BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Képviselőtársamnak szeretnék válaszolni, László Tamás úrnak. Miért az önkormányzatok? Miért rájuk bízzuk ezeket a feladatokat? Először is azért, mert az önkormányzatok vannak legközelebb az adósokhoz, tehát az érintettekhez, ők rendelkeznek a legtöbb ismerettel mind helyben, mind pedig az adóssal kapcsolatban. Az önkormányzatok kapnak egy bizonyos normatívát, ami alapján ők könnyel elkészítenek egy környezettanulmányt, hiszen nagyon körültekintően kell dönteni egy ilyen kölcsönről, egy ilyen hitelről, mert nem mindegy, hogy valaki amúgy önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, vagy esetleg más oka van, ami kevésbé tolerálható, hiszen adófizetői pénzekről van szó.

A másik az, hogy az önkormányzat valóban olcsón jut egy ingatlanhoz, hiszen a törvény szerint a kikiáltási áron vásárolhatja meg az önkormányzat, tehát ezzel a licittel nem kell élnie, hiszen elővásárlási jogát így gyakorolja, ekkor van értelme ennek a dolognak. Ha valaki például meghirdet egy ingatlant, az önkormányzat ezt elviheti azon a kikiáltási áron, tehát nem kell licitálnia. Nem tudom, hogy a licitre vonatkozó részt ön hol látta, hogyha meg tudja mutatni, én készséggel elismerem, hogy tévedtem.

A másik, hogy az önkormányzat valóban olcsón jut ingatlanhoz ilyen értelemben, mert nyilván ilyen esetben nem lehet borzasztó magas áron eladni, és amúgy is az a panasz, hogy általában a meghirdetett ingatlanok ebben az esetben nagyon alacsony áron kelnek el, és nem fedezik azt a költséget sem, ami a lakás tényleges piaci értéke lenne, így a hitelt sem tudják kifizetni belőle, de többszörös gondot okoz.

A másik: ha jól tudom, a Magyar Fejlesztési Banktól ebben az esetben 3,6 százalékos kamatra kapja az önkormányzat a kölcsönt, és ha most nézzük, hogy 4,9-5 százalékos az infláció, talán nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ebben az esetben megéri. A következő ok lehet az is, hogy maga az ingatlanvásárlás egy fedezetet jelenthet a hitel biztosítékaként, tehát nem terheli ilyen értelemben újra.

A bérlők, akik fizetnek a bentlakásért, az általuk fizetett költségek fedezhetik tulajdonképpen a felvett hitelek költségeit is. Ez azért nagyon lényeges, mert ha az érintett ezt vissza akarja vásárolni, és 5 év után lehetősége is van erre, lehet velük egy olyan szerződést kötni, hogy a meghatározott bérleti díj felett vállalnak egyet. Ha mondjuk, eddig fizetett 100 ezer forintot hitelként és ezt nem bírja tovább, de 50 ezer forintot bír vállalni, és ezt a szerződést megkötik vele, és azt mondják, hogy kérem szépen, ön ezt fizeti, tényleges lakbérként 25 ezer forintot számítok be, de ha kell, a másik 25 ezret a későbbiekben mint előtörlesztést be tudom számítani.

Ebben az esetben az érintettnek még sokkal nagyobb kedve is van, hiszen a lakását továbbra is sajátjának tekinti, és bizony nálunk, Pécsen előfordult olyan élethelyzet, hogy az anyuka, aki egyedül neveli a gyermekét, most fog végezni mint egyetemista, feltehetően el tud helyezkedni, és igenis van lehetősége arra - anyagi lehetőségekre gondolok -, hogy néhány év múlva visszavásárolja ezt a lakást.

(19.10)

Ebben az esetben az önkormányzatoknak is jóval kisebb gondjuk van. De ha megfordítjuk ezt a gondolkodást, és azt mondjuk, hogy az állam vásárolja meg, az államnak akkor a helyi kezelésre külön ki kell építeni egy apparátust, a díjak beszedésére, a döntésre és egyebekre. Tehát párhuzamosan az állam létrehoz egy olyan újabb adminisztrációs tevékenységet, ami magának a hitelnek a kiosztását is rendkívüli mértékben megdrágítja. Tehát ezért sem járható igazából ez az út, mert nagyon messze vannak ők a döntéstől.

És ahogy önök is itt leírják ebben az anyagban - számomra nagyon szimpatikusan -, hogy nagyon sokféle háttér van a bedőlt hitelesek mögött, és erre nehéz egy egységes törvényt hozni, hát pont ezt az egységes törvényszöveget alakítja át ez, hogy a helyi viszonyokat ismerő önkormányzatok igenis aktívan lépnek fel ebben az ügyben. Én ezért javaslom azt, hogy ettől a dologtól ne álljunk el, mert különben nem lesz sikeres. Én értem, hogy az önkormányzatok attól félnek, hogy az újabb és újabb hitelfelvétellel esetleg a terület fejlesztésére fordított hitelek felvételétől veszik el a lehetőséget, tehát hogy kevesebbet tudnak fordítani, mondjuk, beruházásokra, de véleményünk szerint - mivel nem ismerjük még ezt igazán - ezek a hitelfelvételek nem jelentenek olyan összeget, hogy ne érné meg ezt a fajta a gondoskodást. És mondom, maga a működés, a rendszer önmaga finanszírozhatóvá válik, és önmagát fogja tudni fenntartani, tehát ezért is el kell gondolkodnunk.

Végezetül azt megjegyzem, hogy van az önkormányzatoknak most is lehetősége a lakásnormatíva keretében - ezt a költségvetési törvény, azt hiszem, 5. számú melléklete mutatja ki -, hogy magában a hitel törlesztésében is részt vehet, tehát erre is fel kellene hívni a figyelmet, illetve a lakás vásárlására ott is van lehetőség. Tehát nagyon sokféle módon lehet: a törlesztés egy részét is átvállalhatja az önkormányzat a jelenlegi költségvetési törvény keretében is. Az a félő, hogy ha így beszélünk erről, hogy az önkormányzatok a terhet nem bírják elviselni, akkor én sokkal inkább attól tartok, hogy nem is gondolkodnak abban, hogy új lehetőségek után kutassanak, és az érintetteket ilyen értelemben kisegítsék.

Úgyhogy arra kérem önöket, hogy gondolják meg, fogadják el, és támogassák azt, hogy az önkormányzatok aktív szerepet folytassanak ebben a kérdésben.

Elnök úr, köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu