DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosítására irányul. A törvényjavaslatban szereplő rendelkezések közös célja a gyűlöletbeszéd elleni, a jelenleginél hatékonyabb jogi fellépés alkotmányi alapjainak megteremtése. Azt gondolom, nem fogok meglepetést okozni azzal, hogy jelzem, a kormány egyetért a törvényjavaslatban foglalt módosítások irányával. Számtalan alkalommal hangzott el itt az Országgyűlésben is, hogy a kormány szükségesnek tartja a hazánkban egyre inkább elharapódzó szélsőséges gyűlöletkeltés elleni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő jogi keretek kialakítását.

A kormány képviselői sokszor kifejtették már azon meggyőződésüket az Országház falai között is, hogy a gyűlöletbeszéd ellen a megfelelő politikai és társadalmi válaszok mellett a jogalkotás eszközével is fel kell venni a harcot. Ez abból a mindennapok során egyre sűrűbben átélhető tapasztalatból fakad, hogy mára a társadalmi együttélés számtalan szférájába olyan szinten beférkőzött a gyűlölet, a másik ember emberi méltóságának negligálása, amely megítélésem szerint egyértelműen veszélyezteti az együttélés normális, jogállamokban elvárt és megszokott viszonyait is. A törvényjavaslat indokaival és a módosítások szándékával is egyetért a kormány, mivel nemrégen éppen kormányzati javaslatként szerepelt egy, a jelen törvényjavaslathoz hasonló alkotmánymódosítási javaslat az Országgyűlés napirendjén, amely szintén a gyűlöletbeszéd elleni hatékonyabb fellépés alapjait kívánta megteremteni.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedben a gyűlöletbeszéd büntetőjogi, illetve polgári jogi szankcionálásán változtatni kívánó törvénymódosításokkal szemben az Alkotmánybíróság minden alkalommal alkotmányos aggályokat támasztott. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozhatóságára vonatkozó alkotmánybírósági felfogás a gyűlöletbeszéd elleni fellépés eszközeinek hatékonyabbá tétele, ezért elképzelhetetlen az alkotmánynak a véleménynyilvánítási szabadságra és a sajtószabadságra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása nélkül. Ennek a követelménynek a törvényjavaslat egyértelműen megfelel.

A törvényjavaslatban továbbá a holokauszttagadás elleni büntetőjogi fellépés lehetőségét megteremteni hivatott új alkotmányi rendelkezés is helyet kapott. Ezzel kapcsolatban a kormány azon az állásponton van, hogy a számos európai országban létező gyakorlathoz hasonlóan hazánkban is indokolt lehet egy ilyen jellegű közlések elleni jogi fellépés alkotmányi alapjainak kialakítása. Hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy a gyűlöletbeszéd visszaszorítására vonatkozó, egyre sürgetőbbé váló társadalmi együttélési szükségletnek engedelmeskedő alkotmánymódosítás célja az elfogadásához szükséges kétharmados szavazatarány miatt mindenképpen csak a különböző politikai pártok, az országgyűlési képviselők közötti széles körű konszenzus révén érhető el.

Őszintén remélem, hogy van annyi belátás és bölcsesség a képviselőkben, hogy sikerül egy mindenki számára elfogadható, közmegegyezésen alapuló alkotmánymódosítást kidolgozni, lehetővé téve, hogy a Magyar Köztársaság a jelenleginél egyértelműbben és határozottabban vehesse fel a harcot a mindannyiunk számára csak káros következményekkel járó és minden társas viszonyt megmérgező gyűlöletkeltéssel szemben. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot, ha szükséges, olyan módosító javaslatok elfogadásával, amelyek biztosítják a kétharmados többséget, támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu