WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok visszatérni a napirendhez, azaz az idősügyi nemzeti stratégiához. Sajnálom, hogy vannak, akik más irányba próbálják a mai napot is elterelni.

A várható élettartam meghosszabbodása nagy eredmény, de egyben nagy feladat is a magyar társadalomnak, mivel nincs felkészülve az ezzel járó társadalmi és gazdasági folyamatokra. Az idősek aránya a lakosság többi korcsoportjához viszonyítva is növekszik. A közel 4 millió háztartás 40 százalékában élnek idős emberek, valamint minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll. Az idősödő népesség, illetve a családi struktúrák átalakulásából adódó változó időskor szükségessé tette egy átfogó időspolitika kialakítását, illetve egy idősügyi stratégia elkészítését.

A stratégia az idősügy jelenlegi helyzetéből kiindulva, huszonöt éves távlatban határozza meg a korszerű időspolitika irányát és az ahhoz szükséges fejlesztési területeket. A 65 évesnél idősebbek társadalmi, foglalkoztatási lehetőségei az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak, ezért is hangsúlyozzuk, hogy paradigmaváltásra van szükség: a társadalmi nyilvánosság elérésére, folyamatos, széles körű tájékoztatásra, a nyílt kommunikáció és a partnerség elvének alkalmazására, valamint az idősödésre vonatkozó, minden korosztályt elérő és érintő szemléletformálásra.

A meglévő képességek megőrzésére és a rejtett készségek előhívására kell törekedni. A nyugdíjasok közül sokan aktív életet élnek, ezért szükséges az időskorúak aktivizálása, erőforrásaik beépítése a szolgáltatórendszer működtetésébe. Fontos az idősödő generáció társadalmi hasznosságának előmozdítása.

(11.00)

Az aktív idősödés egy olyan időskor megéléséről szól, mely nem csupán fizikai aktivitást, a munkaerőpiacon maradást jelenti, hanem a társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvételt, s ezáltal az egészséges életmód és az életminőség javulását eredményezi. Az aktív idősödés, az egészség megtartása, a társadalmi részvétel és biztonság nyújtása az idősödés folyamán az idősek önállóságát és függetlenségének megtartását segíti.

Ezért is tartom jónak mind az öt prioritást, ami a stratégiát jellemzi. Mi is ez az öt prioritás? Függetlenség, társadalmi presztízs megőrzése, biztonság, megfelelő életminőség, betegségek kockázatának csökkentése, funkcionális önállóság megőrzése, élethosszig tartó fejlődés, a társadalmi részvétel, a közösségi megbecsültség növelése és az esélyegyenlőség. Az idősügyi nemzeti stratégia elfogadásával elérni kívánt legfontosabb cél a hazai időspolitika irányának hosszú távú meghatározása. Flexibilis és hatékony időspolitika kialakítása szükséges, amely épít a társadalom, valamint a szolgáltató és humán védelmi rendszerek résztvevőire.

Melyek is a legfőbb célkitűzések? Az egészségben eltöltött évek számának növelése, az aktív élet fenntartásának növelése, az időskori jövedelembiztonság megteremtése, a társadalmi integráció erősítése, a különböző szolgáltatások összehangolása, így az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális s a többi szolgáltatások összehangolása az idősödők és idősek szükségleteinek és érdekeinek figyelembevételével, az idősek élethosszig való tanulásának támogatása digitális tananyagok hozzáférhetőségének biztosításával. A társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvétel elősegítése, az idősödési folyamat menedzsmentjének elterjesztése már a fiatal korban, támogatni kell azt, hogy minden egyes ember nagyobb egyéni felelősséggel tudjon hozzájárulni saját méltó időskora megteremtéséhez. Tehát a társadalmi és demográfiai változások hatásaira mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági és szolgáltatói szinten szükséges reagálni. Ezért a stratégia állami, társadalmi, politikai és egyéni szinten határozza meg a fejlesztendő területeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Horizontális célként tűzi ki az idősödéssel kapcsolatos kutatások továbbfejlesztését, a tapasztalatok átadását és beépítését valamennyi szakpolitikába, a fellelhető és működőképes nemzetközi és hazai jó gyakorlatok összegyűjtését, továbbfejlesztését. A stratégia minőségi, szakmapolitikai fejlesztési irányvonalakat határoz meg. Ilyen az idősek ellátását szolgáló szociális és egészségügyi ellátások közötti együttműködés erősítése, alapellátások fejlesztése a lehető legtovábbi otthon maradás támogatása érdekében, kontroll- és minőségügyi szemlélet a szolgáltatásokban, a fokozott jogvédelem és az érdekérvényesítési képesség fejlesztése, internethasználat és online-szolgáltatásokhoz való hozzáférés szélesítése, támogatása.

A 30 év felettiek számára is meghatároz irányelveket, amelyek a stratégia végrehajtását segítik elő, s amelyek a társadalmi kohéziót erősítik. Ilyen például az idősekről alkotott negatív sztereotípiák csökkentése, az öngondoskodási szemlélet ösztönzése, a generációk közötti kapcsolatok és együttműködések fejlesztése, a környezet-, társadalom- és egészségtudatos állami és civil kezdeményezések erősítése. Társadalmi szemléletváltással el kell jutni végre oda, hogy az időskorúak mint erőforrás jelenjenek meg. A stratégia hároméves cselekvési program megalkotását írja elő, ezzel lehetővé teszi, hogy a mindenkori kormány a számára legmegfelelőbb feladatokat határozza meg. Fontos, hogy a következő kormányok is ezekre a szakmai alapokra építsenek, és az általuk fontosabbnak tartott hangsúlyok szerint készítsék el a cselekvési terveket, de a fő iránytól ne térjenek el. Így a stratégia reagálni és alkalmazkodni tud a gazdasági-társadalmi környezethez, táradalom- és gazdaságpolitikához.

Úgy gondolom, a stratégia átfogó jellegű választ nyújt a jelen és a jövő kihívásaira, egy hosszú távú, nagy jelentőségű program. Jó lenne, ha mind az öt parlamenti párt, illetve mind a négy frakció egyhangúlag fogadná el ezt a szakmai javaslatot.

Végül pedig engedjék meg, hogy hadd gratuláljak mindenkinek, aki részt vett ennek a szakmai munkának az előkészítésében.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu