vagy bármelyik hatóság felhasználhatja azokat, szétválasztja az adatkezelői feladatokat. Ez a megoldás a gyakorlati hasznossága mellett azon alapelv érvényesülését is elősegíti, hogy az egyes nyilvántartásokban szereplő adatok csak az adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezők számára megismerhetők, hozzáférhetők. Ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat a megismerhető adattartalom pontos, esetenként tételes meghatározásával teszi egyértelművé, hogy egy szerv milyen célból, pontosan milyen adatokat ismerhet meg.

Mindezek mellett a javaslat számos garanciális elem beépítésével átalakítja a hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalmát és a kiadásra vonatkozó szabályokat, emellett pedig új, korszerű és gyors adatszolgáltatást lehetővé tevő jogintézményt vezet be arra az esetre, amikor a saját adatai tekintetében a kérelmező már ismeri azt a szervet, amelynél az igényelt adatokat fel kívánja használni. Utóbbi esetben a kérelmező rendelkezhet arról, hogy a hatósági bizonyítvány az általa megjelölt címzett részére kerüljön továbbításra.

Tisztelt Országgyűlés! Hosszasan lehetne még sorolni a törvényjavaslat jelentős újításait, azonban azt gondolom, már az eddigiek is meggyőző érvek voltak amellett, hogy a törvényjavaslat teljes mértékben megfelel az Alkotmánybíróság által meghatározott követelményeknek, ezen túlmenően pedig egy modern nyilvántartási rendszer alapjait teremti meg. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu