DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Facultas potestas agendi. Ha a latinom nem tökéletes, azt nézzék el nekem. Már a római jog is kiemeli és elsődlegesnek tekinti az egyén nyilvánvaló cselekvési szabadságát, amelyet ebből levezetve hatalomnak is tartott. Egyéni jogosultság nem más, mint maga a szabadság, és az élet javaiból és a jogaiból az egyént megillető részre is kiterjed. Az alanyi jogot lehet szerezni, gyakorolni, átruházni, védeni, elidegeníteni és elveszteni. Szentesített igénye van az alanynak arra, hogy a személyekhez és a jogtárgyhoz való jogi viszonyát ne sértsék; ha sértik ezt a jogot, megilleti őt a védelem. Vim vi repellere. Fő parancs: élj tisztességesen, senkit ne sérts, kinek-kinek add meg a magáét.

A rómaiak kiemelkedő érdeme a minden korábbinál összetettebb magánjog megalkotása volt. A jogintézmény megalkotásának világtörténeti jelentőségét az adja, hogy a kontinentális jogoknak napjainkban is ez az alapja. Ezt az embert megillető szabadságot egyrészt próbálja törvényi szinten kezelni és biztosítani a most tárgyalt törvényjavaslat. Szabadságot, döntés- és így adószabadságot ad az embernek az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése, ugyanúgy, mint az egyenes ágon belüli vagyonmozgások illetékmentessé tétele is. A javaslat szerint nem kell öröklési, illetve ajándékozási illetéket fizetni az egyenes ági rokonok - és itt soroljuk fel -, szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók közötti öröklés, illetve ajándékozás esetén, függetlenül attól, hogy vér szerinti kapcsolaton vagy örökbefogadáson alapul a rokonság.

Ezen szabályozástervezet jelentőségét érzi az a kisnyugdíjas nagyszülő, aki a szokásos mértékű ajándékot meghaladóan talán 1 millió forintot akart adni unokájának készpénzben, és azon kellett eddig gondolkodnia, hogy vajon mennyi illetéket fizessen majd be ezután az unoka, azt miből fizesse be, és mikor és hol kell bevallási kötelezettségének eleget tenni.

Sokan kifogásolták és sokat hallottuk már a médiában, hogy az új mentesség nem terjed ki a házastársra, a mostoha- és nevelt gyermekre, a mostoha- és nevelőszülőre, illetve a testvérre. De hangsúlyozni kell, mert erről nem szólt a fáma, hogy a rokonok illetékjogi helyzete azonban nem változik.

(13.00)

Nyugtassuk meg őket, hogy a rájuk vonatkozó, más vagyonszerzőknél kedvezőbb illetékmérték megmarad, emellett továbbra is igénybe vehetik a személyenként 20 millió forint örökrészig terjedő illetékalap mentességét, valamint az is fontos elem, ami megmarad, hogy a lakástulajdonra vonatkozó özvegyi jog illetékmentessége sem változik. Fontos kiemelni, hogy az egyenes ági rokonokra vonatkozó ajándékozási és öröklési illetékmentességet minden olyan ügyben alkalmazni kell, amelyet 2010. július 1-jéig az állami adóhatóság jogerős határozattal még nem bírált el. Azt gondolom, a mostani felszólalásom egyik lényege - és legyünk egyértelműek, mindenki számára világosak -, a mentesség hatálya alá esnek az e napon folyamatban lévő ügyek, ideértve az ügyfél által kézhez vett, de még nem jogerős határozatokat is.

Nézzük, hogy ez a szabályozás milyen szabadságot ad az embernek! Szabadon dönthet már életében és rendezve van halála esetén is az az igény, hogy a családi vagyon egyben maradhasson, s ne kelljen ezek után egyéb költségekre számítaniuk, esetleg ezért eladniuk ezt a vagyont. Sokan itt milliárdos vagyonról beszélnek, holott nem erről van szó. Egyszerű emberek egész élet munkájának eredményeként keletkezett normálmértékű vagyontömeg egyben tartása a cél. A változtatás hatásaként 2010-ben várhatóan másfél milliárd, 2011-ben 2,8 milliárd forinttal javulhat a háztartások pénzügyi helyzete és így az egyén szabadságérzete. Csak 2009-ben 150 ezer darab öröklés és 10 ezer darab ajándékozás volt.

Szabadságot jelent az is, hogy a közeli hozzátartozók között a termőföldről szóló törvény szerinti gazdálkodási támogatás keretében történő valamennyi, a mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges ingyenes és visszterhes vagyon illetékmentessé válik. Az illetékmentesen megszerezhető vagyon körébe tartozik különösen a termőföld, tanya, magtár, istálló, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány és készlet. Ezek a fontos dolgok, jó, ha ezt tudják az érintettek. A rokoni kapcsolatban nem állók pedig továbbra is illetékmentesen szerezhetik meg a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott termőföldet, mert az erre vonatkozó mentességi szabály változatlan formában fennmarad. Az azonos cégcsoporton belüli társaságok, azaz a kapcsolt vállalkozások között illetékmentesen cserélhet gazdát a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok vagyoni betétje is, amennyiben a javaslatot elfogadja a tisztelt Ház.

A kormány akciótervében meghirdetett intézkedés végrehajtása, amely szerint az ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak nem kell vállalkozóvá válnia, az adóadminisztráció egyszerűsítése irányában tesz konkrét és határozott lépést, és ezzel növeli az egyén szabadságát. Egyértelművé teszi a javaslat, hogy a jövőben nem kell egyéni vállalkozóvá válnia az ingatlan-bérbeadással, az úgynevezett egyéb szálláshely-szolgáltatással, például falusi turizmussal, fizetővendéglátással foglalkozó magánszemélyeknek, de természetesen nem zárja ki számukra a vállalkozói forma választásának lehetőségét sem.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az adózás rendjéről szóló törvény megfelelő módosításával a jövőben a magánszemély mentesül az adószám kiváltásának kötelezettsége alól, ha a tevékenysége ingatlan-bérbeadásra irányul, abban az esetben - és ezt fontos hangsúlyozni -, ha nem él az áfatörvény szerinti adókötelessé tétel lehetőségével.

Van egy nagyon fontos változás, engedjék meg, hogy itt is felhívjam rá a figyelmet, mert kevés szó esett erről: a magánszemélyként bérbeadók, egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtók számára kedvező változást jelent a jövőben az is, hogy elszámolhatják az ingatlanhoz kapcsolódó értékcsökkenési leírást; korábban ez csak az egyéni vállalkozók számára volt lehetséges.

Összegezve: a most tárgyalt törvényjavaslat elfogadása esetén a személy a szabadság jogának biztosítása miatt levegőhöz jut, és tudjuk, mi történik a növénnyel, amikor egy nyirkos, sötét pincéből kikerül és levegőhöz, fényhez jut. Úgy gondolom, az emberek levegőhöz, fényhez jutásának közvetlen eredménye lesz az, hogy újra úgy érzik majd, jó itthon élni és jó magyarnak lenni. Ez a pozitív életérzés megmutatkozik a mindennapokban, és így megindulhat a várva várt gazdasági fellendülés.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu