FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind szülőként, mind pedig gyakorló pedagógusként éreztem késztetést, hogy szóra emelkedjek ebben a nagyon fontos kérdésben.

A magyar oktatási és a magyar családpolitikai rendszer is hatalmas válságot él át, hála a mellettünk helyet foglaló szocialista frakciónak; az ő elmúlt nyolcéves tevékenységük rányomta a bélyegét arra, hogy ma a gyerekek számára semmilyen motiváció nincs, nem éreznek késztetést arra, hogy iskolába járjanak. Hiszen az iskolába járásnak pont az lenne a célja, hogy lássák a fényt az alagút végén, hogy a tanultak, az elsajátított ismeretek alapján végzettséget szerezzenek, ezzel a végzettséggel pedig érvényesülni tudjanak a magyar társadalomban. Ezt vette el tőlük ez az elmúlt nyolc év, és ezen kell nekünk változtatni.

A szülők felelőssége vitathatatlan, de megfontolásra ajánlanám azt is, hogy csökkentsük talán a tankötelezettség felső korhatárát, hiszen egyre több olyan tanulóval találkozni, akik azt várják, hogy mikor töltik már be a 18. életévüket. Illetve megfontolandó az is, hogy esetleg a cigányság soraiból kikerülő pedagógusok talán alkalmasabbak a gyermekekkel való foglalkozásra, hiszen a tények sajnos azt mutatják, hogy az ő soraikból kerülnek ki többségében az iskolakerülők.

Mindenképpen fontosnak tartanám, hogy szigorítsunk ezen a törvényjavaslaton (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de mindenképpen biztatónak tartom a jövőre nézve, mintegy az első lépések egyikének...

Forrás: parlament.hu