KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ORTT, az Országos Rádió és Televízió Testület a törvényben előírt határidőben benyújtotta a törvénytervezetnek a javaslatát az Országgyűléshez. Ezt a költségvetési bizottságnak az ORTT-albizottsága megtárgyalta, majd egy javaslatot tett arra, hogy a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság milyen törvényjavaslatot nyújtson be az ORTT 2010. évi költségvetésével kapcsolatban.

Hagyományosan, rutinszerűen lényegében háromelemű az ORTT költségvetése. Az egyik magának a testületnek a saját költségvetése, a másik költségvetés, ami lényegében az ORTT-kezelésű, de az ORTT-n kívül eső előirányzatok kezelésére vonatkozik, és végül minden évben, úgy, ahogy azt előírja egyébként a médiatörvény, a Műsorszolgáltatási Alap költségvetését is tárgyalja az Országgyűlés.

Jelentős változás nincs ahhoz képest, ahogy a 2009-es esztendő költségvetési szempontból lezajlott az ORTT-nél, hiszen az ORTT fix összegű költségvetési támogatásának összege a törvényi előírások szerint a televíziókészülékek üzembentartásidíj-bevételének az 1 százaléka, ezt ki lehet egészíteni további 3 százalékkal a Műsorszolgáltatási Alap terhére. Most csak a televíziót nézőknek vagy televíziót üzemeltetőknek csak egy részétől szedünk üzemben tartási díjat, a másik részét, a jelentős részét a költségvetés ezt úgy, ahogy ez már hosszú ideje van, gyakorlatilag megfizeti a fogyasztók helyett vagy átvállalja. Ennek alapján a fix összegű támogatása az ORTT-nek 2010. évre a bizottság javaslata szerint 1,031 milliárd forint.

(14.30)

A Műsorszolgáltatási Alaptól rendkívüli finanszírozásként még 467 millió forintot kap, a működési bevétel előirányzata pedig 3,6 millió forint. Ily módon az ORTT bevételi összege 2010-re 1,5 milliárd forint. Nyilván a törvényjavaslat ezt sokkal precízebben tartalmazza, ezt most nem akarom forint-fillérre elmondani. A kiadási főösszegek értékelésénél azt kell mondani, hogy takarékos kiadási előirányzatokkal számolunk az ORTT költségvetésénél, a kiadási főösszeg 4,1 százalékkal alacsonyabb az előző évi előirányzatnál.

Az ORTT költségvetése döntően személyi juttatásokból, illetve ahhoz kapcsolódó költségvetési befizetésekből áll. Az illetmények tervezésének a kiindulási alapja a 2009. évi átsorolásokkal módosított illetmények 2010. január 1-jei prognosztizált állapotát tükrözi. Itt figyelembe kell venni azt, hogy 2010-ben választások lesznek Magyarországon, és ebből következően a testület tagjainak a változása adott esetben személyekben bekövetkezhet, ezért nyilván erre is figyelemmel kell a személyi juttatásokat beállítani. Természetesen azokkal az adóváltoztatásokkal, amelyeket már az Országgyűlés elfogadott, illetve társadalombiztosítási, illetve egészségügyi hozzájárulás mérséklésének figyelembevételével került meghatározásra az ORTT költségvetése. Miután adott a bevétel, ennek megfelelően ugyanilyen összegű az ORTT kiadása is.

Ami az ORTT költségvetésen kívüli előirányzatait illeti, itt azt kell tudni, hogy technikai szerepet lát el az ORTT e vonatkozásban, ő számlázza ki, szedi be a műsorszolgáltatási, illetve pályázati díjakat, és ő az, aki ezt követően továbbutalja. Tehát lényegében átfut rajta számszerűen 6,8 milliárd forint, tehát az ORTT költségvetésen kívüli előirányzata mind a bevétel, mind a kiadási oldalon ilyen összeget tartalmaz.

Ami pedig a Műsorszolgáltatási Alap bevételeit, illetve kiadásait illeti, az üzemben tartási díj összege a 2009. évi üzemben tartási díj összegével megegyező mértékben került beállításra. Ez már, miután a 2010. évi költségvetés főszámait elfogadtuk, ebből is következik. Az átvállalással nem érintett üzemben tartási díj a 2009. év első felében beszedett díjak arányosításával került meghatározásra, ez - megjegyzem - magasabb egyébként 2010-re, mint 2009-re.

A jogosultsági pályázati eljárások pályázati díját az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája számította, a támogatási pályázati eljárások pályázati díjai a 2010. évben pályáztatni tervezett összegek 2 százalékát teszik ki. A költségvetés még tartalmaz egyéb kötbér, kártérítés, egyéb bevételeket, önkéntes befizetéseket, ily módon a Műsorszolgáltatási Alap bevétele 31,33 milliárd forint. A pontos összeget itt is a benyújtott javaslat tartalmazza.

A kiadásoknál értelemszerűen a továbbutalandó üzemben tartási díj a várható bevétel médiatörvény szerint felosztott hányada - ez egyszerű matematika. A médiatörvény által előírt felosztási szabályok alapján a 2010. évi költségvetés bevételi előirányzata 2,3 milliárd forinttal marad el a kiadási előirányzattól, amelyet a törvényjavaslat a pályázati keretek terhére javasol kiegyenlíteni. Tehát miután egyensúlyban kell lennie a Műsorszolgáltatási Alapnak, ezért mindenképpen törekedni kellett arra, hogy ezt megteremtsük. Ez pedig azzal jár, hogy kisebb pályázati lehetőségekre teremt lehetőséget 2010-ben a Műsorszolgáltatási Alap költségvetése.

A továbbutalandó műsorszolgáltatási díjak összege a forrásul szolgáló bevételek szintén médiatörvény szerinti hányada, ez a legnagyobb tétel, és nyilván a költségvetés tartalmazza a pályázatok bírálatának költségét, szerzői jogdíjakat, az ORTT-t terhelő, a műsorszolgáltatók által be nem fizetett általános forgalmi adót, és ahogy arra utaltam az ORTT költségvetésénél, az ORTT-nek a rendkívüli finanszírozását is.

Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság képviselőjeként a kulturális bizottságban már előterjesztettem ezt a javaslatot, ott a bizottság ezt támogatta. Arra kérem a Házat, hogy a vita után támogassák a költségvetési bizottság által benyújtott javaslatot annak érdekében, hogy az ORTT kiszámítható és a működést minden körülmények között garantáló 2010. évi költségvetéssel rendelkezzen.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu