DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Ket.-novella 2009. október 1-jei hatálybalépése, valamint a 2006/123/EK irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogba való átültetése 2009. december 28-i határideje indokolta a salátatörvény-javaslat megszületését. A tervezet az ágazati törvények módosításának halmaza, amelyben részben a Ket.-novella indokolta technikai jellegű módosítások szerepelnek, részben olyan változások, amelyek az irányelv és a novella tartalmi rendelkezéseink ágazati szintű szabályozását igénylik.

A javaslat törekszik az ágazati jogszabályok, valamint a Ket.-ben és más jogszabályokban fellelhető párhuzamosságok felszámolására, ami üdvözlendő. A jogszabályalkotásban elharapózott az a gyakorlat, hogy a szövegezés során, elkerülendő az ismétlést, visszahivatkozásokkal telítettek a jogszabályi szövegek, ami erősen megnehezíti azok olvasását, megértését, és az alkalmazás során e gyakorlat sok esetben zavaró. Ezért fontos, hogy a javaslat megkísérli a Ket. egyes rendelkezéseire való hivatkozást értelemszerű szöveges hivatkozásra módosítani ott, ahol ez szükséges.

A javaslat az ágazati törvényekben szabályozni kívánja azokat a nyilvántartott adatokat, nyilvántartásokat, amelyeket az egyes hatóságok vezetni kötelesek. A szabályozás lényege, hogy az ügyféltől csak az azonosításhoz szükséges adaton túl olyan adat nem kérhető, amely a hatóság saját vagy más hatóság, és az Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal elrendelt nyilvántartásában fellelhető. Ezen adatok beszerzése az eljáró hatóságok feladata. Az Unióban bevezetésre kerülő belső piaci információs rendszer, az úgynevezett IMI lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok hatóságaihoz anélkül lehessen megkeresést intézni, hogy a hatáskör és az illetékesség kutatását a megkereső hatóságoknak nem kell elvégezni, ami rendkívül leegyszerűsíti az eljárást.

Tekintettel arra, hogy a hazai jogrendszerekben sok hatóság még több nyilvántartás vezetésére kötelezett, szükségesnek látszik hogy egy, az IMI-hez hasonló rendszer segítse a hatóságok oldaláról is az adatok beszerzését, a megkeresések teljesítését. Ma már léteznek ilyen rendszerek - személy-, adat- és lakcímnyilvántartó rendszer, közlekedésigazgatási nyilvántartó rendszer, ingatlan-nyilvántartási rendszer s a többi -, ezek hozzáférhetősége, illetve minden nyilvántartás elektronikus úton történő elérhetőségének lehetősége azonban erősen korlátozott jelenleg. Ennek nemcsak az adatvédelem az oka, hanem az is, hogy az adatokhoz való hozzáférés illeték-, illetve igazgatási-szolgáltatási- vagy rendszerhasználatidíj-mentes jogszabályi feltételei nem minden hatóság számára biztosítottak.

Helyes megoldás a természetes személyazonosító adatok egy törvényben való meghatározása, és ennek következetes átvezetése az ágazati jogszabályokon. Rendkívül nagy segítséget jelentene azonban a képzett azonosító számok - adóazonosító, társadalombiztosítási azonosító és személyazonosító szám - helyett egy alkalmazása. Örvendetes és üdvözlendő a Pp. azon módosítása, amely a szakhatóságok számára kötelezővé teszi a perbe hívás elfogadását, ha a határozat szakhatósági állásfoglaláson alapul. E megoldás mind a közigazgatási bíróság, mind az eljáró hatóság és az ügyfelek számára is egyértelmű helyzetet teremt.

Álláspontom szerint a Ket.-novellában általános jelleggel lehetne és indokolt lenne az ügyféli jogok gyakorlása esetén kimondani, az ügyféli jogok csak akkor gyakorolhatók, ha az ügyfél az elsőfokú eljárásban részt vett. A javaslat néhány ágazati törvény esetében ezt a lehetőséget arra hivatkozással adja meg, hogy kiemelt érdek a már elsőfokú eljárásban, hogy minden szükséges szempontot és tényt a hatóság elé tárjanak az ügyfelek, hogy a jogerős és végrehajtható döntés meghozatalát ne jogorvoslati vagy megismételt eljárás hátráltassa. Ehhez pedig a társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek már az elsőfokú eljárásba be kellene kapcsolódniuk érintettség esetén.

A Ket.-novellában munkanapokban meghatározott határidők átvezetése az ágazati jogszabályokon technikai módosításnak tekinthető. Rendkívül fontosnak tartom a Ket.-novella azon rendelkezését, hogy az ágazati törvényekben való megfelelés - amely szerint, ha a törvény eredeti, jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet - az elektronikus utat nem zárja ki. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha egyébként ez értelmezhető az adott eljárásban. E megoldással azokat az ügyfajtákat kell megjelölni, ahol az elektronikus út nem vehető igénybe, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely azokat az ügyeket nevesítette, ahol az elektronikus út alkalmazható.

Fontos azonban, hogy kellő idő álljon elsősorban az önkormányzatok rendelkezésére, megfelelő információkkal együtt, hogy a törvény hatálybalépéséig a szükséges jogszabályokat - és tegyük hozzá, műszaki fejlesztéseket - elvégezhessék.

A Ket. által bevezetett döntési formák, a határozat és végzés végigvitele az ágazati jogszabályokon rendkívül elősegíti annak a kaotikus helyzetnek a tisztázását, amelyet ennek elmaradása okozott. A Ket. hatálybalépése óta a közigazgatás kezdi elfogadni a terminológiákat, az ügyfelek számára ez még nehézségeket jelenthet, amit a régi fogalmakat használó egyes ágazati jogszabályok csak bonyolítottak. Helyes megoldás az általános jellegű méltányossági eljárás megszüntetése, azonban egyetértve a javaslattal fontos, hogy egyes ágazati jogszabályokban ennek pontos mérlegelési szempontjait megadjuk.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a vita lefolytatása, a módosító javaslatok megtárgyalása és elfogadása elősegíti azt, hogy a közigazgatási eljárás fejlődése, korszerűsége új irányt vegyen, és megfelelő, kellő időszerűséggel álljon úgy az ügyfelek, mint a hatóság rendelkezésére.

Köszönöm a figyelmüket, és a javaslat elfogadását javasolom. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu