SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnos, L. Simon László nincs a teremben, pedig láttam, hogy az elmúlt napok, hetek feszültsége oldódni látszik L. Simon Lászlónál, hiszen mind Novák Előd, mind pedig Z. Kárpát Dániel felszólalása közben jóízűen, felszabadultan nevetgélt. Bevallom, bennem is oldódni látszik ez a feszültség, hiszen én is nevetgéltem akkor, amikor pont L. Simon László beszélt a Házban gyávaságról és sunyiságról.

De a jókedvet félretéve, beszéljünk szomorúbb dolgokról, beszéljünk arról, hogy miről szól ez a törvényjavaslat. Kezdjük az 5. §-sal, ez a hatósági nyilvántartásba vételről szóló passzus. Hogy miért gond ez? Mert ez a politikai tartalmú hírportálok ellen született.

(13.40)

Alkalmazhatnák másokra is - a későbbiekben, a reklámokkal kapcsolatosan majd említek néhány ilyen honlapot -, de nem fogják. És mivel politikai tartalmú honlapok ellen irányul, ezt egy bújtatott cenzúrának is hívhatjuk. Mert miért jöttek létre ezek az említett honlapok? Azért jöttek létre, mert Magyarországon diktatúra volt, és a diktatúrában igenis ilyen honlapok jönnek létre. Abban a diktatúrában, amikor a nemzeti gondolatok, a nemzeti érzelmek, esetleg a kormányt kritizáló és a kormány tevékenységét kritizáló dolgok nem jelenhetnek meg a médiában, akkor igenis létrejönnek olyan honlapok, ahol erről nyíltan lehet beszélni. Hiszen ebben az időszakban a nemzeti szervezetek, a nemzeti pártok képviselői nem szólalhattak meg, nem közölték az ő nyilatkozataikat, a közleményeiket nem hozták le, ezért kerestek olyan csatornákat, ahol a nyilvánossággal ezeket tudatni tudják. Sajnos azért is, mert a diktatúráknak az is az egyik ismérve, hogy vannak olyan esetek, és Magyarországon is voltak ilyen esetek, amelyek nyilvánosságra hozatalánál van félnivalója az újságírónak. Meggyőződésem, hogy a pátyi eset a mai napig nem lenne, és nem került volna nyilvánosságra, ha nem lettek volna mondjuk ezek a honlapok.

Próbáltam egyébként utánanézni, mert párhuzamot véltem felfedezni egy másik ország általam csak hallomásból ismert médiaszabályaival és törvényeivel, de mivel a kínai írásjeleket nem ismerem, az angol nyelvű honlapokat pedig cenzúrázzák, úgy a kijövő, mint a bemenő honlapokat, ezért nem nagyon tudtam ennek utánanézni. De igenis úgy látom, hogy ez az első lépés lehet egy kínai típusú cenzúra bevezetésére itt Magyarországon is.

És bár most Lendvai Ildikó kimegy, pedig pont őt akartam dicsérni (Az ülésteremből kifelé tartó Lendvai Ildikó helyet foglal az MSZP-frakció egyik képviselői helyén.), mert eddig is mondták már többször, hogy a gárda kapcsán önök továbbviszik Draskovics és Gyurcsány Ferenc munkáját, ami nekik nem sikerült, azt önök továbbviszik. És ugyanez látható itt a médiatörvénynél is, hiszen mind Draskovics Tibor és Gyurcsány Ferenc is óriási energiákat fektetett abba, hogy bizonyos honlapokat betiltson és elhallgattasson Magyarországon. Ez nekik nem sikerült, pedig erős csapat volt, mert Lendvai Ildikó is mint az MSZMP-ben cenzor asszonyként működő biztos segítette őket és adott jó tanácsokat. Nekik nem sikerült, önök most megpróbálják beteljesíteni azt a munkát, ami akkor volt.

És megint az merül fel az emberben kicsit viccesen, bár lehet hogy komolyan, hogy esetleg önök foglalkoznak Demszky Gáborral is, mert valószínűleg Demszky Gábor kikerül most már a politikai életből, és már látom lelki szemeimmel, amint magánnyomdát üzemeltet, és különböző szamizdat írásokat nyomtat ki, és állnak sorba majd a különböző nemzeti érzelmű szervezetek, hogy legalább így közölhessék a gondolataikat bizonyos emberekkel.

A 7. §-ra áttérve, ahol arról beszélnek, hogy független lehet-e a szerkesztői és az újságírói munka a tulajdonosoktól és azoktól a szponzoroktól vagy pedig azoktól az emberektől, akik reklámokat jelentetnek meg, ezek nagyon szép szavak, de hogyan próbálják ezt a gyakorlatban alkalmazni? Ez eddig is így volt, egy tulajdonos eddig is meghatározta, és ezután is meg fogja határozni, hogy milyen tartalmak jelenjenek meg nála. Erről megkérdezhetik, mondjuk, Pörzse Sándort is. És ha már őt említettem, akkor majd nem tudom, ki fogja ezt közölni Széles Gáborral, hogy ő teljesen függetlenítse a szerkesztést és az újságíróit ezektől a tartalmaktól.

Benne van a törvényben, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményekről tényszerűen, tárgyilagosan, kiegyensúlyozottan kell tájékoztatni. Ezt eddig is így kellett volna, eddig is le voltak ezek az alapvető tézisek írva, mégsem így történt, hiszen elég csak, mondjuk, tavaly március 15-ét említeni, amikor a Jobbik gyűlésén többen voltak, mint a Fidesz nagygyűlésén, mégsem jelent meg sehol egyetlenegy képkocka, és nem számolt be róla egyetlenegy médium sem, úgy baloldali, mint jobboldali médium.

A fontos kérdésekben - most a parlamenti időszakra is visszatekintve - mindenkit megkérdeznek, csak a Jobbikot próbálják minél jobban elhallgatni a közvélemény elől. Biztos nem tart a közérdeklődésre számot, pedig azért 850 ezer ember szavazata minden valószínűség szerint a Jobbik véleményére és közérdeklődésre tartana számot, hogy megtudják, mi a Jobbik véleménye egyes dolgokról.

De hogy mondjak egy pozitív példát is: szombaton tartottam egy sajtótájékoztatót, és talán ez volt az első olyan ügy, amit a média megfelelő súllyal kezelt utána, tehát nagyon nagy terjedelemben foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az üdülési csekkekről és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány működéséről tartottam egy sajtótájékoztatót. És örülök neki, hogy miáltal a média a széles nyilvánosság elé tárta azokat az anomáliákat, amelyek ezzel kapcsolatban történnek, ezért a kormány is a keddi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, és azokat a javaslatokat, amelyeket én felvetettem a sajtótájékoztató keretében, tehát hogy például legyen adómentes az üdülési csekk, ezt a kormány is magáévá tette, ugyanúgy bejelentette Soltész Miklós államtitkár úr, hogy majd szeptember 30-áig be fognak nyújtani egy törvényjavaslatot, hogy minél szélesebb körben biztosítsák az embereknek esetleg és segítsék az üdülési jogukat. Mi ennek is örülünk, igaz, hogy szeptember 30-a már a nyári üdülési időszak vége, de ettől függetlenül ez egy lépés lehet. És annak is nagyon örülünk, hogy ki óhajtják vizsgálni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál történt dolgokat, azt, hogy négymilliárd forintért ők egy hírtelevíziót óhajtottak beindítani, és azóta kiderült, hogy egymilliárd forintot az ATV-nek is adtak. Örülök neki, hogy amikor nyilvánosságot kapnak a Jobbik ötletei, akkor azok hasznára válhatnak ebben az országban arra, hogy kiderítsenek bizonyos dolgokat.

Amiről még beszélni szeretnék, az a reklámok kérdése a 20. §-ban. A reklámok eddig is szabályozva voltak Magyarországon, sőt más törvények is szabályozzák a reklámokat. A kormány nagyon sok mindenben próbálja védeni a saját monopóliumát, a saját monopolhelyzetét, és többször is említették önök a gárdával kapcsolatban, hogy meg akarják tartani azt a monopóliumot, amire a gárda soha nem is tört. A reklámok kapcsán van viszont egy olyan állami monopólium, amit önök nem védenek ennyire, és számomra ez teljes mértékben érthetetlen.

Engedjék meg, hogy erre felhozzak egy esetet: amint mondtam, a kormány az elmúlt időszakban többször kifejtette abbéli véleményét, hogy rendteremtés és a rendfenntartás állami monopólium, és nem tűr semmilyen más szervezetet, amely ebben segédkezni akar. Önök többször hamisan állították - sőt Orbán Viktor egyenesen dezertőröknek nevezte a tagjait -, hogy a Magyar Gárda Mozgalom egy ilyen szervezet, pedig önök is tudják, hogy ez nem igaz, a gárda soha nem akart a rendőrség helyébe lépni.

Van viszont egy olyan kizárólagos állami monopólium, amit önök nem védenek ennyire, sőt, ahogy a példa is mutatja, nem is foglalkoznak azokkal a törekvésekkel, amelyek ezeknek a monopóliumnak a megdöntésére irányulnak. Ez a kizárólagos monopólium pedig a szerencsejáték-szervezés. Hiszen, akik figyelemmel kísérték a labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, azok tapasztalhatták, hogy minden szünetben látható volt két reklám is, amely a szerencsejáték-monopólium megdöntésére, de legalábbis kijátszására irányul: a Bwin és Betclick hirdetése törvényellenes, és súlyosbítja a helyzetet, hogy mindez egy közszolgálati tévében, az M1-en történt meg. Tehát van erre jelen pillanatban is törvény, a szerencsejáték-törvényben benne van, és mégis a Szerencsejáték Felügyelet szemet hunyt e fölött a tevékenység felett, pedig a Szerencsejáték Felügyeletnek lenne a feladata betartatni a szerencsejáték törvényben foglaltakat.

Engedjék meg, hogy idézzem ezt a törvényt, hiszen kapcsolódik ide, mert a reklámról is szól. Tehát a szerencsejáték-törvény 2. § (5) bekezdés kimondja, hogy nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám- vagy propagandatevékenység. Ugye, mint említettem, mert mind a két online fogadási oldal külföldön működik. Tehát önök ezt nem tudják, vagy csak véletlenül nem vették észre.

(13.50)

Tehát a reklámoknál is be kellene tartani, ugyanaz vonatkozik a reklámokra is, mint ami minden egyes törvényre, hogy egy törvény annyit ér, amennyit betartanak vagy betartatnak belőle. Félő, hogy betartatni csak a bújtatott cenzúrára eső részeket akarják majd, és nem a kiegyensúlyozott, tárgyilagos tájékoztatásra vonatkozó részeket.

Ezért kérem önöket, még egyszer gondolják végig ennek a törvénynek az ilyetén benyújtását, mert minden valószínűség szerint az aggályainkat hiába vetjük fel, önök a kétharmados többség birtokában el fogják fogadni ezt a törvényt, amennyiben a tisztelt Ház elé kerül.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu