DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem lesz 15 perc. A 24. § (5) bekezdése hatályos rendelkezés-e, vagy sem? Szerintem, most is azt mondom: nem. Ha a kormánykoalíció ezt az álláspontot magáévá teszi, akkor azt is megteheti - megtehetné -, hogy tekintettel az itteni többszörös alkotmánymódosításokra, egységes szerkezetben úgy teszi közzé az alkotmányt, hogy a 24. § (5) bekezdését egyszerűen nem jelenteti meg, kiveszi az alkotmányból. Nyugodtan megtehetné, annál is inkább, mert a 24. § (5) bekezdése az általam most elmondottak fordítottjaként került vissza az alkotmányba. Tehát aki előveszi az alkotmány 1998 után megjelenő változatait, hiába keresi hosszú évekig a 24. § (5) bekezdését, nem fogja megtalálni. Helyette azt a megjegyzést találja, hogy hatályon kívül került.

Azoknak a képviselőknek, akik most hivatkoznak a 24. § (5) bekezdésére, azt meg kellene magyarázniuk, hogyan került ez vissza az alkotmányba. Véleményem szerint önkényesen és jogszabály-, ha úgy tetszik, alkotmánysértő módon került vissza. Megtehetné tehát a kormánykoalíció, hogy a Magyar Közlönyben az alkotmány szövegének ismételt közreadásával egyszerűen kivenné ezt. Mint ahogy megtehetné azt is, hogy törölné azt a passzust az alkotmányból, ami most csodálatos módon a tanácsrendszert mint élő valamit jelentette meg az alkotmányban a múlt év október 23-án. Megítélésem szerint az is egy hasonlóan elfogadhatatlan eljárás eredménye volt.

A kormánykoalíció azonban nem ezt teszi, hanem a kormánykoalíció azt mondja, hogy úgy öntsünk ebben a kérdésben tiszta vizet a pohárba, hogy hozzunk kétharmados döntést ennek a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezéséről. Ez a kétharmados döntés megfelel annak az alkotmányozó akaratnak, amivel ez a szabály 1995-ben az alkotmányba belekerült. Amit most a koalíció tenni kíván kétharmados szavazatával, az nem más, mint az eredeti alkotmányozó akarat végrehajtása és tiszteletben tartása.

Egyébként még annyit engedjenek meg, ha már ilyen jogi kérdésekbe belebocsátkozunk, hogy tessenek végiggondolni egy gondolatkísérlet erejéig - feltéve, de el nem fogadva -, mondjuk, hogy a 24. § (5) bekezdése hatályos. Ez azt mondja, hogy az alkotmány módosítására vagy új alkotmány megalkotására vonatkozó házszabályi rendelkezéseket négyötöddel lehet módosítani, és a Házszabályban nem fogjuk megtalálni azokat a rendelkezéseket, amelyek az új alkotmány megalkotására vonatkoznak. Valaki akkor adjon arra választ, hogy ez a rendelkezés mire vonatkozik. Mert ha ma már nincs külön speciális rendelkezés egy új alkotmány megalkotására, akkor az alkotmány megalkotására az egész Házszabály vonatkozik, ugyebár. És akkor teszem fel a kérdést: valaki válaszolja már meg, hogy a Házszabályt kétharmaddal lehet-e módosítani, vagy csak négyötöddel? Egy kis jogászi feladvány a vitában.

Végezetül Gyüre Csaba képviselő úr hozzászólására: nem volt ez olyan nagy gesztus, képviselő úr, annak idején. Bár kétségtelen, az ön által felolvasott indokolási szöveg ezt mutatja. Tudniillik, amikor ezt az engedményt az akkori MSZP-SZDSZ-es kormánykoalíció számunkra, akik akkor ellenzékben voltunk, és más ellenzéki pártok számára megadta, akkor úgy ítéltem meg, és több megfigyelő is úgy ítélte meg, hogy ennek az oka az, hogy a készülődő Bokros-csomag hangulatában a kormánykoalíció nem kívánt velünk szemben konfliktust vállalni. Sőt, az alkotmányozással kapcsolatos vita elhúzódásának a tapasztalataiból adódóan más szempont is megmagyarázza azt ma már számomra - és mások számára is -, hogy miért fogadta el az akkori kormánykoalíció ezt a szabályt, miért tette "ezt az engedményt, ezt a gesztust" az akkori ellenzéknek.

Kérem szépen, azért, mert az alapvető alkotmányozási kérdésekben a törésvonal nem a kormány és nem az ellenzéki oldal között húzódott. Mind a köztársaságielnök-választás, mind a kétkamarás parlament kérdése, mind pedig a szociális jogok alkotmányjogi kezelésében szögesen eltért egymástól az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Ha nincs ez a négyötödös szabály, nincs az a speciális alkotmányozási szabály, amely hat pártból öt párt egyetértéséhez kötötte az új alkotmány korábbitól eltérő szabályainak a kialakítását, akkor ez az MSZP-SZDSZ-es nézetütközés világosan megismerhetővé lett volna. A kormánykoalíciónak tehát szerintem érdeke fűződött ahhoz, hogy ezzel a szabállyal a nyilvánosság előtt - hogy így mondjam - elleplezze azokat az ellentéteket, amelyek szerintem nagyon jelentős mértékben közrehatottak abban, hogy végül is az 1994-98-as alkotmányozó folyamat nem eredményezett új alkotmányt.

És azért még egy dolog, tisztelt képviselőtársaim, még egy dolog, ami világosan rámutat arra, hogy mennyire nem gesztusról volt szó. Akkor, amikor már látszott, hogy megnehezedett egy új alkotmány megalkotásának a szabálya, illetve, hogy az új alkotmány kialakításában olyan koalíciós megoldások, amiben viszont a koalíciós pártok egyetértettek, nem fognak érvényesülni, akkor az MSZP-SZDSZ-es többség félretette ezt a megállapodást; pontosabban a megállapodás politikai részét, ami úgy szólt, hogy a kormánykoalíció alkotmányozási moratóriumot fogadott el, és ezt a politikai megállapodást felrúgva, az ellenzék tiltakozása ellenére végrehajtott egy nagyon jelentős alkotmánymódosítást, ami egyrészről a bírói hatalmi ágat, másrészről a népszavazás intézményét alapvetően érintette, és egyáltalában nem voltak ott tekintettel arra, hogy az ellenzék is bevonásra kerüljön az alkotmányozás folyamatába.

Tehát mindezek a dolgok hozzátartoznak ahhoz a történethez, ami ennek a négyötödös szabálynak a keletkezésének, illetőleg sorsának a megértéséhez feltétlenül hozzátartoznak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu