DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Keller László képviselőtársamnak mondanám, hogy nem megdöbbenni kell, hanem igazat kell mondani. Ez önre is ugyanúgy kötelező, mint bárki másra, képviselő úr. És úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya szerint egy demokratikus jogállamban egy képviselőnek joga van elmondani azt, amire a választópolgárok felhatalmazták. Én pedig elmondom azt, amire Somogy megyében felhatalmaztak, elmondom azt, hogyan élnek az emberek, és mivel találkozom; ahogy elmondtam, az egészségügyi intézményben, az oktatási intézményekben, falun, városban, vidéken egyaránt, vagy pedig ha a kórházakba elmegyek, akkor is ugyanezeket a panaszokat hozom, és azt hiszem, hogy ennek a legjobb helye egy ilyen stratégia közepén pontosan a parlamentben, a törvényhozás Házában van.

Török Zsolt képviselő úrnak mondanám, nagyon szép az, hogy emelkedett a nyugdíj, de soha nem teszik mellé, hogy milyen veszteséget szenvedett el. Nem lesz gázáremelés - harsogta az önök frakcióvezetője annak idején. Ő is hazudott. Azóta megfizethetetlen a gáz, megfizethetetlen a villany. Óriási mértékben nőtt az infláció, ugyanakkor a megélhetés, az áfa, a megszorító csomagok elveszik az idős emberek nyugdíját.

Aztán kell még szólnom az oktatási intézményekről, és kell szólnom azokról a gyerekekről, akik állami gondozottak. Az állami gondozott gyermekeknél a családi pótlék 50 százalékát fel lehet használni. Érdekes módon eddig arról volt szó, hogy ezt félre kell tenni. Nagyon sokat jártam állami gondozott gyermekek között. Ezek a gyermekek, ha 18 éves korukban kikerülnek az intézetből, akkor a megtakarított pénz rendelkezésükre áll, hogy ha mást nem, egy kis hajlékot vásároljanak maguknak, ahol elkezdhetik az életet.

Mi lesz velük, képviselő úr? Most a családi pótlék 50 százaléka felhasználható, marad az 50 százalék, egészen minimális. Megkérdezem öntől, hogyan gondolják komolyan azt, hogy egy árva gyermek, akit kiszakítottak, akinek nincs családi háttere, majd 18 éves korában pénz nélkül, minden nélkül kibocsátanak az utcára, hogyan fogja az életét kezdeni, hogyan fog tanulni, hogyan fog családot alapítani. Mit mond majd a saját gyermekének?

Tehát ezekről is gondolkodni kellene, mielőtt egyáltalán a szememre vetik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy én mit mondok önöknek, és mit mondok a parlamentben, ami a valóságot tükrözi.

Köszönöm szépen. (Dr. Iván László tapsol.)

Forrás: parlament.hu