DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Rögtön előrebocsátom, örülök annak, hogy az előterjesztőknél szélesebb körben talált pozitív fogadtatásra ez a törvényjavaslat. Azt gondolom, mindenki számára alapvetően szakmai és a társadalom azon részét, amelyet érint, azokat segítő és minden értelemben pozitívan segítő törvényjavaslat benyújtására került sor, így valószínűsíthetően ennek az elfogadására is sor kerülhet.

Én magam a törvényjavaslat három pontjában szeretnék némi erősítést, némi további indokolást adni. Az egyik éppen a társasházak felügyeletére vonatkozó szabály. Ugyan elméletben természetesen van felügyelete a társasházaknak is, hiszen a bíróságok a maguk viszonylag lassú útján képesek beavatkozni ezekbe a konfliktusokba, de éppen ezzel a lassúsággal próbáltam meg érzékeltetni, hogy itt sokkal nagyobb szükség lenne részben a nagyobbodó konfliktusok elkerülése, részben a gyors, hatékony megoldás érdekében, hogy a működésen ott legyen egy olyan jogilag képzett szakértői szem, aki megfelelő tapasztalattal és megfelelő tekintéllyel rendelkezik ezen közösségek előtt. Tehát pusztán a felszólamlás, egy figyelmeztetés, egy felhívás, végső soron egy óvás már a megfelelő mederbe terelheti a problémát. Valamennyien tudunk színes történeteket a társasházak életéből, a most meglehetősen eklektikusan működő közösségek életét lehetne így javítani.

Itt tehát rögtön megjelenik a helyi közösségi érdek, a társasház közösségének a közérdeke, ami egy gyors, jobb működési pályára terelheti a társasházat, de megjelenik egy átfogóbb, általános közösségi érdek, hogy általában a társasházaknál a működés, a dokumentumokkal való ellátottság, tehát a szervezeti és működési szabályzatok megléte, minősége, a közös képviselő vagy intézőbizottság működése, a jegyzőkönyvek minősége, tartalma, most nem sorolom fel, ezek általános javítása az egész szektor átláthatóságának és így hatékonyságának a javítása, ami - fordítsuk le - az abban élők költségeinek csökkentéséhez és a költségek átlátható elszámoltathatóságának az eredményéhez vezethet, azaz az optimális vagy ideális állapothoz közelíthet bennünket, ha ez megmarad.

(20.30)

Egyébként az ügyészségi beavatkozás a bíróság felé is lehetséges, itt egyfajta átemelésre került az, amit az ügyészség egyébként a társadalmi szervezetek felügyeleténél ellát, tehát tulajdonképpen ezzel rokonítható.

A másik ilyen kérdéskör, amiről szólni szerettem volna, a könyvvizsgáló szerepe. Érzékelhető, hogy itt is egyfajta külső segítséget kívánnánk nyújtani az olyan társasházaknál, ahol nagyobb pénzforgalom, nagyobb felelősség van jelen, ezért általában is megfogalmazódik az az igény, hogy e mellé a pénzforgalom mellé valamiféle szakértelmet, biztos szakértelmet tudjunk helyezni. Hiszen az is köztudomású, nem feltétlenül abból kiindulva, hogy még talán számvizsgáló bizottságot sem tudnak választani a társasházak, de ezek legtöbbször nem rendelkeznek azzal a szakértelemmel, illetve a szokásos ellenjegyzési rend többnyire csak az egyikőjük véleményét tartalmazza, a másik kettőjüké, ha bizottsági szinten működnek, akkor kimaradhat. Tehát itt is indokolt, hogy egy külső támasz legyen ahhoz, hogy minden tulajdonostárs - az is, aki kevésbé érdeklődik, hiszen ez is gyakori probléma, és az is, aki minden fillért szeretne megfogni - tudjon ezekre a véleményekre, ezekre a mankókra támaszkodni.

Azt az észrevételt vettük, vettem, hogy nem biztos, hogy az eredeti javaslatban szereplő 5 millió forint a megfelelő értékhatár. Szerintem itt rugalmasan tudunk reagálni. Az albetétszám valószínűleg a megfelelő nagyságrendet tükrözi, az 50 albetét, és ha szükséges, akkor nyilván ezen az 5 millió forinton tudunk támogatólag is emelni úgy, hogy konszenzusos elfogadás váljon lehetővé e tekintetben is.

A harmadik, amire szeretnék ráerősíteni, az pedig az építéshatósági eljárásnál a tulajdonosok státusa, ügyféli volta. Itt a mai jogszabályi környezet úgy szól, és ez a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását és a bíróságok tulajdonképpen töretlen gyakorlatát tükrözi - ami a Ptk.-ra vezethető vissza, a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályaira vezethető vissza -, ami egyfelől azt jelenti, hogy a közös tulajdonban a tulajdonostársak egy megbízottat, képviselőt választanak, és ez a képviselő felel kifelé a tulajdonosok vonatkozásában. Tehát bármilyen értesítés mintegy rajta keresztül történik, ha ő értesítve van, ezzel a tulajdonosok lényegében le vannak tudva, értesítve vannak, és beállnak azok a jogkövetkezmények, amelyek ezzel együtt járnak.

Itt azonban van egy anakronisztikus, ellentmondásos hatás, ami arra vonatkozik, hogy a közös képviselő a közös tulajdoni részeket képviseli, a külön tulajdoni részeket nem képviseli, és egy társasházban különösen az építési tevékenység olyan speciális tevékenység, ami nem a közös tulajdoni érdekeket sérti - ha sérti -, hanem a külön tulajdonhoz jobban csatlakozó, tartalmában ahhoz igazodó érdekek mentén rendeződik el. Tehát fel kellene, fel kíséreljük erősíteni ezeket az érdekeket azzal, hogy ezekben az eljárásokban, bár a közös tulajdonban minden külön tulajdonos is jelen van, tehát nagyon is helyes a Legfelsőbb Bíróság ezen álláspontja, hogy minek kétszer értesíteni valakit, de ezzel ki tudjuk kerülni ezt a jogértelmezési, illetve duplázó, duplikálódó problémát, hogy ezen ügyekben a közös képviselő nem képviseli a közösséget. Így minden tulajdonos közvetlenül és a törvény erejénél válik ügyféllé, tehát nem kell a Ket.-ben rögzített bejelentkezést egyébként egy nyilván nem feltétlenül az illető tudomásával bíró eljárással kapcsolatban megtenni, hanem automatikusan ügyféllé válva az érdekeit közvetlenül, személyesen tudja képviselni.

Természetesen még az előterjesztő által és mások által is érzékeltetett számos módosító, pontosító indítvány van, én is szívesen várom minden képviselőtárs jobbító javaslatát, és ahogy a könyvvizsgálónál már reflektáltam, tudom támogatni. Azt gondolom, ezzel az együttműködéssel a végén születhet egy közös döntés, és az egész társadalmat, különösen a társasházban élők társadalmát meg tudjuk ajándékozni egy olyan jogszabállyal, ami az életüket megkönnyíti, az anyagi javaikat megvédi, a költségeiket pedig racionalizálja.

Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu