VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon Magyarország választott, megvoltak az önkormányzati választások, amit nyugodtan tekinthetünk a kormánypártok jutalomjátékának, mézeshetei betetőzésének. Ami újdonság az önkormányzati választások után Magyarország számára - és azt hiszem, ez egy jó hír -, hogy az MSZP és a Fidesz után végre megjelent az önkormányzatokban, a megyei közgyűlésekben, a településeken a Jobbik is, és már pusztán a jelenlétünkkel azt üzenjük Magyarországnak, az önkormányzatoknak, hogy érjen véget végre a mutyi.

Önök az országgyűlési választások után nem kértek türelmet, és az a furcsa helyzet állt elő, hogy mégis kaptak. A magyar ember már csak ilyen, túlságosan is türelmes néha, túlságosan is jóhiszemű; nem nagyon kérdezgették önöktől az elmúlt időszakban, hogy mi van a nyugdíjrendszerrel, pontosan mi lesz az egészségügyi rendszerrel, mi lesz a kis- és középvállalkozókkal, akiket a multik már szinte megfojtanak, mi lesz a belügyi szervek dolgozóival, rendőrökkel, mentősökkel, tűzoltókkal, mi az az egymásnak ellentmondó nyilatkozatháború, szinte már belső háború az adókoncepcióval kapcsolatban, miért nem lehetett semmit tudni október 3-a előtt a költségvetés számairól, és mi lesz az eladósodott önkormányzatokkal, pontosan mi a valódi terve a kormánynak az önkormányzatok megmentésére.

Önök ezzel a nem várt türelemmel hol éltek, hol visszaéltek, mától viszont, az önkormányzati választások másnapján nincs több türelem, eljött az idő, eljött a napja annak, hogy végre valóban elkezdjenek kormányozni. Nyolc évük volt arra, hogy erre felkészüljenek. Kétharmados parlamenti többségük van, szinte az egész önkormányzati rendszer az önök kezébe került, senkire nem tudnak most már hivatkozni, most már valóban el kell kezdeniük kormányozni. Azt eddig megtapasztalhattuk, hogy nagyon jól tudnak kommunikálni a kormányzásról, most szeretnénk, ha látnánk is, hogy képesek tenni is valamit.

(13.10)

Mi eddig is nagyon sok javaslatot tettünk, amelyekből néhányat, bár bújtatva saját javaslatként, de átvettek a kormányprogramjukba. Ezután is folytatni kívánjuk ezt a fajta tevékenységünket, megpróbáljuk önöket folyamatosan javaslatokkal, ötletekkel ellátni, hiszen egy konstruktív ellenzéki pártnak ez a feladata.

Engedjék meg, hogy most is néhány ilyen dolgot fölelevenítsek az önök számára! Az egyik a devizahitelesek problémája. Ez a probléma egyre aggasztóbb, egyre súlyosabb, ezt nem kell senkinek magyaráznom. Azt viszont már érdemes lenne itt egymás között bevallanunk, hogy az önök nyolc pontja egyelőre a halottnak a hintőpor tipikus esetével ér föl. A Jobbik programja ez ügyben is továbbra is egyértelmű és kézenfekvő: támogatott forintosítást szeretnénk elérni a devizahitelesek megmentésére, az eredeti árfolyamon természetesen, amin a hitelező annak idején fölvette, és ennek a költségeit pedig bankadóként vagy pedig a magánnyugdíjpénztárak államosításával lehetne fedezni a mi véleményünk szerint.

A másik ilyen téma a demográfiai katasztrófa, ami harminc éve sújtja Magyarországot. Itt is jó lenne véget vetni a struccpolitikának, amellyel a magyar politika eddig ehhez a kérdéshez hozzáállt. Javasolunk egy parlamenti vitanapot, és valóban érjen véget az a politika, amit eddig folytattak, és amit a mai napon is sajnos az emberi jogi bizottságban bebizonyítottak, ahol lesöpörték a cigány-magyar együttéléssel kapcsolatos eseti bizottságunk fölállítását. Nem is igazán értem, hogy miért, miért nem akarnak végre ezzel a kérdéssel szembesülni, miért nem akarja végre az Országgyűlés a felelősséget vállalni, miért nem akar például azon javaslatunkkal kapcsolatban ellenérveket mondani, hogy hozzunk létre bentlakásos kollégiumokat azon cigány fiatalok számára, akiknek csak a segélyezés és csak a bűnözés van mint életforma, mint minta megadva.

Vagy a másik ilyen a segélyezési rendszer teljes átalakítása, ahol nem készpénzben fizetnénk ki a segélyeket, hanem természetben, nem kerülne a kocsmákba, a félkarú rablókba, hanem valóban odakerülne mások adóforintja, ahova az való, és ezt akár össze is tudnánk kötni szociális bolthálózattal, föl tudnánk lendíteni magyar vállalkozások helyzetét, lehetőséget, piacot adva számukra.

A harmadik ilyen téma talán az önök számára a legkényesebb lesz, hiszen a választási kampányuk egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy elszámoltatás lesz. Nagyon sokan szavaztak önökre ezért az ígéretért, és mondjuk ki megint itt magunk között, az Országgyűlésben és persze a tévénézők nyilvánossága előtt, hogy az elszámoltatási politikájuk csődöt mondott. Úgyhogy én - bár nincs itt miniszterelnök úr, szerettem volna személyesen kérni tőle, de bizonyára átadják majd neki az üzenetemet - arra kérem miniszterelnök urat, hogy Papcsák Ferencet mentse föl kormánybiztosi tisztségéből. Polgármester lett, országgyűlési képviselő, van bőven dolga, eddig se nagyon végezte, a saját ügyei védelme lekötötte az energiáit.

Én arra kérem miniszterelnök urat, hogy nevezze ki Gaudi-Nagy Tamást elszámoltatási kormánybiztosnak. (Taps a Jobbik soraiban. - Derültség a kormánypártok soraiban.) Mi nem szoktunk kéthetes ígéretekkel a választók elé állni, nem szoktunk abszurd ígéreteket mondani, de higgyék el, két hónap alatt rendet teszünk, két hónap alatt lesz elszámoltatás. Mi elvégezzük a piszkos munkát, nyugodtan önöké lehet a dicsőség, csak végre legyen igazság ebben az országban, legyen végre valóban elszámoltatás. Mi ilyen konstruktív ellenzék leszünk javaslatokkal, de szeretnénk, ha önök pedig konstruktív kormány lennének, és nemcsak azért, mert ez lenne a helyes, és ez lenne a jó, hanem nekünk is van egy ilyen önző érdekünk: 2014-ben ugyanis szeretnénk az országot önöktől jó állapotban átvenni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Derültség a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu