DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely a betétesek biztonsága érdekében elsődleges és rendkívül fontos. Akkor is mondom ezt, hogy legutóbb éppen ősszel foglalkoztunk ezzel a törvénnyel, amikor 13 millió forintban határoztuk meg a betétbiztosítás összegét pénzintézetre, illetve betétesre vonatkoztatva, ezen túlmenően pedig egy fontos elem szerepelt akkor, hogy a kormány garanciát vállalt az ezen felüli betétek valamennyi összegének a kifizetésére. Persze, akkor már ezt nyilván tudni lehetett, hogy ez csak egyfajta idegnyugtató vagy PR-fogás, hiszen nincs olyan kormány, nincs olyan állam, amely gyakorlatilag ekkora összeget ki tudna fizetni az államcsőd veszélye, államcsőd nélkül.

De nem is ez a dolog lényege igazán, hanem az, ami most van előttünk, és e tekintetben azt hiszem, hosszú-hosszú hónapok után - bár mindig el szoktuk mondani, talán a leggyakrabban módosított törvény a hitelintézetekről szóló törvény - egy viszonylag jól előkészített törvény került a parlament asztalára, nem úgy, mint az elmúlt hónapokban hevenyészve benyújtott javaslatok, amikor a javaslat benyújtása után kellett szakmai egyeztetéseket folytatni, gyakran olyan nézeteket is ütköztetve, amelyek szöges ellentétben álltak egymással. Most úgy látom, ezen törvényjavaslat esetében a szakmával is a megfelelő egyeztetések lefolytak, illetve nyilván egy EU-s irányelv alkalmazásáról van szó, ennek is alapvetően rendben megtörtént a megfelelő előkészítése.

Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy gyakorlatilag jelentős változás az, hogy a pénzintézeteknek ezentúl olyan adekvát, megfelelő rendszert kell működtetniük, amely a betétbiztosító felé, tehát az alap felé kellő garanciát jelent, ennek alapján a kifizetések megtörténhetnek, s ezt a felügyelet gyakorlatilag folyamatosan köteles ellenőrizni. Ez egy rendkívül fontos kérdés, valóban a kifizetések előrehozatalát és gyorsítását fogja szolgálni. Ez nyilván nem kis költséget fog jelenteni a pénzintézetek esetében, hogy egy ilyen rendszert működtessenek és létrehozzanak, de úgy gondolom, a betétesek védelme érdekében és annak érdekében, hogy egy átlátható, jól működő rendszer legyen, ez elengedhetetlen, tehát ez mindenképpen üdvözlendő és üdvözölni is kell.

Egy-két apróságra azért mégiscsak szeretném felhívni az államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim figyelmét a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik az ominózus 50 ezer eurós határ. Amikor a forint igen látványos gyengülésnek indult a Gyurcsány Ferenc vezette kormány tevékenysége kapcsán, és ez még folytatódott jó ideig, a 310 forintos euróárfolyamot is elérte, ez most valamennyivel kedvezőbb a forintra tekintettel, de azért még így is elég gyengének tekinthető a 286 forint körüli összeg vonatkozásában. De gondoljunk abba bele, hogy talán lesznek majd olyan idők is - bízom benne, hogy lesznek ilyen idők -, amikor ennél sokkal erősebb forintunk lehet, és akkor nem 286 és 300 forintról, hanem 250-ről vagy 220-ról, 230-ról beszélünk, abban az esetben ez az 50 ezer euró gyakorlatilag a jelenlegi 13 millió forintos betétbiztosítási összegnél is kevesebb lesz.

(19.10)

Tehát gyakorlatilag egy visszalépés következhet be, amely, úgy gondolom, nem a betétesek érdekében fog történni. Egyfajta árfolyamváltozás, ahogy államtitkár úr fogalmazott, épp a volatilitás kiküszöbölése miatt kerül be ez az 50 ezer eurós határ, de épp a volatilitás miatt, ha így tekintjük, rosszabbul járhatnak a betétesek e tekintetben, hiszen könnyen kiszámolható egy egyszerű szorzás eredményeként, hogy ha már 250 forintról van szó, akkor már a 13 millió forintos betétbiztosítási határ alatt vagyunk. Ennek kiküszöbölése érdekében, úgy gondolom, hogy szerencsés lenne fönntartani továbbra is a 13 millió forintos betétbiztosítási határt, nyilván azt is figyelembe véve, hogy az 50 ezer eurós határt is célszerű megtartani, és nyilván a kettő közül mindig azt kell alkalmazni, amely a betétes számára kedvezőbb. Ennek érdekében módosító javaslatot is nyújtottam be a mai nap folyamán, hogy ezt a kérdést kezeljük. Én bízom benne, hogy foganatja lesz, és úgy tekintetnek rá, mint amely valóban a betétesek érdekét fogja szolgálni.

A másik kérdés pedig, ami fölmerül, a devizabetétek kérdése. Az szerepel a törvényjavaslatban, hogy amennyiben valaki devizabetéttel rendelkezett, és mondjuk, a Betétbiztosítási Alapnak be kell szállni úgymond a betétbiztosítás kapcsán, mert a bank nem tud helytállni, ebben az esetben forintban történik a folyósítás a devizabetétesnek. Persze ez érthető, hiszen a Betétbiztosítási Alapnak alapvetően forintban vannak a pénzeszközei, ezért próbál forintban teljesíteni. Viszont, aki devizabetétes volt, és devizabetétet helyezett el, az nyilván azért helyezte el, mert neki úgy származtak a bevételei, olyan relációkból, ami számára devizabevételt jelentett, és nyilván megfelelő érdek miatt, saját érdekéből kifolyólag nem forintban helyezte el a megtakarítását, mert akkor abban is elhelyezhette volna. Tehát úgy gondolom, gondolkodni kell azon, hogy hogyan álljon helyt ilyen esetben a Betétbiztosítási Alap devizabetétre vonatkozóan, ha már valaki devizabetétben helyezett el megtakarítást.

Úgy gondolom, hogy Magyarországnak érdeke, hogy devizabetétesek legyenek, devizabetétek álljanak rendelkezésre megtakarítások formájában is, ezért fontos az, hogy ilyen védelmet is nyújtsunk ezen megtakarításoknak, ezen megtakarítási aktoroknak, mert ez az ország érdeke. Ezért el kell gondolkodni azon - ezért is nyújtottam be egy másik módosító javaslatot -, hogy hogyan lehet adott esetben devizabetéteket is devizabetétként visszafizetni, ha erről szó van, mert úgy hiszem, hogy ez is szolgálná, szolgálja az ország és a betétesek védelmét.

Egyetlenegy kérdés merült még föl a törvényjavaslat kapcsán, ez pedig a hatálybalépéssel kapcsolatos. Miért veszíti ez a törvény 2010. szeptember 30-án a hatályát? Ez egy számomra nem igazán érthető kérdés, remélem, államtitkár úr tud erre választ adni. Mert ha bevezetjük ezt a szabályozást - vélhetőleg, én úgy gondolom, az EU-irányelv sem 2010. szeptember 30-áról szól -, akkor amíg a törvényalkotó másképp nem gondolja, ennek így kell maradnia vagy így kell lennie. Ezért számomra kicsit érthetetlen - bízom benne, hogy választ kapok a Pénzügyminisztérium képviselőitől -, hogy miért kellett a hatálybalépésnél egy ilyen korlátot elhelyezni, mi az oka ennek, mert az indokolásban sem derül erre fény.

Fontos még kiemelni a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy a fogyasztóvédelmi szabályok tekintetében, úgy érzem, előrelépés figyelhető meg a tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában. Világosan tájékoztatni kell a pénzintézeteknek a betéteseket, hogy a betétvédelmi alap alá tartozik-e az általuk elhelyezett betét, vagy sem. Ez rendkívül fontos kérdés, ez nagyon sok betétet elhelyezőnél nem világos, mivel nem kapja meg a megfelelő tájékoztatást, hogy ez a betétvédelmi alap védelme alá tartozik-e, vagy sem. Ezért ezt rendkívül fontosnak tartom, és bízom benne, hogy a felügyelet is rendkívül nagy horderejű kérdésnek tekinti, és az ellenőrzései során erre külön figyelmet fog fordítani, hogy mennyire világos és mennyire egyértelmű a betétesek tájékoztatása e tekintetben.

Bízom benne, hogy azokkal a kiegészítésekkel, felvetésekkel, amelyeket én most megtettem itt az általános vitában, és amelyek megjelennek módosító javaslatokban is, a kormány is, illetve a parlamenti képviselőtársaim is egyetértenek, és közösen tudjuk majd támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu