DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a 10 óra óta tartó figyelmet mindenkitől, aki ezt a vitát végigülte, vagy nagyjából végigülte, végighallgatta, és hozzászólásaival elmondta saját véleményét, álláspontját az előterjesztéssel kapcsolatban. Vegyes volt tartalmi szempontból a vita, de meggyőződésem szerint sok minden elhangzott, amit itt a következő másfél-két hónapban ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban is maguk az előterjesztők is figyelembe tudnak venni, és azokkal dolgozni tudnak annak érdekében, hogy az előterjesztés még jobb legyen.

Néhány általános megjegyzést mindenképpen szeretnék tenni, egyrészt magával azzal kapcsolatban, hogy többen azt jelezték, hogy általános vita lévén ők az eredeti beterjesztett javaslattal tudnak foglalkozni, ahhoz tudják elmondani a saját véleményüket, álláspontjukat. Voltak, akik nem ezt tették, hanem figyelembe véve azt, hogy ezekről a benyújtott módosító indítványokról, azoknak jelentős részéről, az L. Simon László által benyújtott módosító indítványokról az előterjesztők többször több fórumon itt, a parlamentben is elmondták, hogy egyébként azokat támogatják, befogadják, voltak, akik ezeket összefüggésbe hozva az eredeti javaslattal, tárgyalták ezt. Én azt gondolom, hogy ők tették jól, ezért egyetértettem azzal a felszólalással, aki joggal kérte azt számon, hogy akkor miért kérdőjeleződik meg az, hogy egy-egy módosító indítvánnyal kapcsolatban mond el valaki javaslatot. Hiszen mi magunk kértük, hogy így tekintsék önök az eredeti előterjesztést.

Másrészt - amit itt néhány órával ezelőtt egy kétperces hozzászólásban már jeleztem - persze értem én, hogy mindig baj van, ha a kormány és a kormánypártok valamit tesznek. Az is baj, ha nem fogadnak be módosító indítványokat, és az ellenzék javaslatait nem veszik figyelembe. Úgy láttam a mai vitában, hogy az is baj sokak számára, ha az ellenzék javaslatait figyelembe veszik, ha a szakmai javaslatokat figyelembe veszik, azokat egyébként a saját javaslatukba beépítik. Meggyőződésem szerint ennek ellenére, hogy persze egy érdekes része volt ez a vitának, ebben az előterjesztésben is úgy járunk el helyesen, ha ezeket a javaslatokat érdemben tárgyaljuk, érdemben gondoljuk át, és érdemben tesszük az előterjesztés részévé azokat, amikkel mi egyébként egyetértünk.

Azokra a kitételekre, miszerint amikor egy-egy frakciónak jelentősen eltért a véleménye, csak egy példát hoznék. Szintén hosszú órákkal ezelőtt az MSZP részéről felszólaló egyik képviselő azt jelezte, hogy túlságosan is kiterjed és szabályozza ez a mostani médiaalkotmány-javaslat a kereskedelmi médiákat. Közben utána pedig a Jobbik azt jelezte, hogy nem igazán befolyásolja, és nem igazán van rájuk hatással. Ez valószínűleg azt mutatja, hogy a médiaalkotmány pont ott van, ahol lennie kell egy ilyen alapjogszabálynak, és pont annyiban és olyan módon szabályoz, amennyiben és amilyen módon egyébként kell.

Az, hogy itt világnézetekben történt-e fordulat vagy nem, azt én nem kívánnám megítélni, gondolom, ebben mindenki dönt. Abban mindenképpen történt fordulat, hogy szemben akár az elmúlt napok vagy az elmúlt évek eseményeivel, a Jobbik nemzetközi szervezetekre hivatkozott, azok álláspontját fogadta el, vagy éppen nemzetközi médiákra, sajtótermékekre hivatkozott, azokat idézte, és azokat mintegy készpénzként tette ide a parlament asztalára. Ez azt gondolom, hogy mindenképpen fordulat. Hogy ezt ki hogy értékeli, az persze egy másik kérdés.

Mi magunk is természetesen mind ezekre, mind az egyéb észrevételekre, szakmai közegekből érkező észrevételekre odafigyeltünk. Magam egyébként azt tapasztaltam nem baráti beszélgetéseken, hanem szakmai szervezetekkel folytatott konzultációkon vagy az őáltaluk hozzánk eljuttatott szakmai javaslatokban, hogy általában azt, hogy egy ilyen médiaalkotmány, egy ilyen kerettörvény létrejön, azt üdvözlik. Aztán leírják és elmondják, hogy mi az, amivel ők egyetértenek, és mi az, amivel adott esetben vitatkoznak, vagy miben kérik az előterjesztőket, hogy az ő szakmai javaslataikat gondolják át, és adott esetben még építsék be az elfogadást megelőzően ebbe a bizonyos kerettörvénybe.

Ezt a folyamatot egyébként folytatni is fogjuk a következő időszakban is. Ezt szolgálja az, hogy nem záródik le a módosító indítványok benyújtásának lehetősége az általános vita lezárásával egyidejűleg, hanem arra lehetőség van augusztus 31-éig, illetve meggyőződésem szerint ezt szolgálta az a javaslat is, amit L. Simon László bizottsági elnök úr tett azzal, hogy a korábbi bizottsági ülés tapasztalataiból okulva is érdemes még egy olyan bizottsági ülést tartani, ami már a módosító indítványok megismerését követően is újra lehetőséget nyújt a társadalmi vita bizottsági ülésen történő megjelenésére is.

Néhány szót egy-két alapkérdésről még mindenképpen szeretnék mondani. Továbbra is azt gondoljuk, hogy az eddigi szerteágazó, hiányos és sok tekintetben elavult szabályozás helyett szükség van új szabályozásra ezen a területen is.

(16.20)

Azt is meggyőződéssel valljuk, hogy ezt két lépcsőben kell megtenni. Az egyik lépcső az úgynevezett médiaalkotmány, tehát egyfajta keretszabályozás, egyfajta átfogó, általános, alapelvi jellegű szabályozás megteremtése, ami itt most a parlament asztalán van, és szükség van majd egy új, a tartalomszabályozás kérdéseivel foglalkozó új médiatörvényre is az ősz folyamán. A kettő ugyanis meggyőződésünk szerint egymásra épül, egyikből következik a másik.

Amit mindenképpen fontosnak tartunk elmondani, hogy a hatály minden felületre kiterjed, ez valóban elhangzott, van, aki ezt pozitívumként, van, aki kritikaként fogalmazta meg. Meggyőződésünk szerint pont annak érdekében, hogy ez egy alapjogszabály legyen, lehessen, ezért szükséges az, hogy ezekre a különböző felületekre kiterjedjen. Igen, az internetre is, de a hírportálok tekintetében, és semmi olyanról nincsen szó, ami itt egyébként fölmerül. Szerintünk az eredeti javaslatban sem volt, de a pontosítás után pedig egészen biztos, hogy nincsen benne semmi olyan jellegű tartalom, amire itt többször, többféle hozzászólás is megtörtént. És igazán én nem is láttam és hallottam érveket, túl azon, hogy ez jól hangzik a nyilvánosság előtt, hogy miért és mire hivatkozva mondják azt az ezt kritizálók, melyik jogszabályhely alapján teszik meg. De ahogy egyébként jeleztem itt a vita során is, természetesen, ha van olyan pontosító szöveg, ami ezt még egyértelműbbé teszi, akkor kérem azt a következő időszakban megfogalmazni, és nézzük meg, vizsgáljuk meg, egyértelműen szeretnénk jelezni, hogy a jogalkotói szándék mire terjed ki, és mire semmilyen módon nem terjed ki. Remélem, hogy ez így teljesen egyértelmű és megnyugtató mindenki számára.

Mi úgy látjuk a továbbiakban a regisztrációs kötelezettséggel kapcsolatban, hogy ez egy mai szabályozást vesz át. Az egy álláspont, hogy ez a szabályozás ebben a tekintetben eddig sem volt jó. Én kérem, hogy ennek a megfogalmazása történjen meg, ahogy ez megtörtént. Mi azt gondoljuk, hogy szólnak mellette érvek, hogy ez a regisztrációs kötelezettség fönnmaradjon, de nézzük meg a többi érvet is, és nézzük meg, hogy mit lehet kezdeni ezzel a kérdéssel. Csak azt szerettem volna rögzíteni, hogy ez a regisztrációs kötelezettség nem bővebb annál, mint amit a mai, egyébként szerteágazó jogszabályi környezet ezen a területen most is szabályoz és most is meghatároz.

A javaslatban foglalt tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen nem jelenti azt, hogy mindenkinek, például a tematikus műsorszolgáltatóknak is kötelező a tájékoztatás. Ez pusztán egy általános, deklaratív, a média közérdekű feladatát megállapító szabály. Ezt is többször, a benyújtástól kezdve egyébként jeleztük.

Ami a minden vitatott véleményt válaszcikk közzétételére kötelező kritikákat illeti - bár szerintem ebben a tekintetben pont a módosító indítvány egyértelművé tesz és konkretizál -, azért azt mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy továbbra is fontosnak tartjuk, hogy ne a Ptk.-ban vagy ne önmagában a Ptk.-ban, hanem a médiaszabályozásban is kerüljön ez szabályozásra. Mert túl azon, hogy személyiségvédelmi eszközként is fölmerül ennek a kérdésnek a tárgyalása, meggyőződésünk szerint a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésével kapcsolatban is fölmerül, pont abból következően, hogy ha egy hamis állítás megjelenik a sajtóban, akkor az olvasó, néző, hallgató értesül-e a valós tényről vagy nem értesül, az az ő tájékoztatási jogához is egyébként hozzátartozik. És meggyőződésünk szerint pont akkor van ez a joga, akkor nem sérül ez a jogosítványa, ha arra is egyértelműen lehetőség van, hogy az adott esetben hamis tényállítással kapcsolatban egyértelművé lehessen tenni a valós tényeket. De még egyszer, azt a módosító indítványt, ami ebben a tekintetben pontosít, ahogy már korábban is jeleztük, mi támogatjuk és el is fogadjuk.

Annak örültem, hogy itt a vitában már nem bontakozott ki vagy elismerésre került az, hogy a módosító indítványokkal az állami szervek felvilágosítási kötelezettségével kapcsolatos kérdéseket én ma már nem éreztem erőteljesnek, azt gondolom, ez mindenképpen előrelépés. (Novák Előd közbeszól.)

Továbbra is mindenképpen fontosnak tartjuk, és azért is javasoljuk továbbra is ennek a médiaalkotmánynak az elfogadását, mert progresszív, a sajtó mozgásterét bővítő elemeket tartalmaz ez a javaslat, az oknyomozó újságírás védelme, az információforrások védelme vagy éppen a szerkesztői szabadság tekintetében. Amennyiben ez a médiaalkotmány nem kerülne elfogadásra, akkor ezek a jogosítványok nem kerülhetnének bele egyébként ezekbe a jogszabályokba, jogi normákba, és nem élhetnének vele akár a szerkesztők, akár az újságírók a következő időszakban.

Szeretném azt hangsúlyozni végezetül, hogy itt is sok olyan észrevétel hangzott el a mai általános vitában, amelyek, azt gondolom, továbbgondolásra mindenképpen érdemesek és alkalmasak, előterjesztőként továbbra is kifejezzük szándékunkat, hogy ezeket ennek megfelelően fogjuk tárgyalni és átgondolni. Jelezték többen, hogy a következő hetekben, kihasználva az augusztus 31-éig nyitva álló határidőt, még nyújtanak be módosító indítványokat, ezeket tekintsük át, nézzük meg, folytassuk tovább a társadalmi vitát. Magunk is fogunk több szakmai szervezettel találkozni a következő hetekben is, és ennek eredményeképpen meggyőződésünk szerint a beterjesztett javaslat tovább javítható, és elfogadható a szeptemberi ülésszakon annak érdekében, hogy akár például az előbb említett szerkesztői jogosítványokat növelő lehetőségek a magyar jogrendszerbe beépítésre kerüljenek, és azzal újságírók, szerkesztők, szerkesztőségek egyébként élhessenek.

Köszönöm szépen mindenkinek a vitában elmondottakat, köszönöm az eddig benyújtott javaslatokat, és várom a következő hetekben is előterjesztőként azt, hogy ilyen javaslatokat nyújtsanak be.

Köszönöm szépen még egyszer a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban és az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu