DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek az interpellációjának azzal a részével, ami a sportegyesületek és a sportszövetségek kétségkívül nehéz pénzügyi helyzetével foglalkozik. A szocialista kormányok évről évre egyre csökkenő támogatása már eleve kritikus helyzetet teremtett a magyar sportban. Különösen drámaivá vált a helyzet, amikor a Gyurcsány-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következtében kialakuló gazdasági, pénzügyi válság miatt jelentősen csökkentek a szponzorációs támogatások is.

A sportszövetségeknek nyújtott állami támogatás mértéke, visszatekintve 2002-ig, lényegében nem változott. 2002-ben másfél milliárd forint volt, az idei évben pedig 1,6 milliárd forint. Az állami támogatás mértéke csupán az athéni olimpiára, illetve a pekingi olimpiára való felkészülés éveiben nőtt meg.

Az egyesületi támogatások tekintetében még rosszabb a helyzet, összességében tehát azt mondhatom, hogy a sportszövetségeknek és a sportegyesületeknek juttatott állami támogatás mértéke 2002 óta nem változott. Az előző kormány egyáltalán nem vette figyelembe az elmúlt nyolc év inflációs hatásait, valamint a versenysportban végbement változásokat, a kvalifikációs versenyek növekvő költségeit. Azt tudom ígérni, hogy mindenképpen változtatni fogunk az elmúlt nyolc év gyakorlatán. A Magyar Olimpiai Bizottság és a sportági szövetségek, valamint a sportegyesületek érdekeit figyelembe vevő, kiszámítható sportfinanszírozási rendszer kialakításán dolgozunk.

Ami az országos sportági szövetségek, szakszövetségek, illetve sportegyesületek elnökeinek megválasztására vonatkozó kritikáját illeti, abban nem érzem illetékesnek magamat. Ezek a civil szervezetek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján végzik tevékenységüket, sportpolitikáért felelős miniszterként nincs beavatkozási lehetőségem működésükbe.

Az ön által megnevezett személyek valóban volt vagy jelenleg is aktív politikusok, országgyűlési, illetve európai uniós képviselők. Felhívom a figyelmét azonban arra, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény III. fejezete tartalmazza az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. §-a pedig az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségi szabályait. Azonban sem ezekben, sem a sportról szóló 2004. évi I. törvényben sportegyesületi vagy sportszövetségi elnökké választásukra vonatkozó tilalom nem szerepel.

Természetesen önnek országgyűlési képviselőként joga van az idézett törvények módosítását kezdeményezni, amennyiben nem ért egyet ezzel a szabályozással. Az én értékítéletem szerint azonban egy hazai sportszövetség vagy egyesület elnökének lenni nem pozícióhalmozás, hanem megtiszteltetés, kihívás és feladat bárki számára, legyen az politikus vagy nem.

Végül hadd osszak meg önnel egy bárki számára elérhető információt: az ön egyik frakciótársa 1991 és 1997 között a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. 1991-től a mai napig elnöke a Magyar Technikai Tömegsportok Országos Szövetségének, és 2001 óta tagja a Magyar Szabadidő Sportszövetség elnökségének is. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) Én csak remélni tudom, hogy ön nem ítéli el ezért frakciótársát, mert szerepet vállal a hazai civil sportélet irányításában.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(15.50)

Forrás: parlament.hu