DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Egy keserű megjegyzéssel hadd kezdjem. Ismét méltatlan körülmények között kerül sor az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének beszámolójára, amit azért is sajnálok, mert - mint tudjuk - a média világa olyan, mint a futball, nemcsak mindenkinek véleménye van róla, hanem mindenki ért is hozzá. Néha jó lenne, ha ezt a magabiztos tisztánlátást meg tudná zavarni az ORTT elnökének egy-két beszámoló mondata.

Rátérve a tárgyra, elnézést kérve az előző megjegyzésért: 2008 nem volt szokványos év az Országos Rádió és Televízió Testület életében, hiszen újjáalakult a testület, a régi tagok mellett újak jöttek, de mindenekelőtt az Országgyűlés új elnököt választott a testület élére.

(17.10)

Ennek megfelelően a 2008. évet egyszerre jellemezte a folytonosság és a megújulás szándéka. A folytonosság tetten érhető abban a beszámolóban, amit az ORTT elénk hozott, hiszen ez a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan kellő részletességgel, pontosan és - engedjenek meg egy minősítő megjegyzést - rendkívül színvonalasan tájékoztatja az Országgyűlést a testület munkájáról. Ez persze természetesen - gondolom - a hivatal apparátusának a munkáját és felkészültségét dicséri.

Fontos ez a beszámoló, mert tartalmazza azokat az új vonásokat, új elemeket is, amelyeket a változó körülmények között a testületnek fel kellett vennie, alkalmazkodnia kellett a helyzethez. Megváltozott a helyzet, nagyon sok szempontból; nemcsak azért, mert az Alkotmánybíróság értelmező döntéseket, ítéleteket hozott a média világát is érintő emberi jogi, alapvető jogi kérdésekben, nemcsak azért, mert közben Európa szerte megindult a digitális átállás, ami kinyitja a média világát, újabb és újabb szolgáltatóknak enged terepet, hozzáférési lehetőséget, nemcsak azért, mert időközben a határon átnyúló televíziózás mellett az Európai Unió megalkotta az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelveit is, hanem azért is, mert veszélyes tendenciák voltak ebben az időszakban már megfigyelhetők a média világában.

A pénzügyi, világgazdasági válság nyomán a szűkülő reklámpiaci bevételekért irtózatos verseny vette kezdetét, ami rengeteg negatív tendenciát hozott magával. Elszaporodtak a gyors fogyasztásra alkalmas, gyors kikapcsolódást - már-már az eszméletvesztésig - biztosító színvonaltalan, negatív előjelű és negatív értékű műsorok. Ebben a helyzetben a bizottságban is joggal vetődött fel a kérdés, hogy mit lehet tenni ez ellen. Mit tud tenni egy testület az ilyen negatív, kirívóan negatív jelenségek ellen? Komoly vita volt a bizottságban, de azt gondolom, amikor ebben az ügyben ítéletet mondunk, akkor mindig mérlegelni kell, hogy egy testületnek maga a jogszabály milyen eszközöket és milyen lehetőségeket bocsát rendelkezésre. Mert bizonyos szempontból nagyon szűk a határmezsgye az ízlésvita és az emberi jogok, az emberi méltóság védelme érdekében folytatott harc között.

Jól látható, hogy 2008 - talán emiatt is - a sokkal erőteljesebb jogalkalmazás éve volt az Országos Rádió és Televízió Testület életében. Határozottabb eszközökkel próbált fellépni a számára biztosított eszközrendszer keretei között az Országos Rádió és Televízió Testület. Jól jelezték ezt már akkor a képernyő-elsötétítések, szankciók, a büntetések, amelyek persze bizonyos szempontból kétélűek, hiszen maga a szankciórendszer kapcsán érdemes megjegyezni, hogy még mindig 540 millió kintlevősége van az ORTT-nek. De rögtön hadd tegyem ehhez is hozzá, hogy nagyon jó a találati aránya a hivatali apparátusnak, hiszen a bíróság elé kerülő ügyek 80-90 százalékát nyeri az ORTT, ami azt jelenti, hogy - megint csak el kell mondanom - jól felkészült, biztos kézzel dolgozó apparátus áll a testület háta mögött.

A jogalkalmazás mellett a másik nagyon fontos új vonás volt - és erről az elnök úr is szólt - a társhatóságokkal való együttműködés, amit érdemes kiemelni. Már csak azért is, mert amikor gondolkodtunk az új médiatörvényen, el kellett gondolkodnunk azon, hogy nyugat-európai mintára konvergens hatóságban gondolkodunk, avagy a kelet-európai modellben kialakuló kettős hatóság elvét követjük. Akkor arra a megállapodásra jutottunk, hogy egy átmeneti időben mindenképpen meg kell őrizni a kettős hatósági modellt, de ugyanakkor rendkívül fontosnak tartottuk - mind az öt parlamenti párt -, hogy az együttműködés olyan szintre emelkedjen, ami legalább a digitális átállás időszakában egyablakossá tudja tenni a rendszert, ami nyilván az NHH és az ORTT közötti szorosabb együttműködést hozza magával. Jó irányban indult el ezen a téren - meggyőződésem szerint - az ORTT, mint ahogy jó irányban indult el a nemzetközi színtéren a társhatóságokkal való együttműködésben is.

Mindannyian tudjuk, hogy az Európai Unió, amikor a határokon átnyúló televíziózás irányelveit megalkotta, akkor bizony lehetővé tette azt, hogy Magyarországra külföldről magyar nyelven sugározzanak be adásokat, ugyanakkor azt is világossá tette az Európai Unió, hogy ilyen esetben a székhely ország normáihoz és törvényeihez kell igazodni, legfeljebb ha vita van két ország között, akkor egyeztetési eljárást lehet kezdeményezni az Európai Uniónál.

Ennél bonyolultabb rendszert élő ember még nem látott, mint az államok közötti egyeztetés, ezért sokkal kézenfekvőbb, hogy a társhatóságok próbáljanak meg együttműködni, egyeztetni. Azt gondolom, nem véletlenül mondta elnök úr a romániai példát, hiszen Románia már a maga módján megcsinálta az AMSZ-irányelvek átültetését, megalkotott egy olyan médiatörvényt, ami szinte szó szerint az AMSZ-t veszi át, ilyen értelemben rendkívül tág jogértelmezési lehetőség van, és nagyon sok esetben, ha csak a Cool TV adásait látjuk, pontosan tisztában vagyunk vele, hogy ez milyen érdekeket sérthet, és milyen vitákat eredményezhet. Ezért tartom fontosnak egyébként az ilyen szintű társhatósági együttműködést.

A harmadik fontos dolog, amit szeretnék kiemelni - a végén elnök úr csak pár mondatban utalt rá, pedig rendkívüli a jelentősége -, a tudatos médiafogyasztás ügyében tett erőfeszítés és előrelépés a korábbi évek gyakorlatához képest. Ismét visszautalok azokra az elszaporodó negatív jelenségekre, amiket látunk itt a médiapiaci versenyben, amelyek hozzák magukkal az agressziót, az erőszakot, a szexualitás torz formáit, és ebben bizony az egyik eszköz a tudatos médiafogyasztásra való felkészülés.

Azt rögtön hadd jegyezzem meg azonban, hogy ennek egyik eszköze az a kampány, amit elvégzett az ORTT. De van ennek egy erőteljesebb, bár inkább hosszú távon megtérülő iránya, ez pedig a média oktatásrendszere. Elnök úrral együtt én is ismerem a magyar oktatási rendszert, és bizony a közoktatás területén a Nemzeti alaptanterv vagy éppen a kerettantervek megadják a lehetőséget, hogy a felnövekvő generáció számára tudatosabb médiafogyasztást készítsünk elő a nevelés eszközeivel, csak hát ehhez persze pedagógusok kellenének, akik erre felkészültek, ehhez persze tankönyvekre lenne szükség. Lehet, hogy ebben az irányban érdemes továbbgondolkodni az elkövetkező időszakban, mert ez hatásos eszköz és fegyver lehet a jogszabályi eszközökön túl arra, hogy tudatosabb médiafogyasztó társadalmat neveljünk.

Néhány dolgot hadd mondjak el, kicsit a kritika hangján, bár - hogy mondjam - nem bírálni és minősíteni akarom ezzel a testületet, hanem inkább segíteni a közös gondolkodásban, a jövőbe mutató újabb és újabb lépések ügyében. Megrokkant a médiapiac, ezt mindannyian látjuk - ugye, a reklámbevételek szűkössége -, hírek szólnak arról, hogy nagy kereskedelmi csatornák 30 százalékos reklámbevétel-kieséssel kell hogy számoljanak, ami hozza magával persze a megfelelő következményeket.

Nem véletlen, hogy felvetették a műsorszolgáltatási díjak csökkentésének kérdését. Tudniillik az a másik lehetőség, ami Európa-szerte adott számukra, hogy nevezetesen újabb és újabb tematikus csatornák indításával próbálják kompenzálni a nézettség valamilyen szintű csökkenését, ezt ma Magyarországon a hatályos médiatörvény nem teszi lehetővé. Egy elavult, rossz médiatörvény ez, amely a maga kereszttulajdonlási szabályaival nemcsak blokkolja a médiapiacot, hanem még szembe is megy az európai uniós normákkal, alapvetően az irányelvekkel.

Ezen a téren érdemes végiggondolni egy olyan stratégiát, amiben el is indult a gondolkodás - tudom -, hogy a műsorszolgáltatási díjak rendszerét, de a teljes vertikumban hogyan lehetne átgondolni. Mert egyetértek az ORTT-nek azzal a döntésével, hogy a műsorszolgáltatási díjat a nagy kereskedelmieknél most nem csökkentették. Persze, hogy nem, hiszen akkor az egyik ujjukat harapják a másik kedvéért, mert akkor jelentős bevételkieséssel kellene számolni ott, annál a Műsorszolgáltatási Alapnál, ahonnan viszont a helyi közszolgálati szolgáltatókat, a közösségi műsorszolgáltatókat támogatják, akik persze ugyanúgy szembe kell hogy nézzenek a folyamatos reklámbevétel-kieséssel. De itt valamit érdemes végiggondolni stratégiai alapon, meg kell próbálni ezen a területen is alkalmazkodni az új helyzethez, ebben biztatnám a testületet, és tudom, hogy van is ilyen irányú gondolkodás.

(17.20)

A másik dolog, amit érdemes lenne stratégiai alapon végiggondolni a közeljövőben, az a támogatási alapelvek egész rendszere. Eddig az egyik legsúlyosabb probléma az ORTT működésével - ezt évről évre a parlamenti vitákban lefolytattuk - a frekvencia- és a pénzosztás volt. Ezt mindig olyan gyanú árnyéka lengte be, ami - bocsánat, nyersen fogalmazok - a politikai mutyizást és a többit vetítette előre. A frekvenciaosztásnál egyelőre most megálljt parancsolt korábban a digitális törvény, mert 2008 végéig a frekvenciaosztásban moratóriumot hirdetett ki, de ez most újra kinyílott, főleg két nagy kereskedelmi rádiós szolgáltató esetében. Csak egy zárójeles megjegyzést hadd mondjak: nagyon sok erőt kívánok elnök úrnak, hogy itt a politikai széljárás különböző fuvallatainak és a különböző sziréni hangoknak próbáljon meg a testület ellenállni, és valóban szakmai alapon, pénzügyi-üzlettervi alapon mérlegeljenek a legjobb döntés meghozatalakor, de általában a támogatási alapelveket is érdemes végiggondolni.

Érdemes megfontolni azt, amiben mi gondolkodtunk akkor, amikor az új médiatörvényt készítettük elő, hogy a politikai beavatkozás látszatát sok esetben akkor lehetne talán a legjobban elkerülni, hogyha megpróbálnánk valamilyen szinten normatív alapokra helyezni a helyi közösségi műsorszolgáltatók támogatását. Ez a működésben is igaz, hiszen eddig is működésre és műsorkészítésre egyaránt lehetett forrásokat nyerni, de a műsorkészítésben is érdemes lenne végiggondolni. Nem tudom, hogyan lehet, nyilván ehhez megfelelő szakmai apparátusbéli felkészültség kell, de érdemes végiggondolni, hogy egyfajta normativitást próbáljunk a rendszerbe vinni, már csak azért is, mert az országos csatornákhoz képest én azt látom, hogy még nagyobb veszélyben vannak a helyi kis közösségi műsorszolgáltatók, mert ott nemcsak a reklámbevételek kiesése okoz problémát, hanem az önkormányzatok forráscsökkenése is. Egyre kevesebbet tudnak hozzátenni, és ezt nem fogják tudni máshonnan kompenzálni, mint egy olyan központi alapból, amilyen a Műsorszolgáltatási Alap, és ha itt valamilyen normativitást lehetne előállítani, akkor el lehetne kerülni azokat a méltatlan politikai vitákat, hogy ez miért kapott, az miért nem, ez miért ennyit, az miért annyit, és innentől kezdve újra át fog politizálódni a dolog. Érdemes talán ebben gondolkodni.

Végül még egy dolog. Egész pici vitám van az elnök úrral. Utalt rá, ez az ön- és a társszabályozás kérdése. Hiába elavult a jelenleg még hatályos médiatörvény, hiába nincs még új médiatörvény, az AMSZ-irányelvek működnek, és ebben bizony nagyon erőteljes hangsúlyt kap az ön- és társszabályozás felerősítése, azért is, hogy az európai országokban a médiahatóságok úgymond - idézőjelbe tett - "hatalmi monopóliuma" egy kicsit csökkenjen, hogy az együttműködés kényszere erőteljesebb legyen a műsorszolgáltatók és a hatóságok között. Ezt a jelenleg hatályos médiatörvény nem tiltja, tehát érdemes elgondolkodni ebben.

Most az utóbbi időben történt meg az, hogy a testületi tagok kezdeményezésére azért asztalhoz ültek a nagy műsorszolgáltatók, és például a gyermekek, ifjúkorúak védelme érdekében valamilyen megállapodást sikerült elérni, de érdemes lenne megtalálni azokat a témákat, amelyeket önszabályozás, illetve társszabályozás hatáskörébe lehetne utalni. Gondolok itt a fogyasztóvédelemre, ami azért Európa-szerte sok szempontból ebbe a kategóriába tartozik, vagy gondolok a gyermekek és ifjúság védelmére, a kategorizálásra, hogy a filmeket milyen típusú kategóriákba soroljuk. Európa-szerte ez is erősödő módon az ön- és társszabályozás hatáskörébe fog kerülni.

Mindezt, amit elmondtam, a segítő szándék jegyében mondtam el. Érdemes a tovább változó helyzethez még jobban hozzáigazítani a testület működését. Én a Magyar Szocialista Párt nevében azt tudom mondani, hogy az új tendenciákat jó szívvel fogadjuk, ebben a támogatásunkra számíthat a testület, szeretnénk ebben együttműködni, ha bármilyen típusú segítségre van szükség, és a további alkalmazkodási feltételek javításának eszközeit is igyekszünk megteremteni.

Köszönöm szépen a beszámolót, és köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu