RÁBA LÁSZLÓ, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság ajánlása egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a vízuminformációs rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság a törvényjavaslatot 2009. november 23-ai ülésén megtárgyalta, és egyhangú döntésével általános vitára alkalmasnak találta.

A honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása szükséges az Európai Unió vízuminformációs rendszerének magyarországi alkalmazásához. Az amszterdami szerződés az Unió egyik fő célkitűzéseként fogalmazta meg a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtését. A vízuminformációs rendszer kialakítása e célkitűzés megvalósítása érdekében tett alapvető fontosságú kezdeményezés. A vízuminformációs rendszer a vízumkérelmekkel kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítésével javítani fogja a közös vízumpolitika végrehajtását, a csalás elleni küzdelmet, és fokozza a külső határátkelőhelyeken, illetve a tagállamok területén végzett ellenőrzések hatékonyságát.

A bűnüldözés szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a tagállami hatóságok az Unió jogi aktusaiban meghatározott súlyos bűncselekmények üldözése érdekében hozzáférhetnek a rendszerben tárolt adatokhoz.

(9.50)

A törvényjavaslat egyhangú támogatása világosan jelzi, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság fontosnak tartja az Európai Unió tagállamai között kibontakozó fokozott bűnügyi együttműködést. E fokozott együttműködés révén előzhető meg, hogy a belső határok megszűnése az egységes belső piac működésének javítása és az uniós polgárok szabadságainak kiszélesítése mellett a bűnözők helyzetét is megkönnyítse.

A bizottsági vitában a Magyar Helsinki Bizottság felvetésére lényegében egy kérdés nyílt ki. A törvényjavaslat szerint a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességéből a kérelmező tartózkodási helye szerinti megyei bíróságok illetékességébe kerülne át a menedékjogi eljárások lefolytatása. A Helsinki Bizottság véleménye szerint ez a jogszabály-módosítás nemhogy javítja, hanem csökkenti a hatékonyságot, tekintettel arra, hogy a megyei bíróságok nem rendelkeznek menedékjogi eljárások lefolytatásához szükséges infrastrukturális háttérrel és szakmai tapasztalattal.

Az előterjesztő képviseletében dr. Turi András szakállamtitkár a bizottsági ülésen kifejtette, hogy az illetékességi szabályok megváltoztatása a Fővárosi Bíróság leterheltségének csökkentése érdekében szükséges. A Fővárosi Bíróság az előírt 60 napos határidőn belül nem tud megbirkózni az évi több mint ezer üggyel. Az eljárások elhúzódása miatt a menekültek helyzete az elvárhatónál jóval lassabban rendeződik. Az új szabályozás bevezetésével együtt járó nehézségek mérséklése érdekében a kormány megtette a szükséges intézkedéseket. A menedékjogi ügyek lefolytatását segítő infrastruktúra a megyei bíróságok rendelkezésére fog állni, és a Bíróképző Akadémia megindítja a menekültügyi közigazgatási bírók képzését. A honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint ezt a kérdést a parlamenti vita során körbe kell járni, azonban ez nem érinti a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Mindezek alapján a honvédelmi és rendészeti bizottság nevében a törvényjavaslatot általános vitára ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu