BAJNAI GORDON miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Navracsics frakcióvezető úr az őszinteséget kérte tőlem számon így a tavaszi ülésszak utolsó napján. Én azt gondolom, hogy én őszinte vagyok; őszinte voltam 75 nappal ezelőtt, amikor azt mondtam, hogy ez a program fájni fog. Elmondtam tételesen, melyek lesznek azok az intézkedések, amelyekhez a parlamenti többség támogatását kérem, még írásba is adtam, és a képviselők aláírásukkal meg is erősítették, hogy ezt támogatni fogják.

Mindvégig őszintén és világosan elmondtam azt, hogy milyen nehéz az a program, amelyet végig kell csinálni, azért, hogy Magyarország elkerülje az ennél sokkal nehezebbet, az elviselhetetlent. S ezt a programot 75 nap alatt eljuttattuk odáig, ahová 75 nap alatt el lehetett juttatni. Azt gondolom, ez eredmény, és ezt az eredményt nagyon sokan már látják.

Viszont, ha már őszinteségről beszélünk, azt gondolom, ebből a szempontból megint hoztuk a szokásos formánkat: én elmondtam, mit csinál a kormány, ön pedig úgy válaszolt, mintha nem is lenne válság a világban. Mintha minden csak a magyar kormány, az előző kormány és a mostani kormány hibájából következett volna be. Pedig hát azért úgy látjuk, hogy túlnyomóan nedves, zivataros időjárás van ma a világgazdaság egén, amelyet sokan próbálnak átvészelni hasonló intézkedésekkel; vannak, akik nálunk nehezebb intézkedésekkel. Most hétvégén itt járt a lett miniszterelnök a rendszerváltás évfordulóján: náluk 20 százalék körüli visszaeséssel számolnak, és 20 százalékkal kellett csökkenteni például a közszféra alkalmazottainak bérét; hogy csak egy példát mondjak, milyen nehézséggel néznek szembe azok a balti államok, amelyeket néhány éve egyébként még példaként állítottak önök is Magyarország elé a gyors növekedés miatt.

(12.00)

De hogy a másik - sokszor idézett - példát mondjam, Szlovákiát tekintve, akik már bevezették az eurót, ők is az idén 6 százalék körüli mínusszal számolnak Magyarországhoz hasonlóan, pedig tavaly még őket is mintaországként állították elénk, sok szempontból indokoltan is egyébként.

Szóval, azt gondolom, az őszinteséghez hozzátartozik, ha önök is elmondják, hogy az éremnek van másik oldala is. Ha pozitív intézkedéseket ígérünk, annak bizony ára is van, mint ahogy egyébként örömmel láttam, és örülök, hogy ebben egyetértés van, hogy az önök pártjának elnöke azt mondta a tévében, hogy bizony a 13. havi nyugdíj visszaállítása csak akkor lehetséges, ha ezt a gazdasági növekedés megalapozza. Pontosan ezt tette a kormány: nem eltörölte a 13. havi nyugdíjat, hanem azt mondta, hogy most nem tudjuk kifizetni. Amennyiben Magyarország növekedése meghaladja majd a 3,5 százalékot - ez van az elfogadott törvényben -, akkor ismét lehetőség lesz nyugdíjprémiumként az ország növekedésével összhangban többletnyugdíjat, prémiumot fizetni a nyugdíjasoknak. Ilyen értelemben azt gondolom, egyetértés van. Önök is felsorakoztak a mögé a megoldás mögé, amit a kormány a parlamenttel elfogadtatott néhány héttel ezelőtt. Örülök, hogy néhány kérdésben van ilyen egy irányba gondolkodás, még ha ezt kimondani nehéz is.

Ami a gyes, a gyed megcsonkítását illeti, hiszen erről beszélt ön, azt hiszem, lehet, hogy nem olvasta azt a javaslatot, amit a kormány ezzel párhuzamosan beterjesztett, hiszen azt mondja, hogy nem építünk új óvodai, bölcsődei férőhelyeket. Ehhez képest, mivel 2012-től lép életbe, 2012-től fejti ki a hatását az a gyesre, gyedre vonatkozó egyéves csökkentés, amelyet a kormány most beterjesztett, ezzel párhuzamosan már közzétettük azt a programot, amelynek keretében több mint 15 ezer új bölcsődei, óvodai férőhelyet hoz létre a kormány, új megoldásokat, családi napközit, a családi gyermekfelügyelet intézményét vezeti be egyébként már jövő év elejétől. Sőt, odafigyelve a köztársasági elnök úr aggodalmára is, éppen most döntünk arról, amit már említettem, hogy azoknak, akik két év után, kétéves gyermekük bölcsődébe, óvodába adása mellett térnek vissza a munkaerőpiacra, számukra - ha a közszférában dolgoznak - kötelezővé tesszük, hogy nekik ajánljanak fel részmunkaidőt, és egyéves teljes munkahelyi védelmet adunk az elbocsátás ellen ezeknek a fiatal anyáknak.

Ezért azt gondolom, hogy miközben kénytelen-kelletlen fájdalmas intézkedéseket kell hoznunk, aközben igenis figyelünk azokra a kisemberekre, akiket a KDNP-frakció képviselője kért tőlem számon. Mint ahogy a kisemberekre figyelünk akkor is, amikor mondjuk, a méltányossági nyugdíj keretösszegét megemeltük, hogy a minimálnyugdíj kétszerese alatt lévők, akik a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasok, ők igenis kérhessenek egyéni elbírálást, kérhessenek többletet maguknak a nehéz helyzetben.

De a kisemberekre figyel a devizahitelesek támogatása is, akiknek persze a legtöbbet az segített, hogy mintegy 30 forinttal erősebb a forint most, mint volt két és fél hónappal ezelőtt. De azért az is segít nekik, ha az Európai Bizottság végre jóváhagyja, a parlament döntését támogatja, akkor Magyarországon garanciát fogunk tudni adni két évre azoknak, akik a forint árfolyamgyengülése vagy a kamatok emelkedése miatt nem képesek törleszteni havonta a lakásuk törlesztőrészletét. Ezzel megvédjük a fejük felett a ház fedelét.

Mint ahogy a kisemberekre koncentrál az az 56 ezer munkahely is, amelyet megvédtünk kormányzati támogatással az elmúlt hat hónapban a vállalkozásoknál; az is 56 ezer embernek biztosítja a megélhetést, amely elveszhetett volna, ha nem tudjuk odaadni ezt a támogatást. Szóval, figyelünk a kisemberekre. Azt gondolom, ebből a szempontból az ingatlanadóként emlegetett vagyonadó bevezetésekor is figyeltünk azokra, akiket ez rosszul érinthet, mert bár a vagyonadó valójában csak a legvagyonosabb 5 százalékot érinti, és ezzel lehetővé teszi, hogy a munkavállalók több mint 90 százaléka viszont az alsó jövedelmi kulcs szerint adózzon, de még a felső 5 százalékban is figyeltünk arra, hogy három csoport, a nyugdíjasok, a munkanélkülivé válók és a nagycsaládosok a vagyonadóban is kedvezményt élvezzenek, még akkor is, ha 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanban laknak. Ezért azt gondolom, igenis figyeltünk itt is azokra, akiknek szüksége van a figyelemre és a támogatásra. Ebből a szempontból azt gondolom, megfelelünk az ön felvetésének és elvárásainak.

A frakcióvezető úr felrótta nekem, hogy gazdasági miniszterként tagja voltam az előző kormánynak nem egészen egy évig. Csak hadd hívjam fel a figyelmet, hogy amit most a kormányom csinál, azt következetesen képviseltem korábban is. Hadd emlékeztessek arra, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt publikáltam a Figyelőben azt a cikket, amelyben leírtam, hogy Magyarországnak mire van szüksége. Már akkor is elmondtam, hogy adócsökkentésre, a munkavállalási kedv növelésére, az adórendszer átalakítására és az egyensúly helyreállítására van szükség, pedig akkor még a válság előtt voltunk. Azt gondolom, érdemes ezt tanulmányozni.

Azt kérdezte a frakcióvezető úr, hogy mire elég a 75 nap. Hát, néhány dologra elég. Többen említették már a forintárfolyam erősödését, azt, hogy Magyarország csődkockázatát fokozatosan árazzák ki a piacok, és az ezt tükröző kamatok elfeleződtek. De elég lesz arra is, hogy ha a mai szavazás rendben végigmegy, hogy megteremtsük a növekedés alapját jelentő adórendszer átalakítását, egy olyan adórendszerét, amely arra ösztönöz mindenkit végre Magyarországon, hogy megérje dolgozni, megérje többet dolgozni, és megérje munkahelyet teremteni Magyarországon, mert csak munkával, szívós, kitartó munkával lehet kimenni ebből a válságból.

Ebbe az adórendszerbe számos dolog bekerült. Hadd mondjam el az SZDSZ frakcióvezetőjének, hogy van olyan dolog, még ha csak 19-en vannak is, amit ők értek el ebben az adórendszerben, hiszen például a sávhatár további emelése 15 millió forintra 2011-től, ez például az SZDSZ határozott kérésére került be, és azt gondolom, abba az irányba mozog, amelyet az SZDSZ képvisel. Ilyen értelemben azt gondolom, olyan kooperáció van, még ha nem is koalícióról van szó, amelyben figyelembe vesszük azokat a szempontokat és érveket, amelyek Magyarország szempontjából is figyelembe veendők, és nem rossz engedménynek, hanem jó kompromisszumnak számítanak.

A Fidesz frakcióvezetője felvetette az OECD legutóbbi jelentését, amelyben jövőre is negatív teljesítménnyel, csökkenéssel számol Magyarországon, és magasabb költségvetési hiánnyal. Az OECD indoklásában az hangzik el, hogy azért, mert attól tartanak, hogy Magyarországon a választási kampányban majd visszatér a licitálás és az ígérgetés, amely sok-sok cikluson keresztül jelen volt. (Zaj a Fidesz soraiból.), és azt gondolom, éppen azért kérem önöket is, hogy ebben tanúsítsanak felelősséget, hogy ne beszéljenek 6 százalékos költségvetési hiányról, vagy ne mondják azt, hogy mindent visszavonnak. Ha összeadjuk, amit az önök vezető politikusai eddig bejelentettek, hogy ki mit akarna visszacsinálni, visszavonni, az önmagában a magyar GDP 6 százalékára rúg. Ha hozzáadjuk a most tervezett 3,8 százalékos hiányt jövőre, akkor 10 százalékos hiány lenne jövőre. Önök is tudják, hogy ettől Magyarország azonnal összeomlana, elmenne az a bizalom, amit most építünk.

Éppen ezért hadd mondjam el azt, hogy ahogy mondtam, Magyarországon most a felelős cselekvés ideje van. A kormány vállalja a felelősséget a cselekvésért, és megteszi. (Zaj a Fidesz soraiból.) De a bizalomerősítés nemcsak a cselekvésen múlik, az azon is múlik, hogy mindenki, akinek felelős szava van Magyarországon, akinek esélye van arra, van törekszik arra, hogy kormányra kerüljön, annak felelőssége van abban, hogy ezt a bizalmat erősítse, hogy olyan kijelentéseket tegyen, amelyekkel erősíti, és nem gyengíti a forint árfolyamát, csökkenti Magyarország kamatait, és ezzel segít megvédeni munkahelyeket és családok otthonait (Zaj a Fidesz soraiból.) Ez a felelősség a bizalomban közös. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van!)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu