PETTKÓ ANDRÁS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság megtárgyalta a benyújtott, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, és azt 9 igen és 9 tartózkodó szavazattal nem tartotta általános vitára alkalmasnak.

A bizottság ellenzéki és kormánypárti oldali képviselői egy dologban értettek egyet: jó néven vették, hogy az az eredeti álláspont, miszerint a társaságiadó-kedvezmény megszűnne a közcélú adományokra, ez változott a törvény előkészítése során, és ez kedvező a civil szervezetek számára. A bizottság ellenzéki oldaláról megszólaló képviselők a vitában kifejtették, hogy itt nem adócsökkentésről van szó a kormány részéről, hanem adóátrendezésről.

A törvény elfogadása után egyszerű matematikával el lehet dönteni, hogy ki fog jobban járni, ki fog kevésbé jobban járni. A XXI. században élünk, és mindenki egy szoftver segítségével ki tudja számolni, hogy a győztesek vagy a vesztesek közé fog-e tartozni. Egy biztos: a többség biztosan a vesztesek közé fog tartozni.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kormány elég gagyi módon elkészített egy bérszámfejtő programot. A bizottsági vitában a Fidesz, a KDNP, az MDF képviselői megengedhetetlen folyamatnak nevezték azt, hogy a benyújtott adótörvény elfogadása esetén a szocialista kormány hibájából Magyarországon a nem közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezetek, illetve egyházak számára nyújtott felajánlható összeg drasztikusan csökkenni fog. Tehát szigorodik a szabály, ezek minimális bevételt fognak jelenteni a költségvetés számára, ugyanakkor éppen abban az időszakban, amikor a legnagyobb szükség van a karitatív szervezetek és az egyházi szervezetek munkájára, el fogja lehetetleníteni azoknak a tevékenységét, akik éppen a legközelebb vannak a bajbajutottakhoz.

A benyújtott javaslat másik vitatott pontja az volt, hogy jó-e egy korosztály számára, ha vissza lehet menni az állami pénztárba a magánnyugdíjpénztárból. Honnan a csudából tudja a munkavállaló, hogy melyik esetben jár jobban, ha senki az égvilágon ki nem számolja azt neki? Megint bedobunk egy olyan csontot, amin lehet gondolkodni. Egész egyszerűen a munkavállalók nem fogják tudni eldönteni, hogyan járnak jobban vagy rosszabbul, ha nem tudják, melyiket válasszák. Egyáltalán, mi van az egész magánnyugdíjrendszerrel? Helyes irányba megyünk-e? Ezt a vitát sem folytattuk le itt, a tisztelt Ház falai között.

Tisztelt Országgyűlés! Ebben a törvényben van egy másik dolog, ami miatt sem támogatható a benyújtott javaslat, ez az 54 százalékos adó és a 27 százalékos járulék, amit ki kívánnak vetni az önkéntes pénztárakra. Ha ez megtörténik, amikor tudjuk, hogy a befizetett összegek 80 százalékát a munkaadók fizetik be a munkavállalók számára, ez azt fogja jelenteni, hogy az önkéntes pénztárak teljes mértékben szétverődnek.

A bizottsági vitában fontos kérdésként merült fel a jövő szempontjából a kafetéria-rendszer megadóztatása. Mennyit veszíthetünk ezzel? Történtek-e számítások? Az interneten lehet olvasni különböző számításokat erről. Persze, a kormány megint nem hallgat az érintettek jajkiáltására, pedig ők elvégezték a hatástanulmányokat, elkészítették a felméréseket, míg a kormány szokás szerint nem. Itt kell megemlítenem a kafetéria-rendszerből a XXI. századi technika, az internet, az informatikai lehetőségek teljes törlését. Miután nincs benne a törvényben, ez azt jelenti, hogy nem lehet adni, amikor azt mondja a kormány minden egyes minisztere, államtitkára, itt a teremben tartózkodó államtitkár úr is szinte percenként használja. Magyarországon növelni kell az internet-penetrációt, távmunkára, részmunkára van szükség. Nem értem, ezt a lehetőséget miért nem támogatja a kormány, amikor ez egy ragyogó lehetőség, hiszen a munkavállalókat is védte, hiszen ha a munkáltató biztosította ezt a munkavállalója számára, akkor két évig nem küldhette el, tehát nagyon jó munkavállaló-védő eszköz is volt, mert akkor a munkaadónak ki kellett fizetnie kamatokkal együtt, ha a munkáltatóját elküldte. Miért kerül törlése a benyújtott törvényben?

A benyújtott javaslat gépjárműadó-részén is nagy vita volt a bizottságban. Mi a civil szervezetekkel foglalkozó bizottság vagyunk, ezért nem tudjuk elfogadni azt, hogy azon civil szervezeteknek, amelyeknek nincsenek vállalkozói bevételeik, magyarul, vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, például csak ruhát gyűjtenek, ételt hordanak ki, polgárőrködnek, vagy bármilyen módon nonprofit, magyarul nem nyereségorientált tevékenységet folytatnak, ráadásul tulajdonképpen legtöbbször állami feladatot vállalnak át, ki kelljen fizetni a gépjárműadót.

Befejezésként csak azt tudom mondani: a civil szervezetek, az egyházak ennél a benyújtott törvényjavaslatnál többet érdemelnek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu