DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az új polgári törvénykönyv elfogadásával a magyar polgári jog megújítását szolgáló munka még nem fejeződött be. Mivel a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez hasonlóan az új Ptk. sem tartalmazza a hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket, erről a hagyományoknak megfelelően a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló jogszabály, az úgynevezett Ptké. gondoskodik. A Ptké. tartalmazza a polgári törvénykönyv hatálybalépésének megállapításán kívül a Ptk. alkalmazásához elengedhetetlen végrehajtási rendelkezéseket, a Ptk.-hoz kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására irányuló felhatalmazó rendelkezéseket, a korábbi és az új szabályok közötti érdemi eltérés esetén szükséges átmeneti rendelkezéseket, a kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint a zárórendelkezéseket.

A hatályos és az új Ptk. megegyezik abban, hogy a hatálybalépésüket külön törvény tartalmazza. A Ptk.-hoz kapcsolódó törvénymódosítások nélkül ugyanis nem lehet hatálybalépési időpontot meghatározni, hiszen a Ptk. és a tartalmából eredően szükséges törvénymódosítások, végrehajtási rendelkezések együtt képezik azt a szabályegyüttest, amelynek elkészülte előfeltétele a hatálybalépési időpont kijelölésének. Ezért az új Ptk. hatálybalépésének időpontját a végrehajtásáról szóló jelen törvényjavaslat, a Ptké. tartalmazza.

Az említett előfeltétel mellett a következő körülmények mérlegelése játszott szerepet a Ptk. hatálybalépésére vonatkozó javaslat kialakításában. Az új Ptk. természetes módon a polgári jog hagyományos intézményrendszerén építkezik, és tartalmazza mindazokat a jól bevált szabályokat, amelyek a jelenleg hatályos Ptk. szabályrendszerében is megtalálhatók. Ez a hatályos polgári jogi szabályokat megőrző tartalom különösen tetten érhető a jogi személyekre, az egyes szerződésekre és az öröklési jogra vonatkozó rendelkezésekben. De idetartoznak a családi jogi rendelkezések is, amelyek jelenleg ugyan külön kódexben, de az új Ptk.-tól alapvetően nem eltérő tartalommal szerepelnek.

Ezek a tények amellett szólnak, hogy az új Ptk. hatálybalépéséhez, rendelkezései jó részének hatálybalépéséhez néhány hónapos felkészülési idő elegendő. Ezt erősíti az a körülmény is, hogy az új Ptk.-ban helyet kapó új rendelkezések egy része sem új abban az értelemben, hogy az új Ptk. a bírói jogalkalmazásban már hosszú idő óta követett bevált megoldásokat, illetve a gyakorlatban már régen alkalmazott szerződéstípusokat - például lízing, faktoring - emelte törvényi erőre.

Az új Ptk. ugyanakkor a versenyképesség erősítésének jegyében számos egyéb olyan új jogintézményt, szabályt - például bizalmi vagyonkezelő, szerződésátruházás, a tulajdonjog tárgyának bővülése - vezet be, illetve módosít, amelyeknél felmerülhet a hosszabb felkészülési időt lehetővé tevő későbbi hatálybalépés. E körben három körülményt kellett mérlegelni a hatálybalépés megállapítására vonatkozó javaslatnál. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az új vagy megváltozott rendelkezések a bíróságok, az ügyészségek, az ügyvédek, a közjegyzők és minden érdeklődő számára az előkészítés időszakában folyamatosan követhetők voltak az Országgyűlés és az igazságügyi tárca honlapján, ezért a fő szabály szerinti hatálybalépésig hátralévő néhány hónapos felkészülési idő elégséges a még hiányzó ismeretek megszerzésére. Az állampolgárokat mint jogalkalmazókat alapvetően érintő jogintézményeknél a jogbővítő hatású rendelkezések minél előbbi hatálybalépése indokolt.

Az új Ptk. szabályozásának egyik alapvető célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogi pozíciójának javítása. E cél érdekében például az új Ptk. a cselekvőképesség tekintetében átfogó reformot irányoz elő, a nagykorú személyeknél a cselekvőképtelenség kategóriájának megszüntetésével általánossá teszi a cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozását, továbbá a fogyasztók tekintetében az általános szerződési feltételek szabályozását kiegészítette, a fogyasztói szerződés új fogalmának meghatározása mellett az alkalmazásának szabályait meghatározott relációban kiterjesztette.

Az állampolgárok érdeke amellett szól, hogy e rendelkezések minél előbb hatályba lépjenek. Az más kérdés, hogy például a cselekvőképességi szabályok tekintetében hosszabb átmeneti időszakra kell felkészülni. Ez azonban már nem érinti azt a tényt, hogy a Ptk. hatálybalépésétől kezdődően nagykorú személy nem helyezhető cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, és a korábban cselekvőképtelenné nyilvánított személyek a hatálybalépéssel átmeneti időre, a felülvizsgálatukig általános érvényű korlátozó gondnokság alá kerülnek.

A hatálybalépés későbbi időpontban való megállapítása az állampolgárokat érintő, de nem kizárólag jogbővítő hatású szabályozásnál indokolt. Idetartoznak jellemzően a gazdasági forgalomban tömegesen előforduló biztosítási szerződések szabályai, amelyeknél a fogyasztói, igénybevevői kör és a szolgáltatást nyújtó felkészülés egyaránt szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! A hatálybalépés szempontjából külön megítélést igényelnek a Ptk. szerinti nyilvántartásokra vonatkozó szabályok. Itt alapvetően a jogi kényszerre és a nyilvántartás kialakíthatóságára vonatkozó szempontokat kellett megvizsgálni.

(10.20)

A nagykorú személy döntéshozatalát elősegítő jogintézmények körében a nyilvántartás kialakítása és működtetése nem halasztható későbbi időpontra. A kapcsolódó szabályokkal egyidejű, vagyis a főszabály szerinti hatálybalépés szükséges. Ugyanez vonatkozik az alapítványok nyilvántartásba vételére is azzal, hogy a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése, valamint az elektronikus adatszolgáltatás a megvalósítás időigényessége miatt csak későbbi hatálybalépéssel valósítható meg.

A felkészülés időigényessége indokolja a házassági vagyonjogi szerződés, továbbá az általános meghatalmazás elektronikus nyilvántartására vonatkozó rendelkezések későbbi hatálybalépését, azonban ezek tekintetében a Ptk.-beli szabályozás nem teszi szükségessé a nyilvántartás korábbi létrehozását. A zálogjogi nyilvántartás tekintetében ehhez a szemponthoz járul még az is, hogy nem lenne célszerű a 2009 szeptemberében megújuló szabályok rövid időn belül történő újabb módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! Az új Ptké. szerkezete, felépítése a használat megkönnyítése érdekében továbblép a hatályos Ptké.-n. A hatályos Ptké. a Ptk. alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések, illetve az átmeneti rendelkezések tekintetében követte a Ptk. szerkezetét. Az új Ptké., a Ptk. könyvenkénti felosztásban, a könyveken belül pedig a paragrafusok sorrendjében az egyes nagy, tematikus egységek szerint tartalmazza egymást követően az adott egységre vonatkozó végrehajtási, a felhatalmazó, az átmeneti és a módosító rendelkezéseket. Ez a szerkezet jelentősen megkönnyíti a polgári törvénykönyv alkalmazását nemcsak a szakemberek, hanem a laikus állampolgárok számára is. Egyszerűen azonosíthatóvá teszi ugyanis a Ptké. adott rendelkezésével érintett Ptk.-helyeket.

Az egyes könyvek a Ptké. második részében külön-külön cím alatt jelennek meg. Egy címen belül az adott könyv paragrafusszámmal és összefoglaló elnevezéssel meghatározott nagy tematikus egységeihez kapcsolódó rendelkezések találhatók a végrehajtási, felhatalmazó, átmeneti, módosító rendelkezések sorrendjében. A módosító rendelkezések élén a tételes módosítások állnak, ezt követik a kétharmados, majd az egyszerű többséget igénylő szövegcserés módosítások.

A Ptk. első könyve, illetve azon egységek, amelyek végrehajtási, felhatalmazó, átmeneti, illetve módosító szabályok megalkotását nem teszik szükségessé, nem szerepelnek a Ptké. második részében. Ezek elsősorban alapelveket rögzítő szabályok, illetve olyan egységek, amelyek a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit változatlanul veszik át. Ugyancsak nem feltétlenül szerepel minden egységen belül végrehajtási, felhatalmazó, átmeneti, illetve módosító rendelkezés, csak amennyiben a Ptk. vonatkozó részéhez ilyen kapcsolódik.

A Ptk. végrehajtásához szükséges részletes szabályok, amelyek nem teszik szükségessé külön jogszabály megalkotását, a Ptké.-n belül kerültek elhelyezésre a végrehajtási rendelkezések között. Az olyan, a Ptk. végrehajtását szolgáló szabályok megalkotására, amelyek túllépnék a Ptké. kereteit, a felhatalmazó rendelkezések alapján kerülhet sor. Ezen felhatalmazó rendelkezések egy részét már a hatályos Ptké., illetve Ptké. novella is tartalmazta, amely jogszabályok hatályon kívül helyezése elengedhetetlenné teszi a továbbiakban is szükséges felhatalmazó rendelkezések átemelését. Egyes, jelenleg hiányzó felhatalmazó rendelkezések pótlására is a Ptké. keretein belül kerül sor, illetve az új Ptk. is igényel néhány további végrehajtási jogszabályt.

A korábban hatályos és az új szabályozás közötti eltérések - csakúgy, mint a jelenleg hatályos Ptké.-ben - átmeneti rendelkezések megalkotását teszik szükségessé, az új rendelkezésekre történő problémamentes áttérés érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A Ptk. cselekvőképességi reformja a fogyatékkal élő emberek tömegeinek életében hoz pozitív változást. Ezért indokolt, hogy ennek előnyeiből a Ptk. hatálybalépését követően azonnal minden érintett részesüljön. Ennek érdekében a Ptké. átmeneti rendelkezései a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg megszüntetik a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek kategóriáját. A korábban cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állókra a kötelező felülvizsgálat megtörténtéig a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A korlátozás általános jellegű, vagyis ügycsoportok nem kerülnek megállapításra, minden ügycsoportban a gondnok beleegyezése vagy jóváhagyása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez.

Ugyancsak rendezi a Ptké. a cselekvőképteleneknek a Ptk. hatálybalépése előtt tett függő jognyilatkozatait, a Ptk. hatálybalépését megelőzően a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt benyújtott keresetlevelet, illetve a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezési eljárások sorsát.

Kiemelkedő jelentőségű a Ptk. ötödik könyvének élén álló, az egész könyvre vonatkozó átmeneti szabály, amely szerint a Ptk. rendelkezéseit csak a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni. Ez a szabály ugyanúgy vonatkozik a szerződésekre, mint az egyéb módon létrejött kötelmekre. A rendelkezés kiindulópontja, hogy a felek, akik a jogviszony létrejöttekor meglevő jogszabályi környezet ismeretében jártak el, annak következményeivel számoltak, a jogszabályok változása miatt ne kerülhessenek egy általuk előre nem látott, szélsőséges esetben, általuk egyáltalán nem is kívánt helyzetbe.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyv a magyar jog egyik sarokköve, amelynek rendelkezései, jogintézményei át- meg átszövik a teljes jogrendszert, így változása számos egyéb jogszabály módosítását vonja maga után. Ezt a feladatot oldják meg a Ptké.-ben elhelyezett módosító rendelkezések azzal, hogy a Ptké. csak olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek módosításait tartalmazza, amelyeket az adott jogszabály előkészítéséért felelős tárca nem nyújtott be törvénycsomag vagy külön törvény formájában. Az új Ptk. a polgári perrendtartás átfogó módosítását követeli meg, különösen a cselekvőképességi reform kapcsán, ideértve a támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozat jogintézményének bevezetését.

Ugyancsak módosítani szükséges a polgári perrendtartást a személyhez fűződő jogok érvényesítése, a házasságnak az egyik házastárs nemének megváltoztatása miatti megszűnése, az örökbe fogadott gyermek vérségi származásának megismeréséhez fűződő jog érvényesítése, a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos változások, a jegyzői eljárást követő birtokper, az általános meghatalmazás szabályozásának reformja, illetve a fogalmi változások kapcsán.

A cselekvőképességi reform számos egyéb jogszabályt is érint. Ezek jelentős csoportját képezik az egyes hivatások, tisztségek betöltéséhez a cselekvőképességgel összefüggő feltételt megállapító törvények, amelyek módosítása elkerülhetetlen. Az új Ptk. a korábbi szabályozással ellentétben nem tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint a köztestületekre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ezért a jogi személyek általános szabálya kapcsán a kamarai törvények is módosításra kerültek.

Ugyancsak több jogszabály módosítása vált szükségessé a személyhez fűződő jogok szabályozásának megújításával összefüggésben.

(10.30)

Mivel a szerzői jog és iparjogvédelem kapcsán az új Ptk. szakít a hézagmentes oltalom elvével, a vonatkozó törvényeknek a továbbiakban rendezniük kell a Ptk.-hoz fűződő viszonyukat.

A családjog terén a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartása és a kötelező közvetítői eljárás bevezetése, a dologi jog kapcsán az elővásárlási jog, az elidegenítési és terhelési tilalom, az óvadék intézményének megszűnése, valamint a zálogjogosulti bizományos jogintézményének bevezetése követel jelentősebb jogszabály-változtatást.

A Ptk. kötelmi jogi szabályai elsősorban a közjegyzői bizalmi őrzés, illetve ügyvédi letét útján történő teljesítés lehetőségének bevezetése, az általános meghatalmazásra vonatkozó szabályozás reformja, a jogszavatosságra vonatkozó önálló rendelkezések megalkotása, valamint a szerződésen kívüli károkozás szabályainak változásai kapcsán tesznek szükségessé törvénymódosítást.

Az új Ptk. néhány, a jogrendszerben általánosan hivatkozott fogalma eltér a korábban használt fogalomtól, ami ugyancsak számos törvény módosítását vonja maga után, akár csak a Ptké.-vel hatályon kívül helyezendő jogszabályokra, illetve azok konkrét jogszabályhelyeire történő hivatkozások.

Hölgyeim és Uraim! Az eddig elmondottak alapján remélem, sikerült érzékeltetnem, milyen jelentőséggel bír a törvényjavaslat a már elfogadott Ptk. alkalmazása szempontjából, és itt nemcsak a hatálybalépés megállapítására gondolok. Számos törvény módosítása szükséges a polgári jog modernizációja kapcsán a jogrendszer, a jogszabályok korábbinál nagyobb összhangja érdekében.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu