DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a tavaly elfogadott új polgári törvénykönyvvel kapcsolatban kimondaná annak hatályba nem lépését, valamint megőrizné, illetve visszaállítaná azokat a régi jogintézményeket - így például a cselekvőképességet kizáró gondnokságot -, amelyek helyett az előző kormány és az előző Országgyűlés korszerűbb jogi szabályozást vezetett be.

Az új polgári törvénykönyv tavalyi megszületésének körülményeit illetően pár dolgot újra szükséges tényszerűen tisztázni az Országgyűlés és így egyben az ország nyilvánossága előtt is. Az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg. A koncepció tervezetének előkészítése 1998-ban a Horn-kormány határozata alapján került megindításra, majd ez folytatódott az Orbán-kormány idején is. A szakértői munkacsoportot, az általa előkészített szabályozási koncepciót már a Medgyessy-kormány fogadta el 2003 januárjában, amelyek alapján megkezdődhetett a normaszöveg kidolgozása.

A széles körű, tematikus egyeztetések a nyilvános vitára bocsátott normaszövegek tervezetének lehetőséget adta arra, hogy mind a szakmai szervezetek, mind a civil szervezetek kifejthessék véleményüket, javaslatot tegyenek a szabályozás tartalmára. Éppen a társadalmi konszenzus megteremtése, a meglévő és egyben méltányolható érdekkülönbségek összebékítése érdekében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium folytatta 2007-től az egyeztetéseket, amely új szakaszt jelentett a normaszöveg-tervezet előkészítésében.

Az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatról két szakmai konferenciát is rendezett a tárca 2008 novemberében és 2009 januárjában. Az új polgári jogi kodifikációs bizottság legtöbb tagja nemcsak a konferenciánkon való aktív részvételével, hanem a törvény-előkészítőkkel folytatott szakmai konzultációkkal is segítette, hogy a törvénykönyv elkészítésének ezen szakasza is eredményes legyen. Több egyeztetésre került sor neves polgári jogászokkal, többek között Lábady Tamással, Petrik Ferenccel, Sárközy Tamással, Weiss Emíliával vagy Zlinszky Jánossal.

A jogalkotás előkészítő folyamatában a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma is kifejtette az álláspontját, amelynek eredményeként lényegében nem maradtak fenn kifogások az általuk elsősorban véleményezett kötelmi jogi résszel kapcsolatban.

A törvényjavaslat és az elfogadott módosító, illetve bizottsági módosító javaslatok szövegét ellenőrizte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, szakvéleményük alapján került véglegesítésre 2009-ben a zárószavazásra bocsátandó normaszöveg.

Tisztelt Ház! Az elmondottakból is látható, hogy a törvény előkészítése nagyfokú szakmai gondossággal zajlott. A kodifikációs bizottság megbízatása kétszeri meghosszabbítását követően 2007. június 30-án megszűnt, értékes munkájuk nyomát magán hordozza az új Ptk. Azonban a modern parlamentáris demokráciában a jogalkotási folyamat elsődleges kezdeményezője szükségképpen a kormány, így kellett ennek történnie a Ptk. esetében is, hiszen a legfelkészültebb tagokból álló szakmai bizottságok sem vállalhatják át a kormány alkotmányos törvénykezdeményezési jogát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a mintegy 1200 paragrafusnyi, igen tág szabályozási kört felölelő normaszövegből néhány fontosabb rendelkezést kiemeljek, érzékeltetve azt a veszteséget, amelyet az új Ptk. annullálása jelent.

(10.00)

Az új Ptk. nyomán megszűnne a végleges, teljes és általános hatályú cselekvőképességi korlátozás. Az előzetes jognyilatkozat, valamint a támogatott döntéshozatal új lehetőséget biztosít a személy méltóságának megőrzésére, a valós érdekének és akaratának kifejezésére.

Az új Ptk. bevezetné a sérelemdíjat mint személyhez fűződő jogok megsértése kompenzációját. Az új Ptk. a házassági vagyonjog, az élettársi jogviszony, valamint a szülő-gyermek kapcsolat újraszabályozásában lényeges változásokat hozna a világ jogfejlődésére, a társadalmi viszonyok változására is tekintettel.

A törvénykönyv biztosítaná az elévülési határidők egységesítését, a méltánytalanul rövid elévülési határidők növelésével. A kódex fokozott védelmet adna a fogyasztók számára, mérsékelné kiszolgáltatottságukat. Új jogintézményként bevezetésre kerülne a bizalmi vagyonkezelő, a végrendeleti végrehajtó, illetve a hagyatéki gondnok intézménye. Javítaná a jogbiztonságot a nagy számban létrehozott szerződésfajták, így egyebek mellett a lízing- vagy a faktoringszerződés nevesítése és szabályozása is.

Fontos, hogy megjelenik a rendelkezések között a környezeti károkért való felelősség, de az is, hogy újra alkalmazható lenne a régi magánjogban alkalmazott teljesítésátvállalás vagy a tartozáselvállalás lehetősége. Az európai tendenciáknak és a vagyoni viszonyok átalakulásának megfelelően a házastárs és a szülők öröklési jogi státusa is megváltozna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly az előző Országgyűlés közel húsz órán át vitatkozott az új polgári törvénykönyvről szóló javaslatról. Lefolytatták a képviselők az értékalapú vitát a jegyességről, a házastársi hűségről, a bejegyzett élettársi kapcsolatban összefüggő kérdésekről, de szóba került a teljes alávetettséget és kiszolgáltatottságot a mai világunkba visszacsempészni próbáló cselédszerződés, mint egyfajta értéket megtestesítő Fidesz-KDNP-javaslat is.

Világossá vált, hogy ezekben a témákban nem várható egyetértés a parlamenti patkó két oldala között. A kompromisszumkészség hiányával azonban nem lehetett vádolni az akkori kormányt, sem az MSZP akkori frakcióját. A szakmai konferenciákon, a parlamenti vitákban is arra törekedtünk, hogy egy korszerű, a jogbiztonságot szolgáló Ptk. megalkotásához járuljunk hozzá. A módosító javaslatokról való szavazás kapcsán számos akkori ellenzéki indítványt, például Rétvári Bence államtitkár úr indítványainak tömegét fogadta el az akkori kormány és az akkori frakció.

Hogy ennek ellenére a jelenlegi kormányoldal most félredobná a Ptk.-t, az szerintem felelőtlenség. Mindenáron való ellenkezést jelent. Meggyőződésünk, hogy a magyar polgárjogot ennél nagyobb veszteség fogja most érni. Ezt nemcsak mi, szocialisták gondoljuk így, hanem így gondolja számos civil szervezet, az új Ptk. hatálybalépése mellett kardoskodók, még akik az Alkotmánybíróságnál is eljártak.

Tisztelt Ház! Az MSZP-s képviselők az elmúlt héten benyújtottak egy olyan törvényjavaslatot, amely az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseire is figyelemmel az új Ptk. hatálybalépésének egységes időpontjaként 2012. január 1-jét jelöli meg. Kérjük az Országgyűlést, hogy fontolja meg a magánjogi kódex létjogosultságát, hozzon felelős döntést ebben az ügyben, tekintettel a jogkereső közönség, a fogyatékkal élő állampolgárok, az egyéb érdek-képviseleti, vállalkozói és szakmai civil szervezetek támogató álláspontjára is.

Összegzésként azt gondoljuk, hogy egy 1200 paragrafusból álló törvényt csupán presztízsokokból nem lehet kidobni, az pedig okot nem szolgáltathat erre, hogy az akkori ellenzék, a mai kormánypártok az 1200 paragrafusból néhányat, kevesebb mint 10-et vitattak.

Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Lamperth Mónika tapsol.)

Forrás: parlament.hu