DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A jelenlegi törvényi változások, a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költségek csökkentése ellenére még mindig kedvezőbb a helyzet, mint ami 1996-ban a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény megszületésekor volt. Már akkor valamennyi érintett félnek az volt a véleménye, hogy az új szabályozás megmentette a magyar szakképzés rendszerét az összeomlástól. Tehát ha az 1996. évi, a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetben a szakképzési hozzájárulás bevezetése ilyen pozitív változást eredményezett a magyar szakképzés rendszerében, akkor a mostani, az eredetinél kedvezőbb törvényi szabályozás vélhetően nem okozhatja a vállalatoknál folyó gyakorlati képzés tömeges megszűnését.

Valószínű, hogy a törvényi változások bizonyos mértékben csökkenteni fogják a vállalkozások képzési hajlandóságát, de megítélésem szerint nem olyan drámai mértékben, mint ahogyan azt a képviselő úr kérdésében prognosztizálta. A vállalatok az erre vonatkozó döntéseiknél egyrészt figyelembe fogják venni, hogy amennyiben nem folytatnak gyakorlati képzést, akkor elesnek a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyerhető beruházási támogatásoktól, másrészt nem tudják kihasználni azokat a pozitív externáliákat, amelyek a gyakorlati képzés folytatásához kapcsolódnak. Ilyen például a tanulók által a gyakorlati képzés során előállított érték, a gyakorlati képzés folytatásához támogatással megszerzett eszközök termelési céllal történő használata, valamint az, hogy a gyakorlati képzést folytató vállalkozások az általuk képzett tanulók közül kiválaszthatják maguk számára a legjobbakat.

Nem értek egyet a képviselő úr azon megállapításával, hogy a szakképző iskolák nem fogják tudni ellátni a megnövekvő gyakorlati képzési feladatokat, hiszen a szakképzést folytató intézmények az elmúlt hét évben tanműhelyek létrehozására és fejlesztésére összesen 122 milliárd forint támogatást kaptak a hozzájárulásra kötelezettektől és a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből. Ezen kívül 17 milliárd forint uniós forrás felhasználásával 16 korszerűen felszerelt képzőhely jött létre. Ezeknek a képzési kapacitásoknak a jobb kihasználása a gyakorlati oktatók növekvő foglalkoztatását is eredményezheti. Olyan iskola pedig nincs, amely nem rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, mert az az intézmény ma Magyarországon nem folytathat szakképzést a jogszabályi előírások következtében.

A pályakezdő munkanélküliek számának esetleges növekedése döntően nem a tanulók gyakorlati képzésének formájától, hanem a munkaerőpiac aktuális helyzetétől függ, ezért nem tartunk attól sem, hogy az építőiparban 3-4 év múlva a gyakorlati képzés formájának változása miatt lesz krónikus szakemberhiány. Amennyiben az építőipar megfelelő munkabéreket és munkakörülményeket tud ajánlani, valamint a kormány ez irányú pozitív intézkedéseinek, például a szakiskolai ösztöndíj bevezetésének a hatásai kibontakoznak, akkor mindezek kellően ösztönözni fogják a megfelelő szakember-utánpótlást.

Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu